Szombatra eltűnt minden gép és építkezési kordon a Déri Miksa utcából, csak a még nagyon friss, ezért még kicsit homokos térkő és a bekerített, mulccsal borított ágyások jelezték, hogy mekkora munka folyt itt hónapokon át. Az utca most két szakaszból áll, a Rákóczi tértől a Fecske utcáig sétálóutcává alakult, talán a Ráday utcára hasonlít leginkább, és üzleti szempontból is hasonló lehetőséget rejt, a Fecske utca és a Nagy Fuvaros utca között pedig zöld térré, korzóvá szélesedett, ahol autók sem parkolnak. A szombati megnyitó eseménynek, a Déri utcaszafarinak is ez a nagyon változatos térség adott otthont, ahol a sok ember úgy mozgott, mintha ezer éve ide járna ki találkozni egymással.
Az Auróra utca felől érkeztem, és azonnal feltűnt, hogy az Auróra utca 21., egy klasszikus 19. századi földszintes józsefvárosi ház, amit eddig észre sem vettem, most a mögötte megnyílt tértől hirtelen jelentőséget kapott, és mint egy kis ékszer, ragyog. A Józsefvárosi Egészségközpontot (JEK) és környékét mindenki ismeri, de alig hiszem, hogy valaki is túlságosan szerette volna. A rendelőintézet elbújt a széles kert mögött, az utcán a parkoló autók uralkodtak, középrészén zavarosan irányt is váltott, ahol egy trafóház árválkodott magában, és nem is talált bele a folytatásába, a Rákóczi térig tartó szakasz pedig mintha folyamatosan a leszakadással küzdött volna.
Először a Közösségi Részvételi Iroda (KRI) pultjába botlottam, ahol kutyás tesztet lehetett kitölteni, „Jó kutya” oklevelet kaphattak az illemtudó ebek. Aradi Fanni, a KRI koordinátora azt mondta, az új zöldfelületek miatt jöttek ki, amik most még körbe vannak kerítve, de nem lesz mindig így, a kutyák pedig arra várnak, mikor rongyolhatnak be az ágyásokba. Az „ösvény kutyázható”, vagyis a Dériben helye van a kutyáknak is, de azt szeretnék, ha a gazdik vigyáznának a zöldfelületekre, itt nem szabad a kutyát szabadon engedni, nem játszótér ez a számukra.
Egy kicsit arrébb az MSZP-s Camara-Bereczki Ferenc Miklós, a helyi önkormányzati képviselő beszélgetett például Veres Gábor MSZP-s politikussal, a Józsefváros Jövőjéért frakció vezetőjével, valamint a környék néhány kereskedőjével. Élvezték a programot, maguk is birtokba vették a teret. Egyikük kipróbálta a trambulint is, és megállapította, hogy jó móka ez az utcába építve, és erős is, nem csak gyerekeket bír el. Szemben velük kürtőskalácsot lehetett kapni, ahogy a sorban álló hölgytől megtudtam, most fizetni sem kellett érte.
A képviselő, de tőlük nem messze Molnár György polgármesteri tanácsadó és Békési Zsuzsa sajtófőnök sem igyekezett „nyilatkozni”, örültek, hogy megnyílt ez a tér és utca, aminek a jelentősége a következő években lesz majd igazán látható, amikor benépesül kis üzletekkel, bezöldülnek az ágyások és lugasok, és az emberek valóban megtalálják itt a helyüket. Dallos Judit civil aktivista megemlítette, azért a Facebookon találkozik olyanokkal, akik mindent kifogásolnak. Az egyiknek a trambulin nem tetszik, a másik meg amiatt „őrjöng”, hogy ellepik majd a teret a drogosok, alkoholisták, hajléktalanok, de egyes progresszív zöldek is kritikusak, hogy miért van annyi kövezett felület.
Találkoztam a közterület-felügyelőkkel is, akik most a rendet vigyázzák itt. Elmondták, lesz a téren kerületőr nemsokára (a közmeghallgatáson is elhangzott, hogy meg kívánják duplázni a közteresek számát), mint ahogy már néhány játszótéren is van, aki ha nem tud saját maga rendet teremteni, hívni fogja őket vagy a rendőrüket.
Erőss Gábor alpolgármester a kisfiával volt kint. A ma elültetett fák ötven év múlva érik el a teljes nagyságukat, de 50-100 éves fákat nem lehet sajnos ültetni, mondta. Itt azonban nemcsak fák, hanem cserjék, virágok és fű is van elég nagy felületen, ami szép, és a hősziget-hatást is mérsékli. A rendelő kertjében levő fákat, jegyezte meg, pedig eddig észre sem vettük messze a kerítés mögött, de mostantól szerves részévé váltak a Déri Miksa utcának, és még új fákat is ültettek.
