Beszélgetésünk egyik apropója, hogy a Múzeum utcában a görög ortodox közösség számára épül egy új központ és templom, a Dialógus Központ. Mit gondol, honnan jöhetett ez az ötlet?
Véleményem szerint a kérdést elsőre onnan érdemes megközelíteni, hogy a nemesség megszűnésével, majd a kommunizmus elteltével mit is lehet kezdeni a jelentős részben állami kézbe került palotákkal a nevét is innen kapó Palotanegyedben? Itt találhatók hosszú ideje az ELTE, az SE, a Rabbiképző és a Színművészeti Egyetem, majd idővel az ideköltöző Pázmány, a Károlyi és az Andrássy Egyetem egyes épületei is. A rádió elköltöztetésével azonban kiüresedett a környék. Ebbe a miliőbe, a sokszor már romosodó épületekbe, amelyek állami kézben vannak, költözhetnének most más intézmények is. A kormány az elmúlt évtizedben az összes keleti keresztény felekezettel igyekszik jó kapcsolatot ápolni. Részben ennek keretében ajánlotta fel az épületet a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus számára. Bár Magyarországon a görög ortodox hívők száma alacsony, hazánk egyházszervezetileg az Ausztriai Metropólia alá mint annak egyházmegyéje tartozik, és itt most a görög ortodox egyháznak nemcsak a magyarországi, hanem a közép-európai központja épülhet fel.
Mit kell röviden tudtunk az ortodoxok itteni jelenlétéről?
Az Árpád-korban is már meglévő ortodoxia a tatárjárás után idővel kikopott. A későbbiekben a törökök elől menekülő szerbek jövetelével erősödött meg újra, majd idővel a román, bolgár és görög ortodox közösségek is megjelentek. Az 1923-as görög-török lakosságcsere után hivatalosan a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátushoz került a világ összes ortodox diaszpórája. A magyarországi görög ortodoxiát viszont 1948 és 1989 között lényegében felszámolták, templomaik és közösségeik a rendszer nyomására az újonnan megjelenő orosz ortodox egyházmegye alá kerültek, csak az 1990-es években alakulhattak újjá. A Múzeum utcai központtal Nyugat- és Közép-Európában Franciaország után most majd Magyarország, Budapest, illetve így áttételesen a VIII. kerület válhat a második legfontosabb görög ortodox központtá.
Mivel lehet megtölteni egy ilyen központot, ha nincsenek nagy számban se etnikai görögök, se magyar ortodox hívők?
Mindenekelőtt az épületeket a kulturális örökségvédelmi előírásoknak megfelelően kell helyreállítani, és ehhez mérten kell funkciót is találni. Fontos megemlíteni, hogy a Petőfi téri görög templom például a kommunizmus alatt átkerült az oroszokhoz, így jelenleg nincsen görög ortodox templom Budapesten, miközben kisebb magyar településeken igen. Az épületen belül lesz egy templom, a többi rész is funkciójában ehhez kapcsolódik majd. Érdekes, hogy a görög kereskedők révén milyen szoros volt a görög-magyar kapcsolat évszázadokon keresztül, s ehhez képest nincsen görög templom a fővárosban. Pár száz fős közösségről beszélhetünk egyébként, aminek csak két lakáskápolnája van. Viszont az utóbbi évtizedekben számos magyar ajkú tért be az ortodox egyházba, például azért, mert más spirituális élményt nyújt. Az ortodox liturgia több órán át tart, adott esetben ki lehet jönni közben, vagy érdemben később érkezni, folyamatosan jelen van egyfajta kántálás, tömjénfüst száll, a templomok nem csupaszak, mint mondjuk a protestánsoknál, tehát a külsőségek is egészen mások.
Ön a Magyarországi Orthodox-Keresztény Ifjúsági Szövetség (MORISZ) elnöke. Mit jelent ez?
Ez egy ifjúsági szervezet, amely a gyerekek és fiatalok számára próbál meg ortodox vallási tartalommal megtöltött programokat nyújtani. Ezen túlmenően Magyarországon tudomásom szerint jelenleg ez az egyetlen olyan összortodox szervezet, amire az országban jelen lévő összes ortodox joghatóság – a román, a szerb, az orosz, a bolgár, a görög – áldását adta, így egyfajta összortodox platformként is funkcionál.
És mi a helyzet az ukránokkal?
Magyarországon külön ukrán egyházszervezet nincsen jelen, Ukrajnában pedig jelenleg 2-3 különböző ortodox egyház van, és ezek sok esetben egymással konfliktusban is állnak. Nálunk mindazonáltal mindegyik ortodox közösség kicsi, így egyfajta összefogás figyelhető meg. Egy ortodox hívő oda tud elmenni, ahol van valamilyen templom, márpedig Budapesten kívül szinte nincsen olyan település, ahol egynél több közösségnek lenne temploma, így a fontos nem az, hogy szerb, orosz vagy görög, hanem hogy ortodox legyen… Új templomok építése nem reális, de sok az üres templom, ami talán egyfajta potenciált jelent új közösségek létrejöttére. Mindazonáltal a jelenlegi helyzetre visszatérve azt fontos megjegyezni, hogy minden ortodox közösség erőn felül veszi ki a részét az ukránok megsegítéséből.
Ehhez képest az ukrán állammal nincs jóban a magyar kormányzat, olykor inkább oroszpárti hangokat hallottunk. Az oroszok meg hát szintén ortodoxok, ahogyan az ukránok is. Miközben a muszlimokkal riogatják a népet, ehhez képest meg jóban vagyunk Törökországgal… „Ezt így most akkor hogy?” – ismételném egy újságírónő elhíresült kérdését.
