Az Eurobarometer felmérése az Európai Unió honlapján található – sok egyéb izgalmas és tanulságos felmérés között –, és a 27 tagállamban idén áprilisban, közel 13 ezer cégvezető telefonos megkérdezésén alapuló felmérés adatait összesíti. Ebben a tárgykörben – gazdasági körülmények és korrupció – ez már az ötödik Flash Eurobarometer kutatás.
Az Eurobarometer összefoglaló megállapítása szerint
az unió polgárait továbbra is komolyan aggasztja a korrupció mértéke:
az EU-ban működő cégek 34 százaléka állítja, hogy a korrupció gondot jelent számukra az üzleti életben.
Ezenkívül a vállalatok döntő többsége – 79 százalékuk – abban is egyetért, hogy országában az üzlet és a politika szoros kapcsolata korrupcióhoz vezet, és hogy a favorizált szereplők előnybe hozása és a korrupció akadályozza a tisztességes versenyt (ez a megkérdezettek 70 százalékának volt a véleménye).
A magyar felmérés adatlapjait mi is közzétesszük, mert számos érdekes következtetésre lehet jutni, ha átböngészi a kérdéseket. Az látszik, hogy az EU-ban inkább az igazgatási eljárások bonyolultsága, a gyorsan változó törvények és az adókulcsok jelentenek problémát, nálunk ezek mellett a korrupció is, vallották a cégek.
Ezt az adatot érdemes kiemelni:
a korrupció jelenlétének mértékét a magyar cégvezetők 46 százaléka tartja problémának,
ami 135%-a az EU-s 34 százaléknak. A 27 ország átlaga ez a 34%, ami önmagában sem kevés, hiszen ez arra utal, hogy az uniót meglehetősen áthatja a korrupció.
Ha az egyes országok adatait sorba rendezzük, egy kicsit más képet látunk.
A korrupciót Dániában mindössze a cégvezetők 7%-a érzi problémának, míg ez a szám Cipruson 78 százalék
– vagyis nagyon nagy a szórás. Azt azonban kirajzolják a számok, hogy a 7%-os Dánia és a 16%-os Németországgal együtt 7 országban kicsi a korrupció. Ki kell emelni Írországot, ahol 8, és Észtországot, ahol 9 százalékosnak minősítették a korrupciós nyomást. Észtország élő példa arra, hogy lehetséges magunk mögött hagyni a sötét társadalmi örökséget.
Lengyelországban már 19%, Ausztriában 25%, Franciaországban 31% érzi gondnak a korrupciót. Az uniós átlagot pedig Csehország hozza 34 százalékkal. Brüsszel (Belgium) egy hangyányival jobb az átlagnál, 33%.
Olaszország nyitja a negyvenesek klubját (41%), amiben még Magyarország tag 46 százalékkal, amivel már csak 17. a „kevésbé korrupt” országok sorában. Szlovákia jön utánunk 50%-kal, és innen már az „inkább korrupt” országok következnek, Bulgária 62%, Románia 70%, a sereghajtó Ciprus 78%. A „kevésbé” és „inkább” csak a számoknak szól, 50% alatt vagy felett. Ugyanakkor semmiben
nem megnyugtató Magyarország 46%-os adata, de nem megnyugtató a francia 31, vagy az osztrák 25 százalékos szám sem,
mert az ember azt várná, ne legyen jellemző a korrupció Európában. De az is tény, hogy Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország csatlakozott a korrupció feltárását is segítő Európai Ügyészséghez, Magyarország viszont nem.
Erről az ábráról is az olvasható le, hogy a korrupció szankcionálásában kevésbé hisznek a magyarok, mint az EU-s átlag. Valamint, hogy többek tapasztaltak meg maguk is korrupciót.
A magyarországi felmérés adataiban feltűnő, hogy a kérdésekre adott „nem tudja” válaszok sorra magasabbak az EU-s átlagnál, néha többszörös az eltérés. A pártfogás és nepotizmus kérdésnél az EU-s megkérdezettek 3%-a nem tudta megítélni a kérdést, nálunk 15 százalék, ami arra enged következtetni, hogy erre a jelenségre nincs rálátása az embereknek, vagy a média többsége nem mutat be ilyen eseteket.
Magyarországon a nepotizmust mindössze 28%-ban tartották problémának, miközben az EU-s átlag itt is 34%. Ennyire ismeretlen lenne az uram-bátyám világ a számunkra?
Az adókulcsok megítélésében azonban nem látszik ellentmondás: amíg az európai cégvezetők 61 százaléka sokallja az adót, a magyarok csak 46 százalékban, és itt a „nem tudom” válaszok aránya sem tér el egymástól jelentősen.
Magyarország munkajogi politikáját a cégvezetők sokkal jobbnak érzik, mint az EU-ban általában.
Ott 44%-ban korlátozónak tartják a szigorú munkajogi szabályokat, itthon csak 23% sokallja ezeket. Ne feledjük, cégvezetőket, nem a magyar munkavállalókat kérdezték meg erről.
Ez a felmérés a vállalatok szempontjából világít rá a gazdaság és politika kérdéseire, ebben egy ország az ő elvárásaik szerint jobb vagy kevésbé jó hely.
A válaszokat áttekintve úgy látszik, a magyarországi viszonyokat sok tekintetben kedvezőnek érzik az üzleti élet szereplői. A korrupciót azonban sokallják, ugyanakkor mintha a korrupcióval együtt járó nepotizmus nem zavarná őket.
Nyitókép: Mile Máté (illusztráció)
