Budaházy Gusztáv nyilatkozott a Hírnyolcnak, és meglehetősen konkrét állításokat tett. Mivel a Mediaworks-lap nem kérdezte meg, vagy nem hozta le az érintettek álláspontját, megtettük mi.
A VIII. kerületi önkormányzati lakásbérlők közössége nevű Facebook-csoport vezetőjére a cikk úgy hivatkozik, mint Pikó András egykori bérlakásügyi szakértőjére, ám az önkormányzat közlése szerint Budaházy Gusztáv sosem volt a polgármester szakértője, sem 2018-ban, sem 2019-ben.
Nincs megbízható nyilvántartása az önkormányzatnak a bérlakásokról, állítja Budaházy Gusztáv. A 2023-as önkormányzati lakásgazdálkodási tervben viszont ez olvasható: „Az önkormányzat tulajdonában jelenleg 4090 lakás van. Közel kétharmaduk önkormányzati bérházban található, egyharmaduk társasházi lakás. A lakások átlagos alapterülete alacsony; az önkormányzati bérházakban található lakások közel háromnegyede (72%), míg a társasházi lakásoknak 59%-a egyszobás. A lakások 22%-a komfort nélküli vagy szükséglakás. Magas a rossz műszaki állapotú lakások aránya: a romos és felújítandó kategóriákba tartozik a lakások 38%-a. Ehhez szorosan kapcsolódik az üres lakások nagy száma.”
Százával állnak üres, jó állapotban álló lakások, Budaházy Gusztáv szerint ezer beköltözhető lakás áll üresen – a stratégiában jó és felújított lakás (2023-as állapot) 1150 szerepel a 4090-ből, és ekkor az összes bérlakás 20 százaléka volt üres, 834. 2022-höz képest kevéssel, de csökkent az üresen álló lakások száma. „Amelyik lakás beköltözhető, abban laknak. Amiben nem laknak bérlők, az nincs beköltözhető állapotban”, állítja az önkormányzat.
„Az illegális továbbalbérletesítés a mostani vagyonkezelő (ez a JGK – a szerk.) – mondjuk így – szemhunyásával működik, amire bizonyítékaim is vannak”, állítja Budaházy Gusztáv. Az önkormányzat válasza: rendszeres és szúrópróbaszerű bérlemény-ellenőrzést is végez a JGK, kimennek bejelentésre is, és 2021-ben átfogó bérlemény-ellenőrzés is történt az önkormányzat számos munkatársát bevonván a JGK munkatársain túl.
A továbbalbérleteztetés problémájára a JGK a következőket válaszolja: „A bérlemények használatának jogszerűtlen, illegális átengedésével összefüggésben tudomásunkra jutott ügyekben Társaságunk a józsefvárosi önkormányzati lakásrendeletben biztosított jogkörrel élve minden esetben megteszi a szükséges intézkedéseket (bérlő felszólítása az életvitelszerű tartózkodás visszaállítására, jogszerűtlen állapot megszüntetésére; végső esetben a bérlet jogviszony felmondása és kiürítési eljárás megindítása).” Tehát aki ilyenről tud, értesítse a JGK-t.
Budaházy Gusztáv egy konkrét címet is megemlít, a Karácsony Sándor utca 22-t. Itt egy „olyan alagsori lakás is van, ami szintén nem szerepelt a nyilvántartásban, és amelynek a bejárata sem látszott ki a törmeléktől és a szeméttől. Ezt mi a Magdolna Program során kiástuk, felújítottuk, és ez a mai napig lakható lenne. Ahelyett, hogy odaadnák egy rászorulónak, egy szocialista képviselő, Camara-Bereczki Ferenc Miklós tartja benne a bútorait.” A felújítással Budaházy Gusztáv a 2005–2008-as I. Magdolna Negyed Programra (MNP) utal.
Elmentünk a 100 százalékig önkormányzati tulajdonú Karácsony Sándor utca 22-be, ahol egyébként bérlő mind Camara-Bereczki Ferenc Miklós (MSZP-s helyi képviselő), mind Budaházy Gusztáv. Megnéztük az említett alagsori helyiséget: itt valóban vannak bútorok, köztük Camara-Bereczki édesanyjáéi is, de ezt a helyiséget több földszinti lakó együtt használja tárolóként. Korábban viszont maga Budaházy Gusztáv használta annak: évekig tárolta itt elektronikus hulladékait és iratanyagait, mondta el nekünk Camara-Bereczki Ferenc Miklós, és egykori fotókat is mutat. A helyiség egyfajta klubszobaként működött még az MNP-s felújítás után, ezután kezdte el használni Budaházy Gusztáv, majd, miután sok év elteltével a kulcsokat visszaszerezték tőle, a földszinten lakók használják tárolónak. Amúgy minden szinten van tároló, a folyosóvégi, egykori vécéknek helyet adó helyiségek működnek az egyes szintek bérlőinek tárolóiként.
