Két világháború, Rákosi és Kádár sem tudta eltüntetni Gláser Áron asztalosműhelyét, amelynek helyén, a József utca 48. szám alatt most szálloda épül. Steiner Péter, a dédunoka igyekezett összegyűjteni a család emlékeit.

Nyolc-tíz éves kisfiúk a Dankó utcából zsidó prímásnővel együtt indultak európai körútra.

Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja, 1945-ben ekkor szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor. A Teleki tér kedvelt alakjának, az Auschwitzot megjárt Willig Eszternek és családjának történetét Fris E. Kata a Gláser Jakab Emlékalapítvány Teleki’44 kutatása keretében tárta fel.

A kezdeményezés remek lehetőséget kínál arra, hogy a kerület lakói felfedezzék környezetük kevéssé ismert kulturális kincseit, és hozzájáruljanak azok megőrzéséhez.

„Összekötő kapocs vagyok, megpróbálom megtalálni a két összeillő fél lelket, hogy egész legyen belőlük”

Józsefváros utcáinak névadóit bemutató cikksorozatunk a Kiss József utcába érkezett. Ma már nem sokan tudják, ki volt Kiss József, a XIX. század végének fényes csillaga, aki szinte nyomtalanul tűnt el az irodalmi emlékezetből.

Zsibi, kóser pékségek, vágodák, jiddis kabaré – minden volt itt. Utána pedig a „Kis Varsó”, az ellenállás nem teljesen világos, de létező története.

A székelyudvarhelyi zsidóságról az első összeírás 1839-es keltezésű. A közösség a városba való költözése után hamar magyar anyanyelvűvé vált, az erdélyi magyarsághoz fűződő viszonya, kulturális kötődése pedig Trianon után sem változott.

A Mazsihisz tavaly megválasztott elnöke először tárgyalt a miniszterelnökkel. A Sorsok Háza projektről is szó esett.

Budapest első főpályaudvara – a Sorsok Házának teret adó egykori Józsefvárosi pályaudvar – hiába volt kicsi, a hatása óriási volt a Magdolnanegyed, az egykori zsibárus környék életére, máig jellemző kulturális sokszínűségére. Szlovákok, zsidók és romák különböző hullámokban érkeztek a városrészbe, sokszor csak legendákat hagyva maguk után a piacon árult hiénákról és téglával leütött nyilasokról.