Relle Ágnes és Farkas Gábor kerekesszékkel közlekednek, mindketten sokat tesznek a mozgássérültek közlekedésének megkönnyítéséért. Ágnes elmondta, ő gyakran járt erre, és mindig egy kálvária volt itt a közlekedés a magas járdaszegélyek miatt. Most azonban nagyon élvezi, hogy az utca végig akadálymentes lett.
Épült ide egy új nyilvános illemhely is, ők még nem tudták, hogy mozgássérülteknek is használható-e, egyelőre nincs kitáblázva ilyesmi, 10 forintossal lehet bemenni. (Mondjuk nálam nem volt tízes, és szerintem sokszor nincs ez embernek aprója, mivel legtöbbször kártyával fizet, szóval, hiába jelképes az összeg, mégsem tudtam volna bejutni. Talán máshogy praktikusabb lenne.) Farkas Gábor szerint egyébként a városban kerekesszékkel közlekedni a kevés illemhely miatt is kihívás. Mint később Rádai Dánieltől megtudtam, az új vécé integrált, vagyis alapvetően a mozgássérültek igényére van kialakítva.
Pikó András polgármestert és Karácsony Gergely főpolgármestert a Rákóczi téri csarnoknál értem el. A beruházás részben fővárosi támogatással készült el (270 milliót a TÉRKÖZ pályázaton nyert el a kerület), és a fővárosi kezelésű Rákóczi térhez és a Vásárcsarnokhoz is kapcsolódik. Pikó András elmondta, a főpolgármester kérésére jöttek a csarnokba, és arról beszélgettek, hogy közösen kellene kezdeni vele valamit, mert mára mintha elvesztette volna a funkcióját. A Józsefvárosi Jazz Fesztivál alatt azonban megtelt élettel, ezt zenekedvelő vendégként Karácsony is tapasztalta, ugyanakkor piacként egyre kevésbé él meg.
Karácsony Gergely azt mondta, könnyen elfelejtjük, hogy a városban emberek élnek, és meglepődünk, hogy amikor humanizálunk egy teret, mint most a Déri-projektben (ami nekik is szívügyük), méghozzá az emberek igényei szerint, akkor mennyivel jobb hely alakul ki. A Vásárcsarnok gyönyörű, jól funkcionált közösségi térként, nyitottak rá, hogy olyan új, várhatóan vegyes, kereskedelmi-kulturális funkciót találjanak neki, amivel szerves része maradhat a kerületnek. Ezért nemsokára leülnek a kerület és az üzemeltető cég vezetőivel, hogy átbeszéljék a lehetőségeket.
Pikó András megjegyezte, minden formában kész a kerület beszállni egy ilyen programba, de ez nem lesz rövid folyamat. A Déri közösségi tervezéssel készült, a lakossággal együtt, jó lenne, ha a csarnokról is így folyna a gondolkodás. A főváros és kerület meg tudja határozni a költségvetési és funkcióbeli kereteket, de onnantól kezdve kinyitnák a kérdést. Karácsony Gergely szerint megoldást kell találni arra, hogy hosszú távon finanszírozható legyen a projekt, de tabuk nincsenek, bármilyen megoldásról szó lehet. Szerinte a kereskedelemnek mindig lesz itt helye, és a kultúrát is be kell engedni.
Sárkány Csillától, a Rév8 vezérigazgatójától azt kérdeztem, mikorra várható, hogy az elkészült utca kereskedőkkel, vendéglátókkal is benépesedjen, és igazi sétálóutcává válhasson. Nagyon sok az érdeklődő, túljelentkezés van a meghirdetett helyiségekre, mondta. Újszerű módon láttak hozzá az értékesítéshez, egy munkatársuk akár este vagy hétvégén is megmutatja az érdeklődőknek a helyiségeket. Csak az adhat be pályázatot, aki bejárta a helyszínt, és leírja azt is, hogy a terve hogyan illeszkedik a Déri-projekt egészébe. A helyiségeket sajnos mind fel kell újítani, de a környezet már fogadóképes, a járdák szélesek, teraszoknak is van bőven hely a forgalom zavarása nélkül is, a forgalom csillapított.
Rádai Dániel alpolgármester volt a projekt motorja. Miközben a tér elején zajló hip-hop bulira igyekezett, arról kérdeztem, mi tetszik neki az egészből a legjobban (a koncertet lekéste). Az emberek, válaszolta, miattuk csináltuk. Ez egy közösségi tér, és most itt van a közösség. Az utca története arról szólt, hogy visszakapják az emberek a köztereiket, és most láthatjuk, hogy élvezettel használják.
