Mi indította el a roma stratégia elkészítését? Pikó András polgármester a nyilvános lakossági fórumon felidézte: 2019-ben, még jelöltként, a választások utolsó napjaiban azt tapasztalta, hogy a pártok megvásárolják a cigány emberek szavazatait. A polgármester szerint a szavazatvásárlás a roma politika alárendeltségét mutatja. Pikó András azt mondta: szeretné, ha a kerületi cigány kisebbség autonóm intézményi kerettel biztosítva gyakorolná megérdemelt és neki járó jogait.

A mostani stratégiát egy cigányzenészeket összefogó szervezet elképzelése ihlette, és a dokumentum kidolgozását roma közéleti szereplőkkel, szakemberekkel, civilekkel egy éve kezdték el. A polgármester reméli, a társadalmi egyeztetés segíti a cél megvalósulását, és a cigányok jogérvényesítése függetlenné válhat a politikai kegyosztástól.

Esélyegyenlőség és igazságosság

A lakossági fórum egyik moderátora Udvarhelyi Tessza, a Józsefvárosi Önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájának (KRI) vezetője, a másik pedig Iváncsik Fanni, a Közösségi Részvételi Iroda közösségszervezője volt. Az önkormányzatot még Bogdán Adrienn romaügyi referens és Molnár György polgármesteri tanácsadó képviselte. A társadalmi egyeztetés előtt helyi civil szervezeteknek szóló zárt körű szakmai műhelyt tartottak, a jövőben pedig a helyi Nemzetiségi Önkormányzattal is egyeztetnének.

A stratégia pontjai az esélyegyenlőségre és a társadalmi igazságosságra – azaz a Helyi Esélyegyenlőségi Program és a Józsefvárosi Esélyegyenlőségi Program elveire – épülnek, mondta Bogdán Adrienn. A megvalósítás nagy része az önkormányzat kapacitásán múlik, és elsősorban szemléletfejlesztésre, illetve a lakossági kapcsolatok erősítésére irányul. A romareferens köszönetet mondott Bari Jutkának, Galyas Évának, Horváth Aladárnak, Szénási Szilviának, Szilvási Istvánnak, Lakatos Kálmánnak, valamint munkatársainak, Molnár Györgynek, Horváth Henriettnek, Iváncsik Fanninak és Erőss Gábornak.

Esélyegyenlőség és társadalmi igazságosság előmozdítására épülő irodát hoznának létre, ami a stratégiát monitorozná, és támogatná a kultúrát és közművelődést, a lakhatást, a munkaerőpiaci integrációt, az oktatást és nevelést. Az egészségügy is része lesz a stratégiának, s kiemelten foglalkoznának a fiatal nőket és anyákat támogató speciális programokkal, például bébiszitter-hálózat kialakításával, a munkavállalás serkentésével.

A kultúra és közművelődés terén olyan intézményt hoznának létre, ahol a cigány alkotók programjai kapnak teret. Az ösztöndíjprogramok és helytörténeti kutatások mellett identitás-ápolással, kulturális reprezentációval is foglalkoznának.

A munkaerőpiacon egyenlő esélyeket kell teremteni, illetve lehetőséget kell biztosítani a készségek elsajátítására. Javítani kell a lakhatási feltételeken, fel kell számolni a szegregációt,

Az oktatásban erősíteni kell a deszegregációs folyamatokat, folytatni a Balog Paci-ösztöndíjat, erősíteni a gyakornoki programokat és az együttműködést a civil szervezetekkel és a tanodákkal.

Vita és javaslat

A vita első felszólalója dr. Bársony János, a Romano Institute Cigányságkutató Intézet kutatója volt. Fontosnak tartotta, hogy a fővárosnak is van egy hasonló kezdeményezése, és hogy a két program egyszerre indulhat, hiszen Budapesten 42 éve nem volt a témával foglalkozó hasonlóan összetett intézményrendszer. Ám félelmét fejezte ki a vállalással járó, időt felemésztő bürokratikus teendőkkel kapcsolatban. Az oktatásban megmutatkozó súlyos problémák egyike, hogy a diákok jelentős része gyakran nem a tudásának megfelelően kap elismerést, mondta Bársony. Az iskolák tovább engedik a tanulókat a következő osztályba, miközben gyakran az írás-olvasás sem megy nekik. Bársony János javaslata, hogy ellenőrizzék a tankerületek munkáját.

