Az új rendszerrel kapcsolatban rengeteg még kérdés, de pár dolgot megpróbálunk összemérhetővé tenni. A kormány az átlagfogyasztást gáznál havonta 144 köbméterben, villanynál pedig 210 kwh-ban határozta meg háztartásonként, a lakás méretétől és a benne lakók számától függetlenül, ez alatt maradnak a rezsicsökkentett árak, efelett jönnek a rezsinöveltek. Tehát hiába lakik valaki egyedül, ugyanannyi lehet a maximális fogyasztása, mint egy kétgyerekes családnak, ha nem akar piaci árat fizetni.

Nagycsaládosokra, azaz három gyerektől már jár gázból évente 500 plusz köbméter, plusz gyerekenként pedig tovább 300 köbméterrel toldja meg az állam a limitet. Azonban ha mondjuk több generáció lakik együtt, de eltartott kiskorú csak 2 van, ugyanúgy az alacsonyabb határ érvényes a jelen állás szerint. Villanynál ráadásul nincs nagycsaládos kedvezmény sem.

Az új szabály szerint az átlagfogyasztáson felüli részt kell csak piaci áron fizetni, ami viszont jelenleg villanynál nagyjából 6,8-szöröse a kedvezményes árnak, gáznál pedig 8,3 körül van a szorzó, persze ez is változhat a háború alakulásával, az oroszok energetikai zsarolásának fényében. 

Egy átlagfogyasztó 7750 forintot fizet a villanyért. Ha valakinek a fogyasztása ennek a duplája, mert mondjuk villannyal fűt, többen élnek együtt, légkondit használnak stb., akkor ha a havi villanyszámlája eddig 15500 forint volt, mostantól 7750 + 7750 x 6,8 = 60.450 forintot fog fizetni egy hónapban csak a villanyért.

Mi fér bele 210 kWh-ba?

A legtöbben a villany miatt aggódnak, a fél internet azon gondolkodik, hogy milyen eszközöktől kell megszabadulni, hogy beleférjen a család az átlagfogyasztásba, ezért kicsit számolgattunk, megnéztük az egyes eszközök fogyasztását.

A nagyfogyasztók: klíma és villanyradiátor

Szerencsére klímánál a kW-ban megadott hűtő-fűtőteljesítmény nem azonos a villamos fogyasztással.  Megtévesztő, de egy „három és feles” klíma nem fogyaszt 3,5 kW-ot óránként. A felvett villamos teljesítmény (W) valójában mindig jóval kevesebb a fűtő-hűtő teljesítménynél, a valós villamos fogyasztást külön adják meg a klímákhoz: áramfelvétel (A), teljesítmény felvétel (W) formában. Egy modern lakossági klímaberendezés alig fogyaszt többet, mint egy porszívó, vagy egy hajszárító – tegyük hozzá, hogy óránként. És normál esetben egy porszívót hetente pár alkalommal kapcsolunk be maximum egy órára (ki mennyire tisztaságmániás), míg egy klíma akkor takarékos, ha folyamatosan üzemel.

Egy 3,5 kW-os, inverteres klíma nagyjából 1,1 kW-ot fogyaszt óránként extrém magas külső hőmérséklet és normál szigetelés esetén. Mivel ezeknek a készülékeknek a lényege, hogy nem mennek folyamatosan, természetesen ezt a számot nem érdemes 24-gyel szorozni a napi, majd 31-gyel a havi fogyasztás kiszámításához. Nehéz becsülni, de mondjuk ha egy hónapban 10 olyan nap van, amikor bekapcsoljuk a klímát, és napi 10 órát megy minden alkalommal (ehhez azért már nagy melegek szükségesek), akkor 110 kWh fogyasztást kapunk, nagyjából 4000 forint körüli, kedvezményes áron. Nem kevés, de emellett még nem volna lehetetlen, hogy kihozzuk a havi fogyasztást 210 alá. Nézzük a többi háztartási gépet.

