A MÁV-telep Tbiliszi terén áll a Kisboldogasszony templom. 1930. július 13. és 1931. szeptember 13. között épült fel, avat be a történetbe Tollár Zsuzsa lokálpatrióta. Amolyan igazi vasutas templom lett, a főbejárat felett angyalok fogják közre a szárnyas keréken álló keresztet. 1945-ben megsérült, a hívek hozatták rendbe, de már toronysisak nélkül, később államosították. 1990 után önkormányzati tulajdonba került a templom épülete a MÁV-tulajdonú telekkel együtt.
A templom most a Budapest-Törökőri Lisieux-i Szent Teréz plébániához tartozik, a templomigazgató Lőrinc Zoltán Péter, azaz Péter atya. Ő fogadta be a kínai közösséget és papját, Andreas atyát még a nyár elején, amikor el kellett jöjjenek Kőbányáról.
Erdő Péter is segített
Sikerült elérnünk Andreas Pan atyát, aki levélben válaszolt a kérdéseinkre, mivel Bécsben él, onnan jön át Józsefvárosba misézni havonta egyszer-kétszer. 1980-ban született Kínában, 2004-ben szentelték pappá. 2006-tól tanult Svájcban, 2009 óta pedig a bécsi érsekségen él, 2014-ben lett lelkésze a kínai híveknek. „Láttam, hogy ezeknek a keresztényeknek mekkora szükségük van lelkipásztori gondoskodásra, ezért hoztuk létre a kínai közösségünket Budapesten.”
Ez a kínai közösség 2016 karácsonyán ünnepelte első kínai nyelvű miséjét. „Egy kőbányai plébániáról felvette velünk a kapcsolatot Attila atya, akinek teljes támogatását és engedélyét megkaptuk a templomuk használatára” – írja Andreas atya. 2017-ben felvette a kapcsolatot Franz Scharl bécsi segédpüspökkel, majd rajta keresztül Christop Schönborn bíborossal Bécsben, aki levelet írt Erdő Péter bíborosnak, ő pedig nagy örömmel fogadta és támogatta a kínai közösség létrehozását.
A kínai pap 2018-ban találkozott Erdő Péterrel is, aki elmondta, örül annak, hogy „anyanyelvünkön tartunk misét és szolgáljuk ki a szentségeket”. Nagyon támogató volt, azt kívánta, hogy közösségük fejlődjön és növekedjen, írta még Andreas Pan atya.
50 fős gyülekezet
2019 elejéig havonta mutattak be szentmisét kínaiul a kőbányai Szent László templomban Attila atya segítségével, ahová mintegy ötven hívő járt el, felnőttek és gyerekek egyaránt. Tartottak keresztelőket is, a misék előtt volt gyónás, heti rendszerességgel volt katekizmus és katekumen tanítás is. A hívek többsége Kínából és Tajvanról származik.
A világjárvány átmenetileg az online térbe száműzte a miséket, mint minden keresztény egyház esetében. 2022 januárjában Erdő Péter beleegyezett, hogy a kínai közösség önálló templomot és házat kapjon, ami az otthonuk és a gyülekezet fejlődésének új kiindulópontja lehet. Ezzel egyidőben Andreas atyát a kínai közösség lelkipásztorává nevezték ki.
Kínai szentmise a MÁV-telepen minden hónap első szerdáján van este fél 7-kor, de néha kétszer is van mise egy hónapban. Andreas Pan atya egyidejűleg vezeti a bécsi és a budapesti kínai egyházközséget, így időről időre közös rendezvényeket is tartanak. „Kínaiul misézünk, kínaiul éneklünk” – zárta levelét.
Fotók: Andreas Pan
