Nem hálás feladat Lázár Jánosé, az építési és beruházási miniszter jelenleg azzal van elfoglalva, hogy az állami építkezéseket és beruházásokat a forrásszűke miatt átütemezze, elhalassza. Emellett átszervezi a terület állami cégeit: a Vitézy Dávid-féle Nemzeti Közlekedési Központ Zrt.-t bezáratta, majd most, úgy tudja a Telex, az év végével arra készül, hogy bezárassa és a minisztérium alá vonja az összes kapcsolódó állami céget. Kivételt csak a Magyar Közút képez, mert ezt a maga 6500 munkavállalójával nem tudná beolvasztani. De megszűnhet az útépítéseket kivitelező NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., vagy a stadionokat fenntartó BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. is. A minisztérium egyelőre hivatalosan azzal foglalkozik a legsürgetőbben, hogy egy új, az állami beruházások rendjét mindenre kiterjedően szabályozó kerettörvényt alkosson meg, ezt ősszel bocsátják (a kormány általános gyakorlatától meglehetősen szokatlan módon) szakmai-társadalmi-politikai vitára az ÉBM szerint, és ezzel ígérik a felesleges párhuzamosságok kizárását, valamint egy alkalmas, megfelelő intézményrendszer kialakítását.
Több cikk jelent meg arról is, hogy melyik fővárosi beruházás megy a kukába a pénzszűke és a megszorítások miatt (a kormány 2022‒23-ban 1081 milliárd forinttal ad kevesebbet minisztériumoknak, és az állami beruházásokon 1150 milliárdot fog meg beruházások felfüggesztésével, ez összesen 2200 milliárdos elvonás). Azt lehet tudni, hogy a kivitelezés alatt álló projekteket befejezik, tehát azok maradnak, ami viszont csak terv volt, az vagy csúszik, vagy meg sem valósul.
Ez utóbbiak közé tartozhat a Népszava információi szerint a Galvani híd és a déli körvasút építése, a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása (itt új városrész épül a Mol-toronnyal, ami több tízezer ember beköltözését jelenti a közeljövőben, nekik lenne létfontosságú a fonódó), a Ráckevei-Duna revitalizációja, a Városmajor megújítása, a csepeli és a Gellért-hegyi közpark, valamint a dunai evezős központ létrehozása, a Városliget autómentesítése és a dél-budai centrumkórház is. A minisztérium ezekről annyit mondott a Telexnek, hogy a felfüggesztett projektekről később várható döntés. Hogy melyiket ítélik fontosabbnak, azt majd később dönti el a tárca, és hogy hol szűnnek meg a beruházások, arról „nem aszerint születik döntés, hogy a fővárosban vagy vidéken valósulnak-e meg”.
De melyik érinti ezek közül a Józsefvárost? A Városmajor fejlesztésénél derült ki, hogy az MTK sportlétesítményeit átköltöztetnék innen az egykori józsefvárosi pályaudvar területére, ahol már épül a hat MTK-s utánpótlás-focipálya és egyéb kiegészítő épületek a Mészáros-család cégeinek jóvoltából, 6,9 milliárd forintból.
Az egész volt pályaudvari 30 hektáros területre van egy egyelőre nem nyilvános, a néhai, épp Lázár által megszüntetett Budapesti/Nemzeti Fejlesztési Központ (BFK) által kidolgozott koncepciója, amiről a terveket valamennyire ismerő Tarcsay Tibor, a C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület tagja mondta el lapunknak, hogy ezek szerint a területet 4 részre szednék, és az MTK 6 darab futballpályáján kívül a józsefvárosi strand a második szelet.
És akkor ezek mellett kapnának helyet az MTK többi létesítményei a Városmajorból, ha ugyan a terveket nem kaszálja el a gazdasági válság, magas infláció és a brüsszeli pénzszűke. Így aztán a józsefvárosi pályaudvar fejlesztése is éveket csúszhat, egyedül a hat MTK-s pálya valósulhat ott meg még 2022 őszére.
Nyitókép: Huszár Boglárka (illusztráció)
