Amikor a mai Magyarországon a „cigánykérdésről”, a mélyszegénységről, a gettósodott településekről, településrészekről vagy a munkaerőpiaci helyzetről vitatkozunk, a közvélemény és a politika előszeretettel tesz úgy, mintha ezek a problémák „etnikai sajátosságokból” fakadnának. A történelmi tények azonban egy egészen más, sötétebb történetről mesélnek. A mai napig ható strukturális csapdahelyzetet, amelyben a hazai cigányság jelentős része él, nem a közelmúlt hibái szülték. Az alapokat a XVIII. századi Habsburg-abszolutizmus államilag irányított, erőszakos asszimilációs politikája fektette le.

Lázár János botrányos balatonalmádi beszéde után kerestük meg Horváth Aladárt, a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom alapító elnökét, egykori országgyűlési képviselőt, roma polgárjogi aktivistát.

Bódis Kriszta, a Tisza Párt Józsefváros legnagyobb részét magában foglaló budapesti 2. számú választókerület képviselőjelöltje szerint a VIII. kerület problémái – a hajléktalanellátás aránytalan terhei, a droghasználat gócpontjai és a lakosságot megkerülő óriásberuházások – csak rendszerszintű, a lakosság bevonásán alapuló politikával kezelhetők. Az író, dokumentumfilmes, pszichológus civil aktivista igazságosabb fővárosi teherviselést, rövid és hosszú távú drogpolitikai beavatkozásokat, valódi társadalmi egyeztetést és a roma közösségek aktív részvételét ígéri.

A Józsefváros Újság mindig is kiemelt figyelmet szentelt a hazai és a kerületi romák életének, idén ezek a cikkeink voltak a legfontosabbak.

Egy gyerek életútjában meghatározó lehet, ha van olyan bizalmasa, barátja, mentora, tanára, akire felnézhet, akiben bízhat, aki tanácsokkal látja el, egyengeti az útját – vallja Fehér György, a Kesztyűgyár programszervező referense. A saját bőrén tapasztalta meg, hogy a jókor jött segítség sorsfordító lehet. Szeretné, ha az emberek megértenék, bajban lenni nem szégyen, ahogyan segítséget kérni sem.

Az önkormányzat képviselői novemberben szavazni fognak a roma stratégiai pontok véglegesítéséről. A lakossági fórum résztvevőinek és a szakértők véleményét, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat javaslatait a stratégia gondozói összesítik.

A cigány tanulók neve mellett naplóba bejegyzett C betű történetével már foglalkoztunk. Most a C eltörlése utáni időszakot vizsgáljuk: a cigány gyermekek iskoláztatásának kérdéseit Zolnay János oktatáskutató segítségével vázoljuk fel.

A romák integrációja nemcsak a romák, hanem az ország elemi gazdasági érdeke, ezt közgazdászok már régen bebizonyították. Az integráció kérdését véleményem szerint két részre kell tagolni: az egyik elválaszthatatlan a magyar vidék gazdasági fejlesztésétől, a másik pedig a romák gördülékenyebb integrációját tenné lehetővé. Montecuccoli szerint három dolog kell a háborúhoz: „pénz, pénz, pénz”, az integráció elősegítéséhez is ez a három szükséges, na meg elsősorban valódi politikai akarat – vegyük sorba a negyedik kétharmad legelején, mit is kéne tenni. 

Az Idetartozunk Egyesület célja, hogy a romák maguk küzdjenek meg azért, hogy egyenlő jogaik legyenek a magasabb társadalmi státuszú állampolgárokkal. Setét Jenő, az egyesület vezetője régóta ismert roma aktivista, és mindig is határozott, karakán véleményt fogalmazott meg az ország dolgairól. Most is.