A Józsefváros különböző negyedeiben rendszeresen megtartott eseményen – melyet online is lehetett követni – megjelent Pikó András polgármester, Ferencz Orsolya, a negyed fideszes önkormányzati képviselője és Rádai Dániel városfejlesztésért felelős alpolgármester. Valamint ott volt Bajusz Ferenc, a józsefvárosi közterület-felügyelet vezetője, Szirti Tibor, a JGK vagyongazdálkodási igazgatóhelyettese, Bihari Mátyás, a JGK köztisztasági irodájának vezetője és Tóth László a JGK parkolási igazgatóságától, hogy az egyes lakossági kérdésekre válaszoljanak.

A házigazda Ferencz Orsolya az aszály okozta károkkal kezdte a mondandóját.

„Kertész legyen a talpán, aki ilyen szárazságban és hőmérsékleti viszonyok mellett meg tudja őrizni épségben ezeket a növényeket.“

Úgy látja, hogy cserélni kell majd néhány növényt, ezt már jelezte is a megfelelő fórumokon, de ha évről évre ilyen időjárásunk lesz, akkor az megnehezíti a növényzet állapotának szinten tartását.

A körzet képviselője a Kolónián élőktől kapott megkereséseket a Golgota utcai rész szemetes állapota miatt, illetve hogy beparkolnak oda az autókkal, amiket egyszerűen ott hagynak. Ezt jelezte is a megfelelő hivatali fórumokon, már zajlik ezeknek az ügyeknek a kezelése. És ha már parkolás, sajnos az is problémaként szokott felmerülni, hogy meccsnapokon sokkal terheltebb a közlekedés a környéken – hiszen közel a Fradi stadionja. Ebben még nem tudtak előrelépni és változtatni.

Rádai Dániel mondandóját a közlekedéssel kezdte. Elmondta, hogy nemrég megváltozott a főváros egységes parkolási rendszere, ami talán az itt élőket annyira nem érinti, de a hozzájuk látogatókat igen. Az eddigi 175 Ft-os óradíj 300 Ft lett, továbbá 3 órában maximalizálták a parkolási időt. Szerinte ahhoz, hogy ez utóbbinak a hatását érezni lehessen, még pár hónapnak el kell telnie, de remélhetőleg kevesebben fogják P+R-parkolószerűen használni a környéket.

A slágertéma az Orczy úti zebra: a nyár elején a képviselő-testület elfogadta a létesítés költségvetését, még ha fővárosi lebonyolításban zajlik is majd a kivitelezés. Beszámolt arról is, hogy az Orczy úti ALDI elvi támogatása is megvan ugyan, de a részletek tisztázása még zajlik. Rádai szerint, ha nem jön közbe semmi, 

A Szenes Iván téren a játszótéren zajlott felújítás mostanában, de a sportpályát nem tudták megújítani, mivel olyan ajánlatokat kaptak, melyek drasztikusan drágábbak voltak a vártnál, így egyelőre, noha fontosnak tartják az ügyet, pihentetik a tervet.

Az alpolgármester következő témája részvételi költségvetésben megszavazott ötlet, hogy legyen közvécé a környéken. Az Orczy téren lesz is egy ilyen a jövő évben: modern, öntisztító nyilvános illemhely – de nem ez lesz az egyetlen ilyen új vécé a kerületben, ami rendez végre néhány köztisztasági problémát.

Amivel elmaradásban van az önkormányzat, az a fedett utasvárók ügye. Ezek részben bürokratikus okok miatt haladnak lassan, de mind a szándék, mind a forrás rendelkezésre áll. Rádai önkritikusan hozzátette, emiatt kellemetlen is érzi magát, itt már eredményeket kellett volna felmutatni.

Ezután vetítés kezdődött, Rádai prezentációja a meghosszabbított útvonalú 83M trolijáratot mutatta be, mely a környéken át vezet egészen a Népligetig. Az Európai Mobilitási Hétre időzítette a főváros a trolivonal átadását, ami a már meglévő járatot hosszabbítja meg, és a Tisztviselőtelep közösségi közlekedésén segít. Egyelőre nem építettek ki felsővezetéket, a Kálvária tér és a Népliget között akkumulátorról közlekednek az alacsonypadlós járművek. Ezt a távolságot bírja az akkumulátor, és amikor megfordul a Hungárián, illetve az Üllői úton, és visszatér a Kálvária térre a 83-as, onnantól vissza tudja tölteni az áramot a rendszer. A troli hétfőn már menetrendszerűen járt. (A trolivonal bevezetésének kommunikációját egyébként Rádai később kritizálta is.)