Amik folyamatosan mennek

A legalapvetőbb háztartási eszköz, ami ritkán kapcsolunk ki, az a hűtő, itt számolhatunk 24 órás fogyasztással a hónap minden napján. Minden új hűtőre ráírják az éves energiafogyasztását folyamatos működés mellett, itt óriási különbségek lehetnek egy modern, A+++ energiaosztályú és egy régi típusú készülék között. Míg egy 230 literes, mélyhűtőrekeszes gép éves energiafogyasztása kb. 220 khW – ami havonta 18 kWh-t jelent (kb. 800 ft), egy tíz-húsz éves készülék akár havi 2500 forintnyi áramot is megeszik önmagában havonta. 

Nem járnak jól a villanybojlerrel rendelkezők, egy 120 literes, közepesen korszerű bojler akár 150 kWh-t is fogyaszthat egy hónapban, ezzel a lefogyasztható mennyiség nagy részét el is lőttük.

Az nem kérdés, hogy kizárólag villanyradiátorral nem megérős befűteni egy lakást még a kedvezményes villanyár mellett sem, de ha mondjuk csak egy helyiséget kell fűtenünk, mert oda nem jutott radiátor, akkor maximum teljesítményen óránként 2 kWh-s fogyasztással számolhatunk, ha csak félgőzzel megy, akkor 1kWh, így ha mondjuk napi 3 órát megy, az is 90-100 kWh egy hónapban, és csak egyetlen helyiség fűtéséről beszélünk.

Sokaknál a laptop vagy számítógép olyan eszköz, ami napi 8-12 órában be van kapcsolva, nézzük, mennyit fogyasztanak. Itt is nagyon függ a fogyasztás attól, hogy PC-ről vagy laptopról beszélünk, milyen programokat futtat rajta az illető, munkára vagy játékra használja, mikori az eszköz. Egy erősebb gamer gép napi 4 órás játék mellett akár havonta 2000 forintba is kerülhet áramban (kb. 90kWh), míg egy új típusú laptop ennek alig a hatodát fogyasztja. 

Azt gondoljuk, hogy a lámpaégők, azaz villanykörték elenyészően keveset fogyasztanak, egy normál égő napi 4 órás használat mellett havonta kb. 6kWh-t fogyaszt, ha ezekből mondjuk 10 is van a lakásban, akkor rögtön 60 kWh-ot használtunk egy hónapban csekély keretünkből. A megoldás? Energiatakarékos égő, melynek a fogyasztása ennek kevesebb, mint az ötöde – mondjuk ma már csak ilyet kapni, ritkább a klasszikus izzó. 

Időszakosan használt eszközök

Porszívót a legtöbb ember használ, ezek óránként 0,4 kWh-t fogyasztanak átalgosan, heti 1 nagy vagy két kisebb takarítással számolhatunk rá havi 2 kWh-t.

A mosógép, mosogatógép adagonként kb. 1 kWh-t használ, ha mindegyiket hetente 3-3 alkalommal üzemeltetjük, havonta 25 kWh-t használunk el velük. 

A villanytűzhely lángonként és  óránként kb 1 kWh-t használ kb., ha csak egy üzemelő lánggal és napi 1 órával számolunk, akkor is havi 30 kWh körüli fogyasztást kapunk, aki pedig szeret főzni, az ennek a sokszorosát is elhasználhatja. Eddig azt mondtuk, olcsóbb otthon főzni, valóban az, ha piaci áron kell hozzá vennünk az áromot?

Az egyéb háztartási kisgépek fogyasztása elenyésző, mivel egy alkalommal csak néhány percig használunk mondjuk egy pirítóskészítőt, turmixot, aprítógépet. De szintén igazak a fentiek, ha valaki folyamatosan süt, főz, az jelentősen meg tudja dobni az áramszámlát.

Hajszárítónál egy hosszúhajú család esetében lehet legalább heti 1 óra fogyasztással számolni, ez egy 1400 wattos készüléknél havi 6 kWh összesen.