Budaházy Gusztáv azt is állítja, a Karácsony Sándor utca 22-ben 27 lakás van, plusz két alagsori üzlethelyiség, és ebből különféle okok miatt 15 az, ami nem felel meg az érvényes lakásrendelet különféle előírásainak.
Az itteni üres lakásokról is megkérdeztük a JGK-t a Karácsony Sándor utca 22. szám alatti önkormányzati épület kapcsán: 4 (üres) lakás van a JGK birtokában, melyből egy házfelügyelői lakás céljára van kijelölve (jelenleg felújítás alatt áll), míg a további 3 pedig lakásgazdálkodási feladatok ellátása érdekében (épületkiürítések miatti cserelakás céljára) van elkülönítve.
„1 db bérlői jogviszonnyal érintett lakás bérlőjét felszólítottuk a bérleményben történő életvitelszerű tartózkodásának helyreállítására. Amennyiben a bérlő a felszólításnak megadott határidőn belül nem tesz eleget, úgy felmondásra kerül a bérleti jogviszonya.
1 db lakás esetében a jogcím nélküli használóval szemben kiürítési eljárás megindítása van folyamatban.”
Feltettük a kérdést a JGK-nak, hogy egy megüresedett lakás milyen gyorsan kerül vissza náluk a bérelhető kategóriába? A cég szerint erre így nem lehet választ adni, „a megüresedett lakás birtokbavétele után a belső nyilvántartó rendszerünkben üres státuszúra állítjuk a lakást. A jövőbeni hasznosítást meghatározza, hogy a lakás milyen célra, rendeltetésre van kijelölve (pl. bérlőkijelölési joggal érintett, házfelügyelői, közszolgálati, krízis lakás stb.). Az előbbi kategóriákba nem tartozó üressé vált lakásokat a Lakásgazdálkodási irodánk megvizsgálja, hogy a lakást milyen célra indokolt elkülöníteni figyelembe véve annak műszaki állapotát, és az éppen aktuális lakásgazdálkodási szempontokat (lakáspályázatok kiírása, épületkiürítések miatti cserelakások biztosítása stb.). A kisebb mértékű felújítást igénylő lakásokat pár hónapon belül hasznosítható állapotba hozzuk, és a tulajdonosi döntést követően bérbe adjuk. Mind a tulajdonos Önkormányzat, mind a JGK részéről alapvető szándék, hogy az üres lakások mielőbb újra hasznosításra kerüljenek.”
Tegyük hozzá, a lakáspályázatokat egy ideje már nem a JGK bonyolítja le.
Mivel felmerült, a JGK-t megkérdeztük arról is, mennyiben igaz az, hogy a korábbi, a 2019 előtti bérleti szerződésekben még nem volt benne, hogy a bérlőnek a lakásban kell laknia életvitelszerűen, és ezek nem 5 évre szóltak, hanem határozatlan időre? A JGK válaszában jogszabályhelyekkel és idézetekkel bizonyította, hogy az életvitelszerű lakást a 2019. augusztus végéig hatályban lévő, korábbi lakásrendelet is előírta. És – főszabály szerint – határozott időre szóltak azok a szerződések is, de a rendelet megengedte a határozatlan időtartamot is. Ez a következő alkalmakkor viszont kötelező volt: a) a cserelakásra, ha közös megegyezéssel vagy a bérbeadó felmondásával cserelakás biztosítása mellett szűnik meg a határozatlan időre szóló bérleti jogviszony, b) ha a bérlő halála miatt határozatlan időre szóló bérleti jogviszony folytatása történik, c) ha határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyal érintett lakást cserélnek, d) ha a bérlőkijelölési jog jogosultjának lehetősége van ilyen igény előterjesztésére, e) jogszabály alapján az Önkormányzat jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére vonatkozó kötelezettségét ilyen jellegű bérbeadással kell teljesíteni, f) ha ezt a rendelet előírja vagy lehetővé teszi.
A bentlakás kötelezettsége tehát szövegszerűen is bent volt a rendeletben: „2006. év végétől, illetve 2007. évtől kezdődően ez a kötelezettség külön nevesítve szerepel a lakásbérleti szerződésekben! Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a helyi önkormányzati lakásrendelet mint jogszabály rendelkezései kötelező érvényűek a bérlőkre nézve akkor is, ha egyes kötelezettségeket, szabályokat a bérleti szerződés külön nem említ! Erre vonatkozik a bérleti szerződésekben a záró rendelkezések alábbi pontja: »A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Lakástörvény és a helyi önkormányzati lakásrendelet előírásai az irányadóak«” – teszi hozzá a JGK.
Végül Budaházy Gusztáv megemlíti, hogy nincs jól működő házfelügyelői rendszer. A JGK a házfelelősi rendszert hozta ehelyett létre, s ahogy erről írt cikkünkben lehet is olvasni, a 129 100-as házra egyelőre négy házfelelős jut, a kísérleti szakaszban jár ez a rendszer. Ideális a 6-8 házfelelős lenne, akihez a lakók ügyes-bajos dolgaikkal fordulhatnak.
Fotók: Huszár Boglárka