Forgalomcsillapítás

Ezután a környék forgalomcsillapítására tért rá, amihez a Delej és a Villám utcában kell változtatni a forgalmon, hogy hatékony lehessen. Sokkal egyirányúbb és összeforgatottabb lesz a forgalom (azaz beiktatnak ellenkező irányú szakaszokat). A cél az, hogy ez ne legyen menekülő útvonala az átutazóknak, de az itt élőket se kelljen majd keringetni. Az alábbi képen látszik, hogy milyen irányváltoztatások vannak tervben az egyes tisztviselőtelepi utcákon.

A részletekről mindenképp fognak egyeztetni az itt élőkkel, 5-6 héten belül terveznek egy tájékoztató fórumot. Ugyancsak fontos lépése a programnak,

A forgalomcsillapítás témájához szólt hozzá Pikó András polgármester is, aki maga is itt lakik a Tisztviselőtelepen. Elmondta, hogy aznap aláírta a forgalomcsillapításról szóló tervezési szerződést, és azt is, hogy a jövő év első felére meg is fogják valósítani a kivitelezést is, de előtte mindenféleképp megvitatják a terveket a helyben élőkkel.

Ezután következett az első olyan rész, amikor kérdezhettek a résztvevők az eddig elhangzottakkal kapcsolatban.

Egy lakó azt javasolta, hogy ne csak a kerület határán legyenek lakóövezetre utaló táblák, hanem 20-as figyelmeztető táblákat is helyezzenek ki a száguldozás megakadályozására. Rádai Dániel szerint a sebességcsillapító küszöbök inkább a forgalomcsillapítással fognak kialakulni, de ha a lakók szerint ez jobb helyzetet teremthet, néhány ilyen tábla kihelyezésére legyen mód, bár ezt a Budapest Közút lehet, hogy nehezményezni fogja, de majd megoldják a helyzetet.

A konkrét terveket a megvitatás előtt hamarosan bemutatja az önkormányzat a honlapján is. Ferencz Orsolya hozzátette, hogy nem az autósok kitiltása a cél, azoknak, akiknek a munkájuk miatt vagy azért, mert mozgásukban korlátozottak – vagy mozgáskorlátozottakat szállítanak – továbbra is lehetőséget akarnak biztosítani az autóval való közlekedésre.

Többféle témát is bedobhatott a közönség élőben és online – közülük kettőt beszéltek át részletesebben a helyszínen –, ezek az alábbiak voltak:

