A múlt év augusztusában jártunk a Sárkány utca 12/B-ben, ami egy omladozó, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú (100-as) bérház. „Az épület különleges építészeti értéket nem képvisel, minden épületszerkezeti elemének állapota erősen leromlott, felújítása gazdaságtalan, továbbá a Sárkány utca legromosabb épülete”, írta róla az önkormányzat 2022–29-es vagyongazdálkodási terve.

A statikus szakértő szerint is menthetetlen, el kell bontani. Akkor beszéltünk a ház utolsó két lakójával is, akik már a költözésre vártak. S láttuk azt a két lakást is, amiről akkor még nem volt ismert, hogy vannak-e lakói, és őket is el kell-e majd helyezni.

Mi a mérlege a bontásnak?

Közel egy év után, amikor már szinte csak a bontásra kell várni, arra voltunk kíváncsiak, mit nyer az ügylettel az önkormányzat, vagy éppen mit veszít?

A Józsefvárosi Önkormányzat Kerületgazdálkodási Ügyosztályának vezetője és helyettese, Borbás Gabriella és Kerékgyártó Anna Írisz pontos számokkal szolgált.

Megtudtuk, hogy a két bérlő (velük találkoztunk, amikor a házban jártunk) egyike sem lakik már ott, beköltöztek a cserelakásba. Pontosabban, az egyedül élő idősebb úr véglegesen beköltözhetett a felújított bérleménybe (Sárkány utcai lakása kifűthetetlen volt, gyakran beteg volt emiatt), a cserelakást csak kis mértékben kellett felújítani. Az udvar másik sarkában lakó család egyelőre krízislakásban van elhelyezve, a végleges cserebérlemény felújítása folyamatban van, de még nincs rá végleges árajánlat. Ezzel ők már egy éve is tisztában voltak, nem örültek, hogy kétszer kell majd költözniük, ugyanakkor egészen más életkörülmények közé kerülnek majd, és végső soron megkapják a minőségi pluszt is, amit a Sárkány utcai otthonuk jobbítására áldoztak eddig.

A cserelakások felújításával mintegy 29,5 millió forintos költsége lesz az önkormányzatnak, írta Kerékgyártó Anna Írisz.

Volt az épületben két speciális helyzetű bérlő is, ők nem tarthattak igényt cserelakásra, a kilakoltatásuk költsége terheli az önkormányzatot. Egy lakás kiürítése a bérleti szerződés felmondásától a lakás kiürítéséig átlagosan 40-50 ezer forintot jelent, ehhez jönnek még a JGK rendes működési költségei.

Az ingatlan értéke értékbecslés alapján 272 millió forint, így

az értékesítés mérlege mintegy 242 millió forint,

összegezte a számokat a ‌Kerületgazdálkodási Ügyosztály.

A bontás már a vevő dolga, a 242 millióval tehát szabadon gazdálkodhat majd az önkormányzat, és

majd bérlőknek megpályáztatni.

Az ügylet mérlegéből is az látszik, hogy a bérlemény-felújítás a járható út az önkormányzat számára, és nem a bérházak építése. Erre a telekre ugyanis néhány milliárd forintba kerül egy lakóház felhúzása, amire nincs tőkéje a kerületnek, miközben 100-as házak tucatjait mentheti meg felújításokkal a bontástól, töredék pénzért.

Miért nem kaptak cserelakást a jogcím nélküli lakók?

Ezt a kérdést Bényei Zoltánnak, az önkormányzat hajléktalanügyi referensének tettük fel, mert a képviselő-testületi ülésen is többször előjött, hogy mi lesz velük, kell-e őket kárpótolni?

Az önkormányzat ugyanis adott esetekben jogcím nélküli lakáshasználóknak is biztosít cserelakást, az nem cél ugyanis, hogy utcára tegyenek lehetőség nélküli embereket, családokat. Pikó András szerint ilyenkor

az adósságrendezés az első lépés, nem a kilakoltatás, nem kéne növelni a kerületi hajléktalanok számát.