Kecskeméti László, a Zrínyi Miklós Kick-box Akadémia edzője azt tartotta fontosnak, hogy a sport is megjelenjen a tervezetben. Szerinte a periférián élő gyerekek nem kapnak megfelelő mértékű tehetséggondozást, miközben a magyar sporttörténelemben nem egy roma származású sportoló szerzett világ- vagy olimpiai bajnoki címet. Kecskeméti szorgalmazta, hogy a gyermekvédelmet is emeljék be a stratégiába. A polgármesteri tanácsadó, Molnár György örült a felvetésnek, szerinte is fontos a sport. Ám Horváth Henriett, az önkormányzat munkatársa – a gyermekvédelemhez hasonlóan – a sportot sem látja romaspecifikus témának. Az edző azonban úgy gondolja, a sporttal sokat lehet tenni az integrációért. A beszélgetés egyik legizgalmasabb pontja is Kecskeméti Lászlóhoz köthető: azt mondta, „hiába nézi őt Szilvási 10 perce meredten, senki nem mondta, hogy ez a stratégia rossz; ez a stratégia nagyon jó”, de ez a beszélgetés azért van, hogy elmondhassa a véleményét. Azt sem érti, hogy a polgármester a megnyitóval egyszerre miért zárta le a vitát.

Szilvási István, a dokumentum egyik kidolgozója azt mondta, Magyarországon a roma stratégia annyit tesz, hogy a kisebbségi önkormányzatok kapnak az adott településtől egy bizonyos összeget, amit a kisebbségi képviselők így-úgy felhasználnak. Ezzel szemben Józsefváros Önkormányzata szakmai programba, strukturáltan,

irányítottan vállal szerepet

a roma felzárkóztatásban.

Balogh Artúr romajogi aktivista a „roma családmodellt” kérte számon a szakemberektől. Szerinte a roma nőknek nem szabadna beállniuk az európai nőket érintő folyamatokba, mert ha elkezdenek karriert építeni, a család intézménye elhanyagolódik és a gyerekvállalási szándék csökken. Felvetését a jelenlevők visszautasították.

hogy az önkormányzatnál vagy az oktatásban ne dolgoznának roma emberek, vagy azzal, hogy a roma gyakornoki programok kirakattevékenységek lennének, a cigány gyerekeknek pedig cigány óvó nénikre lenne szükségük.

Szénási Szilvia, az UCCU Alapítvány vezetője, a roma stratégia egyik szakmai vezetője Bari Jutkának mondott köszönetet, és kiemelte a roma és nem roma nők megsegítésének fontosságát. Szerinte a stratégia kidolgozása után a feladatok és célok egyre részletesebbek lesznek, a valódi munka most kezdődik igazán.

Pikó András összesítve reagált az elhangzottakra. Azt mondta, Józsefváros azzal szembesült, hogy

a kerületből elvitték a középosztálybeli gyerekeket, a cigány gyerekek pedig egy lefelé tartó spirálba kerültek.

Józsefváros célja, hogy ezek a gyerekek ugyanolyan képzésekben részesüljenek, mint a középosztálybeliek. Ezért olyan programokat indítanának, mint amelyekben a középosztálybeliek részesülnek. Fontos, hogy a cigány kultúra megtapasztalható legyen a nem romák számára is, mondta. A tehetséggondozás ügyét a Balogh Paci-ösztöndíj hivatott szolgálni. Az önkormányzatnál a romareferens cigány ember, és 60 milliós keret szolgál roma gyakornoki programok megvalósítására. A kerület megszervezte a Jazz Fesztivált, a Cigány Zene Éjszakáját, a Cigány Zenészek Éjszakáját és a Téri dallamokat. A Roma Parlament (vezetője Horváth Aladár) megkapta a Kőfaragó utcai irodát és az Üllői úti házat. Az önkormányzat az elmúlt években legintenzívebben a cigány kisebbség esélyeinek növelésére tette a hangsúlyt.

Molnár György a tehetséggondozásról azt mondta, az önkormányzat a civil szférát is támogatja, ám az általános iskolai tehetséggondozásba az önkormányzat nem tud beleszólni. Az önkormányzatnak van vagyon- és lakásgazdálkodási terve, ami nem etnicizál, azonban a nyertesek nagy része roma származású.

