Magyarországon az áram esetében több mint kétszeres, a gáznál mintegy hétszeres díjnövekedésre kell számítania az önkormányzati intézményeknek (és persze a vállalkozók többségének), akik eddig „rezsicsökkentett”, államilag mesterségesen alacsonyan tartott áron jutottak energiához.
Az energiaárak növekedése egész Európában jellemző, azonban a legtöbb országban piaci árat fizet minden fogyasztó, és ezért ennyire drasztikus mértékű, hirtelen és tervezhetetlen áremelkedéssel nem kellett szembesülniük. Ennek ellenére sorra érkeznek a hírek arról, hogy
az önkormányzati és állami szférában egyes országokban máris a fogyasztás visszafogása mellett döntöttek.
A kérdésünk az volt: nálunk készülnek-e a nyugati országokéhoz hasonló megtakarítási szabályok bevezetésére?
Egy hete a spanyol kormány döntött arról, hogy az irodákban, üzletekben, vendéglátóhelyeken nem lehet a klímát 27 fok alá állítani nyáron, és a fűtést sem lehet majd 19 fok fölé engedni télen. Sőt, a boltok a bejáratukat nem tarthatják kitárva, hogy ne az utcát hűtsék, fűtsék.
A kormányhivatalok és közintézmények előtt pedig le kell kapcsolni még a közvilágítást is.
Spanyolország ilyen módon hét százalékkal szeretné csökkenteni a gázfelhasználását.
Ezek az intézkedések, bármilyen kézenfekvőek és hatékonyak, szembemennek a megszokásokkal, lemondást követelnek az emberektől is.
Németországban is korlátozzák a középületek fűtését az energiafogyasztás visszafogása érdekében. Ott a kórházak és szociális intézmények kivételével minden középületben maximum 19 fok lehet a hőmérséklet a fűtési szezonban, és még további szigorításokat is terveznek.
Létezik már tilalom a magántulajdonban álló medencék fűtésére is,
és tervezik a 19 fokos szabályt magánépületekre is kiterjeszteni. Sőt, a készülő miniszteri rendelet szerint le kell állítani az épületek, műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani majd. A német kormány ki kívánja terjeszteni a fogyasztáskorlátozó szabályokat a vállalatokra is.
A fűtési hőmérséklet 1%-os csökkentése 6%-os energiamegtakarítással jár, és
a fogyasztás csökkentése a leghatékonyabb, leggyorsabb formája a megtakarításnak.
A spanyol és a német kormány most az ukrajnai orosz háború miatti energiaellátási bizonytalanságot emeli ki fő indokként, azonban ezeknek a döntéseknek a klímavédelmi jelentősége önmagában is nagy. (Sajnálatos, hogy a politikusi érvelésben nem ez van fő helyen.)
Németországban a Deutscher Städtetag, a városi önkormányzatok szövetsége is egy sor javaslatot terjesztett elő: az uszodák vízhőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-szolgáltatás korlátozása a középületekben, az iskolai tornatermek fűtése maximum 15 fokra, az osztálytermekét pedig 20 fokra a fűtési szezonban többek között, ahogy erről az MTI is beszámolt.
De mi a helyzet a környezettudatosságra és a zöld szemléletmódjára egyaránt büszke budapesti városvezetéssel? Vannak-e hasonló tervek?
A Fővárosi Önkormányzattól kérdésünkre azt a választ kaptuk, egyelőre nincs hasonló szabályozás érvényben a felügyeletük alá tartozó intézményekben, cégekben, de
előkészületben van egy energiaracionalizálásról szóló tervezet,
ami augusztus végén lesz kész, és kerülhet a Közgyűlés elé. Kertész Péter sajtóreferens nem tudta még megmondani, hogy a német és spanyol példákhoz hasonló intézkedésekről van-e szó, azonban megígérte, hogy elénk tárja, mit tartalmaz majd ez az előterjesztés.
Békési Zsuzsannának, a Józsefvárosi Önkormányzat sajtófelelősének is megküldtük ugyanezeket a kérdéseket. Most még ő sem tudott kész tervekről beszámolni ezzel kapcsolatban, mivel csak hétfőn indult újra az élet a polgármesteri hivatalban a kéthetes igazgatási szünet után, de amint lesz valami intézkedés vagy terv, megírjuk.
Most a kérdés feltevéséig jutottunk el, és annak a megállapításáig, hogy (sajnos) ez esetben is jókora spéttel követjük a jó európai példákat – hiszen ott máris érvényes rendeletekkel reagáltak –, s rövidesen meglátjuk azt is, követjük-e ebben őket egyáltalán.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