Törökországgal államközi szinten jó kapcsolatokat ápol Magyarország, illetve ott található a görög ortodoxia központja, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus is. A török-magyar kapcsolatok régre nyúlnak vissza. Száz évvel ezelőtt a magyar elit egy része keleten kezdte el keresni gyökereinket. Egyedül voltunk az egyesülésre törekvő német és a pánszláv eszmék közé szorulva, így erős késztetés volt, hogy összefogjunk mással. A törökök kapcsán az osztrákellenes közös pont ehhez már korábban alapot szolgáltatott, az Oszmán Birodalom befogadta például Thökölyt, Rákóczit és Kossuthot is. Egy érdekes adalék, hogy ahogy 100 éve, úgy most is a magyar kormány több száz török diákot hívott ide állami ösztöndíjjal ezen közeledés jegyében.
Hogyan kerültél kapcsolatba az ortodoxiával?
Végzettségemet tekintve assziriológus vagyok, így az egyetemen 3,5 éven keresztül lehetőségem volt klasszikus szír nyelvet is tanulni, amely megmutatta, hogy a vallásosság nem csak dogmatikus lehet. Apokrifeket olvastunk eredeti nyelven, amelyek rávilágítottak, hogy a szír Bibliában például más történetek is benne vannak, mint az általunk kanonizált nyugati verzióban. A görögség felé a Nagy Sándor utáni hellénisztikus kor vezetett, amely során Mezopotámia is a görög kulturális koiné része lett. Ez a görög kulturális dominancia a későbbiekben a keleti kereszténység szempontjából is meghatározóvá vált.
A szírekre visszatérve, közöttük azért sok az arab, muszlim, nem?
A magyar nyelvben alapvetően a szír és a szíriai két külön dolgot jelöl. Az utóbbi Szíriához, mint országhoz, előbbi pedig a szír kereszténységhez tartozót jelöli. A szóban forgó szírek keresztények, akiknek hagyományosan az anyanyelve a mai napig a Jézus által is beszélt arámi, és ők maguk is alapvetően etnikailag arámiak vagy asszírok, tehát se nem arabok, se nem muzulmánok.
Hogy kerültél Isztambulba? Azt mi azért muszlim városnak gondoljuk.
Török állami ösztöndíjat kaptam, amelynek keretében török nyelven volt lehetőségem a városban doktorálni. Ott próbáltam felvenni a kapcsolatot először a szír közösséggel, ami kulturálisan nehéz volt, mivel zártak, és ezen túl magyarként is nehezebb közös kulturális identitást kialakítani. Magyarként a görög ortodox identitás viszont mind itthon, mind kint értelmezhető, így azon kívül, hogy a MORISZ elnöke és az itthoni közösség tagja vagyok, negyedik éve a városban az ottani ortodox közösséghez is tartozom. Isztambul egy görög alapítású város, ahol az 1950-es évekig a város lakóinak majdnem a fele még keresztény, a muzulmánok aránya mindössze 1908-ban kerül 50% fölé a lakossághoz képest. A városban ma élő görögök lélekszáma kettő és tízezer közé tehető. A görögök, azon túlmenően, hogy számukra a mai napig a hivatalos neve Konstantinápoly, A Városnak, Η Πόλη [I Poli] nevezik Isztambult, amely i.e. 670 körül Byzantion néven megarai gyarmatként jött létre, igazán fontos azonban i.sz. 300-tól lett. Ekkortájt Nagy Konstantin által Konstantinápolynak átnevezve a birodalom keleti székhelye lett, innentől egészen az 1920-as évek elejéig vagy a Keletrómai, vagy az Oszmán Birodalom fővárosa volt, ezekk mindig is a világ meghatározó államai között voltak. A világon nincs még egy olyan város, amely ilyetén módon 1600 éven át folyamatosan a világ egyik központja.
És Róma? Vagy Jeruzsálem, a három világvallás központja?
Róma a birodalom bukásával lényegében romváros lesz, amelynek évszázadok kellenek, hogy magához térjen, de még ekkor sem mondható el róla – vallási fontossága ellenére –, hogy akárcsak Itália legfontosabb városa lenne. Jeruzsálem szimbolikus szempontból jelentős, de semmilyen fontos állam központja nem lesz lényegében az időszámításunk után.
Mi pedig itt ülünk Budapesten. Egyébként mi köti a VIII. kerülethez? És hogy jönnek ehhez a törökök?
16 éve érkeztem az ELTE BTK-ra, közben hat évet töltöttem Isztambulban a doktorim miatt, de azóta is sokszor az assziriológiai tanszék könyvtárában és a környéken telnek a mindennapjaim. Török borbélyhoz járok az Orczy téren, és az összes nagyobb török bolt is a kerületben van. A törökök bevándorlókként jelennek meg elsősorban meglátásom szerint a Népszínház utca környékén, a Magdolna-, a Csarnok- és az Orczynegyedben. Egyfelől ezek olcsóbb, de mégis a belvároshoz közeli részek, másfelől ez Budapest par excellence bevándorló negyede, sok más szegényebb országból érkező is itt telepedik le. Egy magyar számára ez a környék nem mindig a legcsábítóbb, viszont egy külföldinek még olcsó, és jó kiindulási pont. Meglehet, szubjektív meglátás, de például nagyon jól működik a török vállalkozó és a roma alkalmazott közötti kapcsolat. Eltérő a kulturális háttér, de a kisebbségi sors valahol összeköti őket, megértik egymást.
Nyitókép: Mile Máté