A júniusi KT-ülésen Szili-Darók Ildikó jelezte, hogy a Sárkány utcai volt bérlők valószínűleg nem ebbe a kategóriába tartoznak.

Bényei Zoltán elmondta, hogy a Sárkány utca 12/B 9-es és 10-es lakásának volt lakóiról van szó, és egyikük sem jogosult cserelakásra, mivel lényegében a bérleti viszonyuk is megszűnt, ugyanis nem éltek a lakásokban.

Egyikük évek óta máshol lakik, mégis kérelemmel fordult a szociális és lakásügyi bizottsághoz. Azonban a bérleti szerződés és a rendelet is feltételül szabja, hogy életvitelszerűen kell a lakásban lakni,

ha két hónapot meghaladóan máshol él a bérlő, be kell jelentenie az önkormányzatnál.

Ez általában nem szokott megtörténni, mert ilyenkor nemcsak, hogy nem laknak a lakásban, hanem sokszor még ki is adják a lakást, magyarázta Bényei.

A másik bérlő pedig évek óta külföldön dolgozik, a jogi helyzet az ő esetében is hasonló, nem élt a lakásban, nem volt szüksége rá. (Szociális bérlakásokról beszélünk, ahol fontos szempont a rászorultság is.) Amikor a múlt évben ott jártunk, munkások festegették a lakása ajtaját, s már akkor is nyilvánvaló volt, hogy ezzel csak a lakás lakottságát kívánták volna valószínűsíteni.

Azt tehát nem lehet megcsinálni, hogy valaki elhagyja az önkormányzati lakását, majd öt év múlva megjelenik, hogy jogot formáljon rá, „akkor nem tudjuk neki visszaadni”, mondta Bényei Zoltán. A Pikó András által is említett tolerancia olyan jogcím nélküli lakóra vonatkozik, aki valamilyen okból nem tudta rendezni a jogviszonyát, például távolabbi rokonként élt a bérlőnél (befogadását lehetővé teszi a lakástörvény), de a bérlő meghal, s ő, bár fizeti a lakás költségeit, jogcím nélkül használóvá válik. De aki önkényesen feltör és elfoglal egy lakást, nem szerez ezzel jogot a maradásra.

E két volt bérlő esetében – miután tisztázódott a helyzetük –

Mivel másutt élnek, ilyenkor nem beszélhetünk kilakoltatásról, de lényegében ugyanaz a folyamat, aminek a végére a végrehajtó tesz pontot. A lakást a JGK lelakatolja vagy befalazza, s ha a bent lévő ingóságot a volt bérlő nem vitte el, tárolásukról az önkormányzat gondoskodik, de 60 nap után értékesítheti vagy megsemmisítheti őket, avatott be Bényei az eljárás technikai részleteibe.

És még valami.

Kerékgyártó Anna Írisz röviden egy másik kérdésünkre is reagált, ami szintén Sárkány utcai ügy, de egy másik házé. A múlt évben a 12/B-ben tett látogatásunk után az utcán beszélgettünk, amikor az 1-es ház néhány lakója megszólított minket, majd megmutatták, hogy szerintük veszélyben van a házuk. Ez egy viszonylag jó karban lévő 100-as bérház, ami a lakók szerint nincs rendben, úgy gondolták, hogy egy mellettük folyt építkezés tett kárt benne. Kerékgyártó ezt részben meg is tudta erősíteni, bár az elmúlt tíz évben nem történt ott építkezés. Az épületet azonban „a Vagyongazdálkodási terv a felújítandó kategóriába tette, ez alapján a következő években várható a szükséges épületszerkezeti felújítások elvégzése”, írta, ami remélhetőleg némi reményt ad az aggódó bérlőknek is.

Nyitókép: Huszár Boglárka