Hiába köttetett 2019 végén megállapodás, hogy a kormány 50 milliárd forinttal támogatja Budapest egészségügyi fejlesztéseit, cserébe pedig a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyja az atlétikai stadion megépítését és a 2023-as atlétikai vb budapesti megrendezését, a pénz másfél éve nem jön, és az Egészséges Budapest Program (EBP) gyakorlatilag leállt.
Pedig az együttműködés zökkenőmentesen indult. A 2019-es töredékévre is érkezett utalás, és 2020-ban is megjött a beígért 10,4 milliárd, ám akkor beütött a koronavírus-járvány. Több kerület – Józsefváros is – élt a lehetőséggel, megvalósították fejlesztési terveiket és vártak a folytatásra.
Ám 2021-ben kiéleződött a konfliktus a kormány és a főváros vezetése között, és a főpolgármester belengette, hogy nem támogatják a vb megrendezését. Ez jogilag semmilyen jelentőséggel nem bír, de Budapest ellenzéki vezetése úgy vélte, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) előtt olyan presztízsveszteséget jelentene, hogy a Magyar Atlétikai Szövetségtől akár még a rendezés jogát is elvehették volna. Karácsony Gergely akkor azt mondta, hogy a EBP-pénz nem érkezett meg, a Diákváros helyére pedig a kínai Fudan Egyetem kampusát építené a kormány.
A 2021-ben esedékes összeget (10,2 milliárd forintot) késve ugyan, de 2021 novemberében elutalták a kerületeknek, és úgy tűnt, van remény a folytatásra. Karácsony bejelentette, hogy nem vétózza meg a budapesti atlétikai világbajnokságot, mert a pénz megérkezett és a Fudan-projektből is kihátrálni látszott a kormány. Ám ezzel az utolsó ütőkártyáját is kijátszotta a főpolgármester, mert 2021. december 22-én – államháztartási megszorításokra hivatkozva – a kormány úgy döntött, hogy az EBP 2022-es forrásait, 13,2 milliárd forintot lehúzzák a listáról és nem utalják el a pénzt.
Az Egészséges Budapest Program fejlesztéseire szánt pénz másfél éve nem jön, a fővárosnak pedig nincs erre forrása.
Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka, budafoki momentumos politikus lapunknak azt mondta, Budapest már tavaly javaslatot tett a harmadik évi forráselosztásra, és kezdeményezte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) összehívását, de erre válasz már nem érkezett a kormány részéről. Akkor Fürjes Balázs volt ennek a felelőse a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkáraként, Gulyás Gergely alá beosztva.
A választások után az új kormányban ezt a feladatot senki nem érezte magáénak. A FKT-t azóta sem hívták össze, Fürjes pedig kivonult a politikai élet fősodrából. Karácsony most újabb levelet írt Orbán Viktornak és kezdeményezte a FKT újbóli összehívását.
Pár hete Sebastian Coe, az IAAF elnöke találkozott a főpolgármesterrel az atlétikai világbajnokság szervezőbizottságának ülésén. Karácsony azt mondta, bojkottálni fogja a megnyitó ünnepséget, ha nem érkezik meg pénz. Coe azt ígérte, megpróbálnak közvetíteni, de azóta sem történt előrelépés.
Gulyás Gergely az egyik kormányinfón azt mondta, sok kerület a járvány idején nem tudta elkölteni a korábban biztosított pénzeket. Havasi szerint ez a kijelentés nyomokban tartalmaz igazságot, mert valóban vannak olyan kerületek, ahol megcsúsztak a felhasználással, esetükben kérte is a főváros, hogy 2024 év végéig hosszabbítsák meg a támogatás felhasználhatóságát. De attól, hogy egy kerület megcsúszott – ami részben köszönhető a kifizetések késlekedésének is –, még nem kellene büntetni a többi kerület lakóit. Van olyan kerület, amelyik szeretné folytatni a beruházásait,
ilyen például Józsefváros is, ahol a fejlesztéshez szükséges tervezésre még megérkezett a pénz, a kivitelezésre szánt összegeket azonban már nem kaptuk meg.