• Felmerült kérdésként, hogy azok a lakóközösségek, akik nem társasházi formában működnek, pályázhatnak-e társasházi felújítási pályázatokon.
• A Vajda Péter utcai útelválasztó „bozótos“, illetve a Villám utcai nagy bokor miatt nem látható be a gyalogos átkelőhely, nyírni kellene. Erre ígéretet is tett Bihari Mátyás a fórum során.
• Az evangélikus egyház által birtokolt terület nincs jól karbantartva, a kilógó növényzet miatt a járdán nehezen lehet közlekedni. A probléma az, hogy ez magánterület, nehéz megállapítani, ki a felelős, de született ígéret, hogy megtalálják.
• Az épített környezet védelme is felmerült: védhető-e a tisztviselőtelepi utcakép? Légkondicionálók, nyílászárócserék esetében hogyan lehetne ezt jobban szabályozni. A régi kábeltévé vezetékek is problémásak, mindenütt ott lógnak feleslegesen, van, hogy a lakóközösség vakolta be drágán, ahelyett, hogy levágnák ezeket. Illés Péter polgármesteri kabinetvezető elmondta, hogy a homlokzati távközlési kábelek ügyében sehonnan sem jöttek értelmezhető válaszok, amikor megkeresték a távközlési cégeket.
• A polgárőrség ügyében milyen előrelépések történtek? Pikó András elmondta, hogy a Budapesti Polgárőr Szövetséggel már együttműködik az önkormányzat, és néhány szomszédos kerület polgárőrsége szokott erre járőrözni, de ez kevés. Viszont itt van a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kerületben, itt képeznek ilyen szakembereket, és az NKE-nek is van saját polgárőrsége, most fognak olyan lehetőségekről tárgyalni, hogy megoldható-e, hogy itt gyakorlatozzanak Józsefvárosban. Ezek a tárgyalások a közeljövőben zajlanak majd.
• Egy lakó arról érdeklődött, hogy az általános iskola udvarán felépült sátor sorsa mi lesz, ezt még a korábbi városvezetés intézte és Sára Botond adta át. A lakókat nem kérdezték meg annak idején, jelenleg a Ferencváros használja és az iskolaudvar felét elfoglalja. Egy palánkot húztak fel a pályán, ahol edzhetnek a gyerekek – reggeltől este 9-ig ezen gyakorolnak hangosan a futballistapalánták, hétvégente pedig meccsek vannak, és a drukkerek hangosak. A felszólaló szerint sokak problémája ez a környéken, pihenni emiatt nem lehet, ez itt egy „stadion“, az itt tanuló gyerekek pedig egy kis udvarra vannak beszorítva, ahol eső után a víz is megáll évtizedek óta. Egy másik itt élő felszólaló tagadta ezt, szerinte nincs zaj reggel, a probléma nem létezik.
• 1997 óta húzódó kérdés, hogy lehet-e részönkormányzat itt, a környéken kihelyezett üléseken aktivizálva a helyi közösséget. Ez lehetne egy mintaprojekt a Tisztviselőtelepen. Ferenczi Orsolya elmondta, ilyen kezdeményezés már volt korábban is a Palotanegyedben, de nem működött sikeresen.
• Ugyancsak téma volt, hogy az itt élők régóta küzdenek a repülőgépzaj problémájával, ami egyre fokozottabban jelentkezik, reggel 6 és 8 óra között nagy a forgalom és a zaj, a gépek pedig alacsonyan repülnek. A 11 és 13 óra, illetve a 18 és 22 óra közötti időszak is sűrű, ez utóbbi különösen hétvégén nagyon zavaró. Ráadásul itt fordulnak a gépek, ami miatt a zaj fokozottan problémás. Lehet-e az emelkedési szöget meredekebbé tenni, hogy mielőbb elérjék a gépek a repülési magasságot? – merült fel egy lakossági kérdés. Vagy milyen módon lehet betartatni a repülési szabályokat, megoldható-e ennek a folyamatos ellenőrzése?

A két kiemelt téma a repülőzaj és az épített környezet védelme volt, ezekre szavaztak a legtöbben, erről közös gondolkodás zajlott.

Ha eljönnek a repülők

Pikó András vitaindítóként vetette fel, hogy egy ideje az Orczy út környékéről – és részben a Tisztviselőtelepről – jönnek panaszok a repülőkre. Elmondta, hogy a szakhatóságokkal tárgyalnak erről, sőt más érintett kerületekkel is szoktak erről beszélni. A döntés ebben azonban nem kerületi szintű: olyan gazdasági és környezetvédelmi érdekek vannak, melyekről magasabb szinten döntenek.

Pikó arra biztatta a helyieket, minél többször és többen jelezzék, ha ilyen problémájuk van, mert ezzel el lehet érni, hogy anyagi kompenzációt kapjon a kerület, amivel akár nyílászárókat is lehet cserélni. De hogy érdemben bele lehessen nyúlni abba, hogy milyen útvonalon közlekedjenek a repülőgépek, arról valószínűleg már kormányzati szinten döntenek. A zajméréseket viszont támogatja a kerület is.

Cikkünk a témában:

Az ablakcsere nem jó megoldás, hiszen nyáron nyitva kell tartani a hőség miatt – replikázott valaki. Szerinte régebben dél felé ment a forgalom, a Csepel-sziget felé, és ott fordultak a gépek, akkor ilyen probléma itt nem volt. Ez most több százezer embert érint már, érdemes lenne ezt szabályozni akár időkorlátozással is, hogy mikor léphetnek be repülők ebbe a légtérbe.

