Érdekes élmény volt ugyanabba az épületbe belépni, ahol múlt nyáron is jártunk. Akkor munkavédelmi sisakot nyomtak a fejünkbe, csak úgy mehettünk be a szerkezetkész épületbe, és amit meséltek arról, mi hogyan fog kinézni, ha kész lesz, csak a képzeletükben jelenhetett meg.

‌Most nem burkolatlan, korlátok nélküli lépcsőházban caplattunk fel lihegve a tizedikre, nem oldalról mentünk be építőanyagok és gépek között – akkor sem kívül, sem belül nem voltak még falak –, hanem a sétány felől, az előkerten át közelítettük meg az üvegezett főbejáratot. Az impozáns előtérben várakoztunk a liftre, ami két perc alatt rántott fel minket a legfelső szintre, ahol várt ránk a Cordia főépítésze, a cég munkatársai és a tervező.

Éppen a beköltözés napján jártunk ott, ezért a liftek még bútorlapokkal voltak belülről burkolva, hogy ne sérüljenek meg a hurcolkodásban, de az átrium alatti jókora fogadótér már be volt rendezve növényekkel, pamlagokkal. Nem tipikus lépcsőházi hangulata van,

sokkal inkább hotelre emlékeztetnek az arányok,

azonban, mint megtudtuk, nincs portaszolgálat, ez egy egyszerű felső kategóriás társasház.

Háznézőben

A Corvin sétány beruházója, a Futureal és a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia ingatlanfejlesztőként nem marad tulajdonos az épületekben, bár a Cordia üzemeltetési szolgáltatást folytat, és a vásárlóknak is sokféle segítséget nyújt. Akár berendezett lakást ad át, ha úgy kívánják, és van erre igény, mert bérbeadásra vásárolnak legtöbben itt lakást.

Ezeket már Kovács Gábor, a Cordia főépítésze mondta el, aki egy éve is a vezetőnk volt. Ezt

Ezt már sejthettük egy ideje, hiszen egy hónapja levonultak az építők, és csendben visszaadták a forgalomnak a Leonardo da Vinci utca felújított szakaszát is.

A Futureal, illetve a Cordia még építkezik egy ideig a környéken, a Corvin sétány folytatásának számító irodai kampusz és pár különálló lakóház készül el a következő egy-két évben. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Tömő utcában jövőre tervezik átadni az irodákat és előtte a Psota Irén parkot, de egészen új hír, hogy még egy társasházat építenének a Tömő utca 23-as telekre is, aminek ugyanaz a Lab5 a tervezője, mint a Grand Corvin 2-nek. Erről külön cikkben fogunk beszámolni.

Erdélyi Linda, a LAB5 architects tervezője néhány érdekes részletet osztott meg a Grand Corvin 2-ről. Az épület sétányra néző oldala északi fekvésű, oda nem sütne a nap, ezért azt találták ki, hogy az épület nem a sétányra, hanem a mögötte húzódó Tömő utcára legyen merőleges, tehát elfordul az északi iránytól. Az épület alaprajzát is azért formálták H alakra, hogy jelentős keleti és nyugati felületeket hozzanak létre, és a sétány felőli részen,

a felső emeletek elforgatása is a jobb benapozást szolgálja.

Valójában a H elrendezéssel két társasházat alakítottak ki 558 lakással, a Bókay utca felőli rész a kisebb, a Leonardo felőli a nagyobb, a lakásszámok nagyjából egyharmad-kétharmad arányban vannak a két házban.

Kovács Gábor felidézte, hogy az első épületek a pláza felől még viszonylag hagyományos, utcára néző fronttal készültek, bár már azokat is megtörte valami, például a harmadik emeleti kert. A későbbi házak már bátrabban kapcsolódtak az utcához, nyitott belső udvaron, kerten keresztül, ami itt végül teljesen a koncepció része lett. Erdélyi Linda hozzátette, hogy ugyanakkor eléggé szigorúak a Cordia előírásai, alkalmazkodniuk kellett a sétány stílusához, de alkalmazhattak újfajta burkolatokat is, mint például a belső udvarok fényviszonyait erősítő színes fémlemezborítást, vagy tégla- és mészkőburkolatot, amivel a környék épületeihez igyekeztek hangulatban közeledni. A belső kertre néz a szomszéd régi épület is, aminek ezt a részét szintén felújították.

Bejártunk néhány lakást is. Az egyik tipikus kislakásba – a lakások többsége hasonló – már teljesen beköltöztek, ezért a valóságban láthattuk az arányokat.

Amerikai konyhás, kifejezetten világos lakások ezek,

a negyvenpár négyzetméter persze nem táncterem, de egy embernek vagy egy párnak praktikus lakóhely, és jó nagy, kiülésre, étkezésre, munkára is alkalmas erkély vagy terasz is tartozik hozzájuk. Vannak persze nagy lakások is, 150 négyzetméteren, hatalmas teraszokkal. Egy éve éppen egy ilyenről néztünk le a sétányra, ami akkor félelmetes volt a deszkakorlát mellől, de most is eléggé furcsa volt, hogy tiszta üveg a korlát.

Azt mondták erős, neki lehet dőlni, sőt nekifutni is, nem fog kidőlni. Erdélyi Lívia azt mondta a korlátról, hogy az átlagnál magasabb, az átriumnál pedig, ahol lenézni a magasból igazán borzongató, tömör és közel mellig ér, gyerekek számára kifejezetten biztonságos.

