Hajnalban indultunk, mert beiktattunk odesszai kitérőt is. Az ukrán önkéntesek, akikkel utaztam, az egyik odesszai idősotthonba is vittek néhány ágyat.
Kijivben a háború kissé távolinak tűnik. Vannak ugyan légiriadók, de a légvédelem hatékony, károkat már főként a megsemmisített drónok és rakéták lehulló maradványai okoznak.
A belvárosban egyre sűrűbb a forgalom, korábban lezárt utcákat nyitnak meg,
a Banksy-graffitit is félretolták a tankcsapdákkal együtt,
ettől a kompozíció megbomlott. A libikókázó fiú kezébe valaki kék-sárga banánt rajzolt.
Ukrajna létfontosságú kikötőjét az oroszok módszeresen támadják azóta, hogy felmondták a gabonaszállításról szóló megállapodást. A támadásoknak elsősorban polgári célpontjai vannak. Július 23-án rakétatalálat érte a Krisztus Színeváltozása székesegyházat, a város legnagyobb templomát.
A tető beszakadt, a falak megrepedtek, kívül és belül is látható a kár. A templomban kordonnal jelölték ki a még látogatható részt. A székesegyházba folyamatosan jönnek a látogatók. Nem csak fotóznak, és nem csak hüledeznek: az újjáépítésre is adakoznak.
Hányattatott sorsú székesegyház ez; 1795 és 1808 között épült, 1809-ben felszentelték, 1936-ban a szovjetek lerombolták. A függetlenné vált Ukrajna kezdte újjáépíteni, 20 éve, 2003-ban szentelték fel ismét.
Odessza belvárosát az UNESCO a háború miatt a világörökség részévé nyilvánította, gyorsított eljárásban.
Úti célunk az ostromlott déli város, Herszon volt. Az ott élő zsidó közösségnek vittem a MAZSIHISZ segélyét. A tavaly még virágzó közösségből
mára csak mintegy 40 család maradt
a városban, zömében az idősek, akiknek minden segítségre szükségük van.
A Budapesten összeállított szállítmányban higiéniai eszközök, fertőtlenítőszerek, illetve tartós élelmiszerek voltak. A cukrot, lisztet, rizst, étolajat, tésztát, kukorica-, hal- és gyümölcskonzerveket, a gabonapelyhet és kávét a zsinagógánál rakodtuk ki.
A MAZSIHISZ segélyét ukrán önkéntesekkel juttattuk el Herszonba. Nekik volt már kapcsolatuk magyarországi szervezetekkel, elsősorban az Oltalommal: nem véletlenül van a busz oldalán a #freeSZFE. A Transit valaha magyar rendszámmal futott, nem is keveset.
Herszon tavaly márciustól novemberig volt orosz kézen. A várost harc nélkül adták fel, de nem mentek messzire. A hatalmas folyó, a Dnyipó túlpartján rendezkedtek be, onnan lőnek.
Leggyakrabban az óvárost éri találat, ezért is ez a legnéptelenebb rész. De nemegyszer azt a kerületet is támadják, amelyikben az ár is nagy károkat okozott.
Herszon fölött épült a Nova Kahovka-i gát. Ez duzzasztotta vissza a Dnyiprót, ezt használták az Enerhodarnál lévő Zaporizzsjai Atomerőmű hűtéséhez is. Az erőművet is elfoglalták az oroszok.
A Nova Kahovka-i gátat június 6-án robbantották fel, és a lezúduló víz óriási pusztítást okozott Herszonban.
A víz nagyobb kárt tett, mint az ostrom vagy a háború. Az ár levonult ugyan, de a házakat súlyosan megrongálta.
A kár felbecsülhetetlen.
Az újjáépítés még nem kezdődött el. A helyiek az udvarokon szárítják menthetőnek gondolt ingóságaikat.
A herszoni mindennapokat a bizonytalanság járja át. Ha az ukránok partra szállnak a túloldalon, és az oroszok ellenállnak, a harcok miatt a városlakók helyzete még nehezebbé lehet.
Ismét beszámolóval jelentkezünk, ha újabb segélyt sikerül elvinni a városba.
Lapunk korábban is járt Ukrajnában, azt a beszámolót itt olvashatják:
Fotók: Makai József
