Egy szombat késő délután a Corvin sétányon találkoztam Hegedűs Lászlóval, aki a Másfél zenekar egyik alapítója volt a testvérével. A Tripla Hofmann asztalai mellett egy kiterített szőnyegen játszott basszusgitáron, de a loopolás és a különleges virtuóz játéktechnika miatt egy egész zenekart szólaltatott meg. Egy kisebb társaság húzta közelebb a székeit, ők voltak az igazi közönség, de a távolabbi asztaloknál is figyeltek, és sokan megálltak séta közben. 

Nyolc óra körül közterületisek jelentek meg, és a tulajdonossal kezdtek tárgyalni, nemsokára a zene is elhallgatott. Hegedűssel odamentem a közterület-felügyelőkhöz, akik szabadkoztak, hogy megszakították az előadást, de bejelentést kaptak, és arra minden esetben reagálniuk kell. Megállapították, hogy Hegedűs jogosan játszik ezen a helyen, mert közterületfoglalási engedélye van, 6 és 8 óra közé kért engedélyt.

Kiderült, hogy a Közterület-felügyelet kap egy példányt az engedélyből, ám arról a járőrök nem tudnak, ezért minden alkalommal ¬– egy minden érintett számára kellemetlen – igazoltatási, ellenőrzési procedúrát kell lefolytatniuk. Ezért akaratlanul is feszültséget okoz a közterület-felügyelők megjelenése, többüknek felidézve a Kádár-kori rendőri igazoltatások rossz hangulatát. Úgy gondolom, ha a járőrök tudnák, kinek van élő engedélye, egy perc alatt meggyőződhetnének arról, kell-e intézkedniük vagy sem. 

De őt zenészként más zavarja, mondta Hegedűs László. Itt lakik a szomszédban (egy kopott, igazi józsefvárosi házban), és egyszerűen csak meg akarta osztani a zenélés örömét az emberekkel. Ingyen zenél, még CD-t sem árul. Engedélyt kért, lefoglalt 3 négyzetmétert néhány alkalomra itt, ahol a söröző tulajdonosa helyet és áramot adott neki. Amikor azonban szembesült azzal a ténnyel, hogy valójában ez neki óránként 1500 forintjába kerül, és még az egyéb költségeit is fizetnie kell, kételkedni kezdett abban, hogy a kerület valóban igényli-e a művészek részvételét a kerület kulturális megújításában.

Mások is emlékeztek Pikó András szavaira 2019-ből, ami mintha valóban nem állna harmóniában ezzel a hatósági gyakorlattal. Az Index 2019. novemberében Pikó Andrással elő beszélgetésben firtatta az új önkormányzat céljait. Józsefváros mint művésznegyed, ez volt ez egyik téma: „Pikó nem akar bulinegyedet akar, inkább emelt szintű művészeti szolgáltatásban gondolkozik. A kérdés konkrétan arra vonatkozott, hogy a polgármester kampányában megfogalmazott »művésznegyed-vízió« szellemében engedékenyebbek lesznek-e a hatóságok az utcazenészekkel, de erre nem válaszolt.”

Erőss Gábor kultúráért is felelős alpolgármester kérdeztem meg, nincs-e ez esetben ellentmondás a rendelet gyakorlata és a kultúrpolitikai szándék között. Amikor meghallotta, hogy Hegedűs ingyen zenél és még engedélyt is kért, elcsodálkozott, hogy ilyen is létezik. Úgy látszik, nem sok embernek jut eszébe engedélyt kérni. Mint elmondta, a közterület közjószág, a használatát szükséges szabályozni, ezért kell közterülethasználati díjat fizetni. A zenészek pénzért szoktak játszani, ez is a díjfizetés mellett szól.

Valóban, a Józsefvárosi Önkormányzat 4/2020. (II.27.) sz. rendelete a közterületek használatáról az utcazenélést így definiálja: elsősorban jövedelemszerzés céljából közterületen, hangszer igénybevételével végzett zenélés, éneklés, hangkeltés. Az utcazenéléshez legfeljebb 20 óráig adnak engedélyt, díja pedig 1000 Ft/m2/nap.

Erőss Gábor szerint ők nyitottak arra, hogy változtassanak a szabályokon, de ehhez szükséges lenne, hogy például a zenészek javaslattal álljanak elő és kezdeményezzék a szabályok módosítását.

Könnyen legyinteni lehet erre a kérdésre: mi értelme párezer forintos díjakon vitatkozni, amit amúgy is minden közterület-használó ugyanúgy megfizet? Hegedűs László szerint sem a pénzről van szó, ő azt szó nélkül kifizette, és még a söröző tulajdonosa is bevállalta a felét. Néha azonban egészen kis dolgok hordoznak erős negatív üzenetet, ez esetben azt, hogy az önkormányzat valójában mégsem kívánja a zenészeket az utcán látni. Az innen származó pénz talán még az ügyintézés költségét sem fedezi, de a közterületfoglalási díj, hasonlóan a parkolási díjhoz, elsősorban nem a bevétel miatt érdekes, hanem a rend fenntartásának is szabályozó eszköze. 

Az pedig már csak az érintett feleken múlik, hogy ezen a téren megindul-e a párbeszéd.

Kép: Bányay Géza