Érdekes, hogy a nagy lakásokban is amerikai konyha van, ami persze nagyon jól néz ki, pláne szigetszerű konyhapulttal, de azért lehet, hogy a háziasszonyok egy része inkább a különálló konyhára szavazna, ami nincs egy légtérben a szobával. De ez most még divatos és valamiképpen annak a luxusnak is jelképe, amit ezek az épületek sugallnak.

A minőség ára

Mint kiderült,

A Corvin sétány fejlesztése 22 hektár területet érint,

a lakóházak mellett 100 ezer négyzetméternyi iroda és 50 ezer négyzetméternyi kereskedelmi ingatlan is épült közel egymilliárd euró értékben.

Ez az irdatlan összeg 18 évre oszlik ugyan el, de ha belegondolunk, hogy az önkormányzatnak milyen anyagi lehetőségei voltak eközben a kerület többi részének fejlesztésére, megérthetjük, hogy itt kivételes anyagi erő állt rendelkezésre, és ezt csak a biztos üzleti megtérülés reményében mozgathatta meg a Futureal-csoport. (A Futureal egyébként azóta Közép-Európa egyik fontos ingatlanberuházójává nőtte ki magát.)

Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója szerint

Persze mi mást is mondana egy értékesítési igazgató.

Az itteni lakások négyzetméterára a fővárosi átlagot meghaladó mértékben nőtt. Az első lakások egy négyzetméterét 2005-ben átlag 312 ezer forintért adták el, ma egy négyzetméter itt 1,5 millió. Ötszörösére nőtt az ár, mondta lelkes kereskedő módjára, de nem tette hozzá a 17 év alatti infláció mértékét, hiszen 2005-ben 312 ezer forint azért sokkal többet ért, mint ma. Az Ártörténet oldal szerint 2005-ben 181%-át érte egy forint a mainak, így az akkor 312 ezer forint 565 ezer mai forintot jelent, ami ha nem is ötszörös, de azért háromszoros nyereséget jelent 17 év alatt. Mivel a lakásárak emelkedése ilyen ütemben már nem várható Görög Áron szerint sem, a következő 17 év nem hoz talán ekkora nyereséget.

Ám a lakások közben is termelnek pénzt, hiszen kiadásra veszik őket, és a Corvin sétányon a környékbeli árszinthez képest jóval magasabb bérleti díj kérhető. Görög Áron azt mondta, az itteni garzonok bérleti díja meghaladja a 200 ezer forintot, miközben a környékbeli, viszonylag új építésű stúdiólakások is „csak” 150-160 ezer forintos áron adhatók ki, az egy hálószobás lakások esetében a sétányon 250-300 ezer forintos, míg a környéken 210-230 ezer forintos bérleti díjak jöhetnek szóba.

Megeszi a rezsidémon a nyereséget?

Ma megkerülhetetlen kérdés, hogy mibe kerül ezeknek a lakásoknak a rezsije.

Kovács Gábor a Tömő utca idelátszó magasházaira mutatott: a Grand Corvin 2 alig egyharmadnyi energiát használ fel, mint azok.

Pedig ez még mindig nem a legmagasabb energetikai hatékonysági kategóriába tartozik, CC a besorolása, mert gázos központi fűtése van radiátorokkal, igaz, kiváló a lakások hőszigetelése. A legújabb tervezésű épületeik, így az Illés utcában 2024-re elkészülő házuk már BB vagy AA besorolású lesz, és függetlenednek a gáztól is, hőszivattyús technológiát használnak majd és mennyezetfűtést-hűtést. Fontos energia-megtakarítási szempont a téli benapozottság növelése is, ami a Grand Corvin 2 esetében is a tervezés célja volt.

Görög Áron arra hívta fel a figyelmet, hogy a magasabb energetikai besorolás a jövőben erősen befolyásolja majd a lakások árát.

Az alacsonyabb rezsi mellett előny az is, hogy egy korszerű új lakás gépészete és nyílászárói is a legújabbak, belátható időn belül nem kell felújítással és cserével számolni. Használt lakásnál szükség lehet akár teljes felújításra is,

aminek költsége és időszükséglete mára szinte tervezhetetlenné vált, sőt a régi házak elektromos hálózata sem fejleszthető kellő mértékben, így például azokban elektromos autót sem lehet hatékonyan tölteni. De szerinte a legnagyobb gond az, hogy a magyarországi minősített lakásállomány többsége FF vagy rosszabb besorolású, és csak a lakások pár százaléka CC vagy jobb. A lakások többsége pedig nem is esett át az energetikai besoroláson. Ez tehát azt jelenti, hogy ha az új lakások ára nem is nőne esetleg, vagy csak keveset a nehezedő gazdasági helyzetben, a sok energiát fogyasztó régi lakások ára csökkenhet, és az árak közötti olló még nagyobbra nyílik. És ez megint csak azt jelenti, vonta le a konklúziót, hogy ezekbe az új lakásokba érdemes fektetnie annak, aki nyereséget vár.

A Corvin sétány Józsefváros része, és egyre inkább szerves része. De egyértelmű, nem ugyanazok a józsefvárosiak élnek ott, akik körülötte és a más negyedekben, ők nem a sok tízmilliós, inkább százmilliós befektetéseket keresik – egy 40 négyzetméteres közel 60 millióba, egy 150 négyzetméteres sétányi lakás 220 millióba kerül –, de ahogy a Palotanegyed palotáit, úgy a megújult Corvinnegyedet is magukénak érzik, s legfőképp pedig kíváncsiak arra, mennyibe kerül és milyen is itt az élet.

Fotók: Mile Máté. Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf.