Forradalmi gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt

2021. március 15.

Mit szavalt Petőfi a lépcső tetejéről?

A hagyomány szerint az 1848. március 15-én kirobbant forradalom egyik központi pillanata volt az, amikor Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Kép és márványtábla őrzi ennek emlékét, de pont ott nem mondta el aznap a költeményt.

A Nemzeti dalt Petőfi ugyan már két nappal korábban megírta, de még apróbb módosításokat tett a szövegben, például így lett a „Rajta magyar!“-ból „Talpra magyar!“. Úgy tervezte, a költemény március 19-én hangzik majd el először azon a népgyűlésen, amit a pesti ifjúság szervezett. Március 13-án este azonban Bécsben kitört a forradalom, és 15-ére Pesten is felgyorsultak az események.

„A szakadó eső dacára mintegy tízezer ember gyűlt a múzeum elé. A szabad téren, szabad ég alatt vész előtt zúgó tengernek látszék felülről a sokaság” – írta naplójában aznap Petőfi Sándor. A naplófeljegyzésből az is kiderül, hogy Vasvári Pállal és Irinyi Józseffel együtt ő is felszólalt a múzeumlépcsőről, ám nem verset mondott, hanem buzdító beszédet. A beszédek után a népgyűlés elhatározta, hogy a pesti Városháza elé vonul és a Tizenkét pont elfogadását követeli a tanácsnokoktól, s közfelkiáltással meg is választották a küldöttség tagjait: Petőfi mellett Jókai Mórt, Irinyit, Vasvárit, Irányit és Egressy  Gábort.

Ha Nemzeti Múzeumnál nem is, március 15-én több helyen is elszavalta a Nemzeti dalt Petőfi Sándor. Először a Pilvax kávéházban, majd az orvostanhallgatóknak az egyetem udvarán, s végül a Plébánia téren (ma Március 15. tér) a jogászhallgatók előtt, este pedig Egressy Gábor szavalta a Nemzeti Színházban a Bánk Bán előadása közben. Laborfalvi Róza is a forradalmi Bánk Bán szereplői között volt, és ezen az estén tűzött kokárdát Jókai Mór mellére, ami egy szerelem kezdete is lett. Jókai és Laborfalvi a józsefvárosi Stáció (mai Baross) utcában lakott ezután jó ideig.

Egyes kutatók szerint a Múzeum lépcsőjén is elhangzott a Nemzeti dal, de ott is már Egressy Gábor volt az, aki előadta.

Az utókorban mégis úgy rögzült, hogy Petőfi szavalta el a verset a Múzeumkertben, ami annak tudható be, hogy a Pesti Hírlap 1848. április 22-i mellékletében a Kálózdi János által megzenésített Nemzeti dal kottájának címlapján a Múzeum lépcsőjének oldalpárkányáról beszédet mondó Petőfi látható. Ez a rajz terjedt el később olyan képaláírással, hogy Petőfi a saját maga által írt verset szavalja.

És talán ezért is született meg 1900-ben az emléktábla is, amin ma is az áll: „… Petőfi Sándornak, aki 1848. március 15-én délután a magyar szabadságnak első szabad dalát e helyről szavalta el”.

Kapcsolódó cikkek

2026. november 21.
Tízmillió forintos keretösszeggel hirdetett addikciós pályázatot a Józsefvárosi Önkormányzat civil és egyházi szervezetek számára. A támogatásból többek között utcai szociális munkát, ártalomcsökkentő szolgáltatásokat és a szerhasználók egészségügyi ellátásba jutását segítő programokat finanszírozhatnak. A pályázat a kerület idén elfogadott, 2026–2030 közötti drogstratégiájának megvalósítását szolgálja. A jelentkezési határidő december 10.
2026. november 21.
Ingyenes, kezdőknek szóló lovári nyelvi klub indult a Kesztyűgyár Közösségi Házban. A foglalkozásokat Nagy Gusztáv író, költő, műfordító vezeti, aki többek között Madách Imre Az ember tragédiáját is lefordította romani nyelvre.
2026. november 21.
– A bábukra vadászol, miközben a sakktáblával van problémád. Ezt a rendszert nem létrehoztuk, hanem felfedeztük.

További cikkek

2026. november 21.
Tízmillió forintos keretösszeggel hirdetett addikciós pályázatot a Józsefvárosi Önkormányzat civil és egyházi szervezetek számára. A támogatásból többek között utcai szociális munkát, ártalomcsökkentő szolgáltatásokat és a szerhasználók egészségügyi ellátásba jutását segítő programokat finanszírozhatnak. A pályázat a kerület idén elfogadott, 2026–2030 közötti drogstratégiájának megvalósítását szolgálja. A jelentkezési határidő december 10.
2026. november 21.
Ingyenes, kezdőknek szóló lovári nyelvi klub indult a Kesztyűgyár Közösségi Házban. A foglalkozásokat Nagy Gusztáv író, költő, műfordító vezeti, aki többek között Madách Imre Az ember tragédiáját is lefordította romani nyelvre.
2026. november 20.
Szalkai Dániel kutató, designer szakembernek A felépülés kultúrája című kiállítása ma este hattól nyílik meg a Lehetőségek terében.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.