Erőss Gábor szerint fontos dilemma, melyek azok a területek, amiket romaspecifikusan közelítenek meg, hiszen a gyerekek számára mindenfajta szegregáció nagyon káros. Jelentős mértékben kiegyenlítődött ez az óvodákban, amiben nagy szerepe volt a befogadó programoknak. A tanodának és a mentorprogramoknak van szerepe az általános iskolás gyerekek esélyeinek gondozásában. Ő látja, hogy Kecskeméti László főleg romákból álló csapattal dolgozik, fontos, hogy más klubok is kapjanak támogatást, ezzel serkentve az integrációt. Dallos Judit helyi lakos fogyatékkal élőkkel foglalkozik, és kifogásolta, hogy a gyermekbarát pontoknál a fogyatékkal élők nem jelennek meg a stratégiában. Szerinte félő, hogy ha konkrét fejlesztéseket roma stratégiai célnak nyilvánítanak, akkor az szegregációhoz vezethet, tehát joggal nem tették bele a fogyatékkal élők gondjait a stratégiába. Ezért ő is amellett érvelt, hogy a sport ne kapjon kiemelt helyet a stratégiában, mert akkor a sportfoglalkozások során a cigány gyerekek homogén közegben fejlődnének, nem pedig a nem cigány társaikkal együtt. Iváncsik Fanniról írt cikkünkre hivatkozva beszélt az intézményes rasszizmusról: Fannit a kerületben egyértelműen diszkriminálták az iskolában, s Dallos Judit szeretné tudni, melyik iskolában történt mindez. Szerinte a rasszizmus égetőbben van jelen, mint azt a többséghez tartozók elismernék. Szeretné, ha a Magdolnanegyedben élő embereket képes lenne a stratégia megszólítani. A jelenlevőktől megszólalása végén azt kérdezte, hol van a Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

Bársony János a kutatásaira alapozva Balogh Artúrnak azt válaszolta, a cigány hagyományban a férfi nem a családról gondoskodott, hanem a közösségről, a nő gondoskodott a családról, azaz dolgoznia is kellett. Az a „roma családmodell”, amit Balogh Artúr felvázolt, a magyar paraszti lét sajátja volt. Hozzátette, hogy a mai alkalom városban élő romákról szól. Szerinte a roma családok legnagyobb szükséglete a családon belüli és kívüli béke megteremtése, ami alapvetően a szociális szférában dolgozó szakemberek feladata.

Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke szerint a polgármester nem odaadta a Kőfaragó utcai irodát, hanem az előző vezetés hibáit kompenzálta az iroda használati engedélyével (az előző Roma Parlament a Tavaszmező utcában volt, amit a fideszes többségű önkormányzat elvett az előző ciklusban a civil szervezettől). Horváth Aladár azt mondta,

növelve az ingatlan értékét. Horváth szerint a stratégia nem elég alapos, szükség lenne egy roma kerekasztalra, amely folyamatosan együttműködik a kerülettel; továbbá fontos, hogy az intézkedési tervbe bekerüljön a 10 százalékos kvóta az önkormányzatnál: az ugyanolyan végzettségű munkavállalói jelentkezők közül cigány emberek élvezzenek előnyt a több évszázados elnyomás kompenzálására. Szerinte szükséges egy külsős szakember alkalmazása, aki kidolgozza a stratégia módszertanát. A Tavaszmező utcai épület visszavételéről az önkormányzat és az állam tárgyal; Horváth Aladár szeretné, amennyiben az visszakerülne a kerülethez, legyen az a roma tehetséggondozás székhelye és a Romaversitas Alapítvány kollégiuma. Horváth Aladár egy új felvetést is behozott a vitába: szeretné, ha az itt élő cigányzenészek

nemcsak a fesztiválok alkalmával kapnának juttatást,

hanem rendszeres jelleggel is.

Galyas Éva a stratégia roma női szekcióján és a kultúra részletein dolgozott. Szerinte Horváth Aladár Roma Parlamentet érintő felvetése nem szabadna, hogy sérelem tárgya legyen. A zenészek támogatására megfontolták egy roma produkciós iroda létrejöttét. Szerinte az egy profitorientált intézmény, az egyéves akciótervbe beleírják. Galyas Éva az akcióterv egyik legfontosabb pontjának az érintettek megszólalását tartja.

Arany László, a Roma Parlament munkatársa azt javasolta, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek arra, hogy az érintett szegény embereknek legyen saját jövőképük.

Pénz és elérés

Molnár György azt mondta, folyamatban van egy háztartási adatfelvétel, aminek eredményeit fel fogják használni a tervekben. A roma kerekasztal ötletével egyetért, de etnikai kvótát nem lehet bevezetni, már csak azért sem, mert nem kérdezhet rá senkinek az etnikai identitására. Számukra fontos, hogy minél több roma munkatárs legyen, például szeretnék, ha a gyakornoki programok mentoráltjai később munkatársként folytatnák munkájukat az adott intézményekben.

A stratégia elindítása körülbelül 400 millió forintba fog kerülni, az éves költségvetés ennél kevesebb lesz. Pikó András szintén kulcskérdésnek nevezte a célközönség elérését. Ezen a ponton kitért arra, hogy az előző vezetés alatt a szociális támogatások 50 százalékát használta fel az önkormányzat. Először rosszat sejtett, majd kiderült számára, hogy a legkiszolgáltatottabbakhoz rendkívül nehéz eljutni. Arra kérte a hallgatóságot, hogy ebben támogassa munkájukat, mert ez mindannyiunk ügye, nem csak a cigány embereké.