A cél: befogni őket
Nem hagyjuk a végére a poént: Szakács István, a sírkertet kezelő Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) műszaki igazgatója beszélt arról, hogy évente néhány rókát valóban felfedeznek a Fiumei úti sírkertben és a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben, de komoly erőfeszítéseket tesznek az állatok szakszerű befogásáért. Rejtély, honnan jöhetnek ide a rókák, de elképzelhető, hogy a budai hegyekből érkeztek egykor, azóta pedig mindig van utánpótlás a szaporulat miatt. Azt senki nem tudja, hogy hol élnek pontosan, a temető csaknem 70 hektáros területén nem sikerült még megtalálni a lakhelyüket. A műszaki igazgató arra gondol, hogy valójában az egykori Józsefvárosi piac elhagyatott területén élnek, és onnan járnak át a temető területére.
A temetőt fenntartó NÖRI gondoskodik arról, hogy az állatok ne okozzanak gondot. Vakcinával ellátott eleséget tesznek ki nekik, így próbálják megakadályozni, hogy betegségeket terjesszenek. Továbbá négy rókacsapdát is felállítottak a temetőben – ezek sérülés nélkül fogják meg az állatokat, melyek ezután két hétig karanténba kerülnek, és ha egészségesek, visszaengedik őket a sírkerttől távolt eső, természetes közegükbe. A csapdákat naponta ellenőrzik. Évente 2-3 rókát sikerül így befogni, tavaly éppen hármat. A temető dolgozói közül néhányan már találkoztak az állatokkal, de mivel a rókák éjszakai ragadozók, elég kicsi az esély arra, hogy a látogatók szemben találják magukat velük.
Egyéb állatfajták
A Fiumei úti sírkertben nemcsak rókák, hanem vörös és szürke mókus, védett denevérfajok, keleti sün és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint több, mint 100 madárfaj él, közöttük 35 itt költő madárféle. A sírkert főigazgatója, Radnainé dr. Fogarasi Katalin azt tervezi, hogy információs táblákon ismertetik meg a madárfajokat az ide látogatókkal, emellett természetes és természetközeli elemek – odú, itató, etető – kihelyezésében is gondolkodnak az állatvilág megőrzése érdekében.
A sírkert, mint zöldfelület
A belvároshoz ennyire közel eső ekkora zöldfelület akkor is hatalmas érték, ha egykor a Kerepesi úti temetőt eredeti funkciójában temetkezési helynek szánták. A sírkert és a zsidó temető összesen 70 hektárt tesz ki, viszonyításképp: a zöldfelületként szintén nagy jelentőségű Füvészkert mindössze 3 hektáron terül el.
A Fiumei úti sírkert Budapest Zöldinfrastruktúra Stratégiája szerint a zöldfelület-intenzitás vizsgálata során 80-100 százalékos besorolást kapott. Ez azt jelenti, hogy az összetett, igen értékes és változatos növényállományának köszönhetően – fák, cserjék, lágyszárú növényekkel kiegészített gyepfoltok – a legelőnyösebb együttes hatást biztosítja mind a zajvédelem, mind a porfogás, az oxigéntermelés és a párásítás szempontjából. A sírkert egy része elerdősödött terület, melyet igyekeznek minél jobban megőrizni eredeti állapotában a cserjékkel és a talajt borító, illetve fákra felkapaszkodó borostyánnal együtt.
A sírkertet az Országgyűlés 2013-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánította, ezzel Magyarország 21 hasonló, kiemelt helyszíne közé került. A temető fenntartója és vagyonkezelője 2016 közepe óta a NÖRI. Nemcsak a természeti, de kulturális értékei miatt is érdemes ide ellátogatni – rendszeresen tartanak vezetett sétákat, ám most járványhelyzetben csak virtuális formában. Mivel a sírkert a kerület legnagyobb zöldfelülete, szívesen látják ott a kikapcsolódni vágyókat, sétáló családokat, de még a futókat is.
Fotó: Nagy Dániel