A kis kerítésekről azt mondta, ideiglenesek, a kutyáktól is védik a növényzetet, de nem bánná, ha egy idő után már nem lenne rájuk szükség, egyelőre azonban szokják meg az emberek és az állataik is az utca használati rendjét. Ami a kő és a zöld arányát illeti, amit a még radikálisabb zöldek kifogásoltak, szerinte is van mindig egy szinttel feljebb, ám használhatónak kell lennie a térnek, mert ez utca, köztér, ahol közlekednek. Továbbra is át kell mennie rajta a tűzoltónak, mentőnek, nem lehet a város közepén megvalósítani, hogy ne legyen szilárd burkolat. „Személy szerint is sokat küzdöttem azért, hogy minden létező helyen legyen zöld, és bármennyire önkritikus vagyok, azt kell mondanom, nagyon közel mentünk a maximumhoz. Az utcában van egy kis hiányérzetem, mert ha a közművek engedték volna, lehetett volna több fa.”
A rendelőintézet kerítésének beljebb tétele szerinte adta magát. „Nem kellett hozzá sasszem, hogy észrevegyük, a rendelő elzárt kertje és a játszótér között az autókkal tömött utca városépítészetileg súlyos konfliktusban áll, és szinte evidens lépést tettünk azzal, hogy a teret kinyitottuk.”
A trambulin, vagyis a két ugráló kör a játszótérrel szemben az utca része, közösségi tervezés alapján jött létre. Sokan feszegették, hogy miért van így megoldva, de ez volt az emberek elgondolása, mondja. Egyébként még felnőttek alatt sem szakad be, puha rekortán burkolat veszi körül, és csak 30 centi mély, már ha valaki attól tartana, hogy egyszer megnyílik alatta, és beleesik a semmibe.
Alföldi György, friss kerületi díszpolgárunk, a Műegyetem Építészmérnöki Kar dékánja, a Rév8 egykori vezetőjeként a kezdetektől aktív részese volt Józsefváros megújulásának. Most az urbanisztikai tanszéken készült terv alapján megépült csőszház és pergola alatt beszélgetett az érdeklődőkkel egy halom színes burkolólap között, amit a tanszéken állítottak elő PET-palackok kupakjából. Ezekkel fogják borítani a házacska falát. A csőszházat összeépítették a téren árválkodó trafóházzal, és két oldalról pergolákkal egészítették ki, amiket később majd növények futnak be (az egyik oldalon már meg is kezdődött). Habár régen az egyetemen van, a szíve itt tartja, mondta. A trafóházra pedig falfestést készítettek, ami kontextusba hozza magát a trafót itt a Déri Miksa utcában, hiszen az a Déri-Bláthy-Zipernovszky hármas találmánya.
A Déri-pojekt egyedülálló a körúton kívüli területeken, ahol nem szokott sétálóutca nyílni, most azonban a Bródy Sándor utcától a Teleki térig megvalósult egy hosszú korzózó, sétáló szakasz, ami három negyedet – Palotanegyed, Csarnoknegyed, Magdolnanegyed – köt össze.
Bíró Gyöngyi – ő hozta létre a Civilek a József utcáért csoportot – annak örül igazán, hogy lesz csősz is. Ez sarkalatos pontja volt a közösségi tervezésnek. Szerinte a legjobb az lenne, ha helybeli vállalná a feladatot, aki erélyes, ugyanakkor jó kapcsolatot ápol az emberekkel is, ahogy ez a Teleki téren már megvalósult.
Madácsi Flóra tájépítész most a Civilek a József utcáért projektet segíti, de a Rév8 munkatársaként a Déri kertészeti terveit is ő készítette. Szerinte is maximálisan kihasználták a lehetőségeket, amit a szabályozás és a közművek megengedtek, tavasszal pedig, amikor már az aljnövényzet megered, látni fogjuk azt is, milyen valóban zölden a tér. A kerítés, jegyezte meg, tartós mogyoróvesszőből van, ha már nem lesz rá szükség, áttelepíthető másik helyre.
Gutjahr Zsuzsanna közösségfejlesztő és a Tűzfalon túl program kezdeményezője (két helyen is láthatók voltak aznap a Tűzfalon túl pályázat képei) szerint a tér nagyon jól sikerült, és – bár a puding próbája az evés – jó helyszíneket kínál a közösségi élet kialakulásához. Ilyen például a pergola is, ahol van vécé is, biztonságos a közlekedés, de ilyen a JEK előtti terület is. Az USA-ban is látott hasonló megoldásokat, sőt ott még tovább is gondolták a zsebkerteket a függőleges felületek zöldítésével. Vannak persze bizonytalan pontok is szerinte, például hogy a ház előtti trambulin nem fogja-e zavarni a lakókat. Annak pedig jobban örült volna, ha olyan lehetett volna az utca, ahogy a közösségi terveken szerepelt, vagyis a Tompa utcához hasonlóan többszörösen irányt váltó, a forgalmat erősebben visszafogó, oldalt több zöldnek teret engedő.
Fotók: Huszár Boglárka