Ha mindezeket összeadjuk, egy főre még légkondi mellett is szűken, de kijöhet a 210 kWh alatti fogyasztás, ha cirkó vízmelegítést használunk, nincs nagyfogyasztó gépünk, nem villannyal fűtünk, és emellett semmilyen extrém hobbink sincs, mondjuk nem számítógépezünk napi 12 órát. Két fős háztartásnál már sokkal neccesebb,

Mivel mindenki más életvitelt folytat, biztosan van olyan, aki sokat klímázik, de kevesebbet főz, vagy aki minden nap mos, de sosem szárítja a haját, és nem használ otthon számítógépet, így hatalmas egyéni különbségek is kijöhetnek.

Mindenesetre, amivel spórolni tudunk, azok az energiatakarékos háztartási eszközök, a LED-es égők, a kevesebb képernyő előtti ülés, melegben ablaknyitás, hidegben pokróc, pulóver, és persze a romantikus gyertyafény.

Nagyon gázos a helyzet

A gáznál kevésbé kell azon aggódni, hogy sikerül-e kihozni az átlag alá fogyasztást, ugyanis ha igaz az, amit Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozott, és tényleg havonta nézik a fogyasztástöbbletet, nem pedig egy évre vetítve, akkor egészen egyszerűen lehetetlen átlag alatt kihozni, ha egy garázsnál nagyobb helyen lakunk, és 15 foknál magasabb hőmérsékletre szeretnénk azt fűteni. 

Az is kérdés, hogy az országnak lesz- egyáltalán elengedő földgáza a télre, sikerül-e feltölteni a készleteket november előtt.

De nézzük a számokat: egy 70 négyzetméteres, földszintes, új ablakokkal rendelkező, de szigeteletlen családi ház átlagos gázfogyasztása nappal 22-23, éjjel 20-21 fokos hőmérséklet és az egész ház fűtése mellett havonta 100 köbméter körül alakul, ha éves átlagot nézünk. Ha viszont havonta, akkor téli időszakban akár 250 köbméter is lehet a fogyasztást. Mivel 910 forint lesz egy köbméter az előírt 130-on felül, így ez havonta közel 140 ezer forintot jelentene egy kisebb, két-három szobás ház esetében.

Ez társasháznál persze jóval kevesebb gáz kell, ha körbefűtik a lakást a többiek, de a rossz ablakok, korszerűtlen radiátorok vagy a nagy belmagasság azért bőven ronthatnak a helyzeten. Egy szintén szigeteletlen, közepesen modern, kétszobás, emeleti társasházi lakás téli fűtése 130-180 köbméter körül alakul, tehát ezzel is éppenhogy bele lehet férni az átlagfogyasztásra, ha az ember kicsit lejjebb tekeri a radiátort, és jobban felöltözik otthon. A régebbi, nagy belmagasságú lakás fogyasztása ennek akár a duplája is lehet ugyanennyi négyzetméteren.

Ilyen számok mellett a gáztűzhely fogyasztása elhanyagolható, 5-10 köbméter lehet egy hónapban normál mennyiségű főzés mellett.

Megannyi kérdés, kétségbeesett lakosság

A részletes szabályozás még várat magára, egyelőre Gulyás Gergely válaszai alapján tudunk esélyeket latolgatni. Kérdéses elsősorban az, hogy egy évre vetítve vagy havonta nézik majd az átlagfogyasztást, ezt gáz esetében lenne a legfontosabb tudni. Mivel lehet kérni éves elszámolást is, semmi értelme nem lenne, ha hóra vetítve néznék a fogyasztást, de amíg nincs végrehajtási rendelet, sötétben tapogatózunk. Reméljük, hogy tisztázzák a “nagycsalád” fogalmát is, és az egy háztartásban együtt élők számát veszik majd alapul.

Nem tudjuk azt sem, hogy házközponti fűtésnél és vízmelegítésnél hogyan átlagolnak majd, háztartásonként, egyéni fogyasztás, vagy négyzetméter alapján.

Elvileg augusztus 1-től él a szabály, ez a szolgáltatókra is hatalmat terhet fog róni számlázási szempontból, ráadásul nemrég volt éves leolvasás, van, aki havi, más negyedéves, megint más éves elszámolásban van, jelenleg még sok a bizonytalanság.

Nyitókép: Mile Máté