2023-ra is 10 milliárd forint szerepelt a költségvetésben az Egészséges Budapest Programra, de a kormány adós maradt a teljesítéssel. A május végén megjelent 2024-es költségvetési tervben ugyancsak szerepel 8,7 milliárd forint az EBP-re, ami 1,3 milliárddal kevesebb, mint ami a megállapodásban szerepelt.
Ráadásul Havasi szerint esélyes, hogy nem jut forrás a fővárosi és kerületi egészségügyi fejlesztésekre, hanem majd a Budapesten található állami intézményekre költi a kormány. Elvileg minden évben szerepel pár milliárd forint az Egészséges Budapest Programra a költségvetésben, és ezeket kisebb eszközbeszerzésekre vagy állami intézményekre szokták betervezni – mondta lapunknak a főváros egészségügyi tanácsnoka.
Egyébként korábban, amikor még kifizették az EBP pénzeket, szintén nem feltétlenül szerepeltek tételesen az állami költségvetésben ezek az összegek, mert „mindig akkor kalapozták össze kormányrendeletekkel, költségvetési átcsoportosításokkal, amikor megszületett az adott évi megállapodásunk” – mondta Havasi. 2021-ben nyarán a költségvetési módosításokban különböző címsorokról vettek el pénzt és adták az az EBP-nek; volt olyan sor, ahonnan pár száz forintot csoportosítottak át.
Összesen eddig 23,4 milliárd, azaz a pénz kevesebb mint fele érkezett meg, noha már 2022 végére 30 milliárdnál kellett volna tartson a program.
Hogyan érinti mindez Józsefvárost? Az első évben kapott pénzeket sikerült maradéktalanul felhasználnia a kerületnek, a 462 millió forintos fejlesztésből többek közt két új röntgengép érkezett a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központba (JEK). A pénzt közvetlenül a kormány utalta át Józsefvárosnak a megállapodásban rögzített módon.
A második évben, 2021-ben csak 50 millió járt Józsefvárosnak. Ez annak tudható be, hogy nem egyenletes elosztást terveztek az 5 évre, hanem a teljes időszakra érkezett volna a lakosságarányosan járó pénz a fővárosi 50 milliárdos összegből. Racionálisabb is az ilyen ütemezés, mert az egyes években más-más feladatokat terveztek be a kerületek, és ezek költségigényei is eltérnek.
Ezért is jutott csak 50 millió Ft Józsefvárosnak 2021-re, amiből a JEK új szárnyának a megtervezését, valamint hatósági engedélyeztetését finanszírozták. Ez tehát nem az építés költsége, annak a 800 milliónak 2022-ben kellett volna megérkeznie.
Az építési és kivitelezési tervek szerint – amin két mérnöki iroda dolgozott – a JEK új szárnyában a földszinten laboratóriumi diagnosztikai részleg jönne létre, az emeleten pszichiátriai gondozó, valamint ugyancsak a földszinten külön utcai bejárattal működne az ügyeleti ellátás.
És bár a tervek megvannak, kérdéses, mi fog ebből megvalósulni, ha nem jönnek a megígért pénzek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly év végén azt mondta, ha az európai uniós pénzek megérkeznek, akkor 2023-ban folytatódhat az Egészséges Budapest Program, és akár még több forrásra is számíthat a főváros. Igaz, a korábbi alkunak nem volt köze semmilyen EU-s programhoz, mert az EBP mögött mindig hazai költségvetési források álltak.
Még a tavalyi összeggel is adós a kormány a fővárosi kerületeknek, az EU-val létrejövő megállapodásnak pedig még mindig semmi nyoma. Ezért esélyes, hogy a JEK új szárnya sem épül meg a tervezett határidőre.