Rádai Dániel szerint a Budapest Airport repülőterének a forgalma azóta jelentősen megnőtt, emiatt érzik az itt élők a nagyobb környezeti terhelést. A nagyobb forgalom miatt sokkal komplexebb a helyzet, telített az európai légtér, az utasforgalom szabályozása emiatt is problémás. Ferencz Orsolya elmondta, hogy a hibás Gyurcsány Ferenc, hiszen az ő kormánya adta el annak idején a repülőteret, és a kormányzat azért küzd, hogy visszaszerezze állami tulajdonba, és majd az állam megoldja a problémát megfelelő szabályozással. A Technológiai és Ipari Minisztérium dolgozik azon, hogy visszaszerezze a tulajdonjogot, és így a rendelkezés jogát a nemzeti repülőtér felett.

Alpolgármestere szerint, ha sikerülne is egy ilyen fellépés, és lenne kormányzati szándék a megoldásra, az is legalább tíz évig elhúzódna. Rádai szerint jelenleg nincs időkorlát a repülők közlekedésére és nemzetközi szerződések szabályozzák ezt a területet. Ferencz Orsolya megígérte, hogy ő is jelzi a problémát Vitézy Dávid államtitkárnak.

Az épített környezet szabályozása

Pikó András elmondta, hogy elég faramuci jelenleg a szabályozás. Példaként említette, hogy amikor egy törvénytisztelő állampolgár bejelentette az önkormányzatnál, milyen átalakítást szeretne egy védett házon, végül azt a kerületi főépítész elmeszelte. Ha viszont az ember nem kér engedélyt, elvégzi az átalakítást, majd az önkormányzat kimegy lakossági bejelentésre, nincs joga ahhoz, hogy visszaállíttassa a korábbi állapotot.

Probléma a légkondicionálók ügye is. Pikó azt is elmondta, hogy a nyáron törvényileg megszüntették a helyi tervtanácsokat, és egyetlen tervtanács kezébe került minden ilyen szabályozás, mely Lázár János minisztériuma alá tartozik.

Ők adhatnak ki nagyobb épületeknél – hat lakásosnál nagyobb társasházaknál, az 1500 nm-nél nagyobb házaknál és az 5000 nm-nél nagyobb középületeknél – hatósági engedélyeket. Korábban az építéshatósági jogot vonták el az önkormányzatoktól, most már tervtanács sincs, így már arra sincs módjuk, hogy egy olyan tervet véleményezzenek, mint amilyen a közeli evangélikus egyház által korábban birtokolt területet érintette.

Ezért kérte a fideszes képviselőket – Ferencz Orsolya mellett a helyi Fidesz-frakció vezetője, Vörös Tamás is helyet foglalt a közönségben –, hogy segítsenek a törvény korrigálásában. Muszáj visszahozni ezt a jogot helyi szintre. Ha ez nem történik meg, akkor az említett helyen egyszer csak valaki elkezd építkezni, és a helyiek hiába jelzik problémáikat a józsefvárosi önkormányzatnál, nem fognak tudni lépni, és még csak nem is ismerik részletesen a terveket sem. (A főépítész azért ránézhet a tervekre.) Pikó András már kapott időpontot Lázár János építési és beruházási minisztériumától más ügyben, de ezt a témát is fel fogja vetni átgondolásra.

Vörös Tamás szerint engedélyezni másnak kell, helyben maximum szabályozni lehet, és a korábbi tervtanácsi struktúrát nem tartotta egészségesnek, de bízik benne, hogy jól fog működni az új rendszer is. Amikor a kérelmező és a jóváhagyó ugyanaz az entitás, akkor értelmetlen a tervtanácsi jóváhagyás, mondta.

Pikó András szerint valóban voltak ilyen példák korábban, azonban az, hogy a helyieket kivonják a döntésből, nem vezet semmi jóra, s már csak utólag tudnak tiltakozni. Rádai Dániel azt mondta, nemrég beszélt a minisztérium egyik államtitkárával, aki szeretne nagyobb önállóságot adni a helyi főépítészeknek. Ő is és egy helyi hozzászólaló is arra hívta fel a figyelmet, minél közelebb hoznak meg egy döntést, az annál hatékonyabb – erre épül az Európai Unió hatásköreinek gyakorlása is, ezt hívják a szubszidiaritás elvének.