Józsefváros március 21-i képviselő-testületi (KT) ülése olyan hosszúra sikeredett, hogy egy hét után folytatni kellett. Szokatlanul hosszú és sok vita volt, a Fidesz-frakció a már ismert stratégiájuk részeként – a KT-ülést ugyanis élőben is közvetítik – már napirend előtt megkezdte a mostani vezetés hiteltelenítését. Meglepetésre azonban egy olyan vita vitte el a pálmát többszöri szünet elrendelésével 2 és fél órán át, ami
a kerületet vezető koalíció tagjai között tört ki
egy ingatlan hasznosítása körül.
Itt olvashat az egész ülésről:
A monstre vitát kiváltó hetedik napirendi pontról azonban csak röviden írtunk, s ígéretünknek megfelelően az érintettek megkérdezése után most számolunk be a részletekről.
Koronaékszert ennyiért?
A napirendi pont témája a Dugonics utca 17–21. szám alatti ingatlan eladása volt. Ez egy 1912-ben épült, nemes külsővel bíró iskolaépület, amiben 1996-ig a Móra Ferenc általános iskola működött, amit aztán egy baptista szakiskola váltott, de már hosszú évek óta senki nem használja. Legutóbb a 2022-es választásokon működtek szavazóhelyiségek a földszinti termekben, akkor mi is jártunk ott:
A Dugonics utcai iskolát több képviselő is koronaékszernek titulálta, mert ez most a legértékesebb eladható épülete a kerületnek. A Pikó-féle önkormányzat óvatos az ingatlaneladásokkal, az elv az, hogy csak azt értékesítik, aminek reménytelen a hasznosítása, és a bevételt elsősorban a meglévő, igen leromlott bérlakásállomány felújítására fordítják.
Ennek ellenére a KT-üléseken a Fidesz minden ingatlaneladásnál elmondja, hogy kiárusítják az ingatlanvagyont. Ami azért is érdekes, mert az ingatlaneladásokról döntő Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottság (röviden tulajdonosi bizottság) ülésein rendre megszavazzák az eladásokat. Így történt ez a Dugonics utcai iskola esetében is, olyannyira, hogy Veres Gábornak, a tulajdonosi bizottság MSZP-s elnökének a KT-ülés vitájában éppen az volt az egyik legfőbb érve, hogy pártállástól függetlenül egyhangúlag döntöttek.
A vitát az robbantotta ki, hogy az épületet
a bizottság 1,360 milliárd forintért javasolta meghirdetni azzal a megkötéssel, hogy csak iskola lehet benne.
Az épületszakértő által meghatározott forgalmi értéke azonban közel 1,9 milliárd forint. Az 1,360 milliárd az ún. likviditási érték, amiért úgymond, bárki gondolkodás nélkül lecsapna rá. Pikó András ezt elfogadhatatlannak nevezte, mert az épület ennél sokkal jobb feltételekkel is eladható szerinte.
Mi van a háttérben?
Miért ragaszkodik a tulajdonosi bizottság az alacsony árhoz? Miért nem lehet más célra is hasznosítani? És miért most, a választások előtt hozzák elő ezt az ügyet? Mi áll a háttérben? Aki hallotta a vitát kibontakozni – ön is megnézheti itt 4 óra 22 perctől kezdve –, annak ilyesféle gondolatok keringtek a fejében. Az is világos volt, hogy ebben a vitában Veres Gábor bizottsági elnök és Pikó András polgármester állt szemben egymással.

Pikó András Veres Gábornak címezve így foglalta össze a kifogásait: „Nekem megnyugtató volt a kérdésemre adott válasza Veres elnök úrnak. Nem volt kétségem abban, hogy az alapvetően keresletszűkítő döntés, hiszen a bizottság egy célra szánná az épületet, magyarázatot kér. Az a magyarázat, amit elnök úr mondott, abszolút tisztességes, valid, támogatható, mégis mondanék egy másik szempontot, amely szerintem legalább ilyen súlyú. Az én polgármesterségemnek az az üzenete, hogy teljesen átlátható, transzparens módon szeretné értékesíteni (az ingatlant). Attól tartok, ha csak oktatási intézményt határozunk meg célként, akkor nagyjából lecsökken a potenciális ajánlattevők száma egyre. Ez szerintem nem helyes. Tudjuk a mondást, hogy nem elég tisztességesnek lenni, hanem tisztességesnek is kell látszani. Veres elnök úr szavaiból kiderült, hogy mi tisztességesek vagyunk, de ami ezt a megkötött célú pályáztatást illeti, az biztosan kérdéseket fog felvetni.”
A JGK készítette elő a tranzakciót
Az iskola eladását, más ingatlanokhoz hasonlóan a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (JGK) Vagyongazdálkodási Igazgatósága készítette elő. Először tehát őket kérdeztük, megkeresésünkre írásban válaszoltak. Azt írták, az ingatlan értékesítésének előkészítése már 2021 óta folyamatban van (akkor járt le a baptista iskola bérleti szerződése), és 2023-ban kapott lendületet, a „döntéshozó kérésének megfelelően” történt meg az előterjesztése a március 21-i KT-ülésre.
Az ingatlan iránt, írják, az elmúlt években volt érdeklődés bérletre és vásárlásra is, és „az értékesítést nem a korábbi megkeresések motiválták, hanem az, hogy az önkormányzat nem tud egyetlen épület felújítására ekkora anyagi ráfordítást biztosítani, illetve arra jelenleg nincs esély, hogy abban ismételten általános iskola működjön. A funkció megtartása az épület eladásával, a benne megvalósítandó funkció meghatározásával lehetséges.” Hogy ki lenne a Pikó András által is említett egyetlen érdeklődő, arra személyiségi jogok védelme miatt „semmilyen tájékoztatást nem adhatunk ki, az érdeklődők kapcsán semmilyen egyéb szempont nem játszott szerepet a pályázat előkészítése során”.
Az előterjesztésből kitűnik, itt elolvasható, hogy két értékbecslés is készült, az „ajánlattevő” (a rejtélyes jelentkező?) megrendelése alapján készült becslés szerint 1,206 milliárd forint az ingatlan forgalmi értéke, a JGK által megbízott szakértő azonban 1,860 milliárdos forgalmi értéket és 1,360 milliárdos likviditási értéket állapított meg. Ezek alapján a JGK két verziót ajánlott az előterjesztésben, A: 1,206 milliárdos, B: 1,360 milliárdos minimális árral. A tulajdonosi bizottság a B verzió mellett tette le a voksát.
Hogy miért nem javasolt a JGK magasabb, az 1,860 milliárdos forgalmi értékhez közelítő árat, erre azt írták: „Nem teljesen értelmezhető számunkra a kérdés. A vételárat a bizottság javaslata alapján a képviselő-testület állapítja meg a hatályos rendelkezések, szabályzatok szerint.”
Rákérdeztünk az épület állapotára is – ami fontos érvként hangzott el a vitában is, hogy miért is nem halogatható az ügy –, amire részletes választ kaptunk: „Az épület jelentős beruházást igényel már csak a méretéből adódóan is. A gépészete elavult, az utóbbi időben a gyorsszolgálati feladatok kerültek végrehajtásra. Mind szerkezetében, mind gépészetében, mind belső és külső megjelenésében felújításra, korszerűsítésre szorul az épület. Legutolsó becslés szerint kb. 2 milliárd forint összegű a felújítási igénye.”
Ahogy a bizottsági tagok látják
Veres Gábort, a tulajdonosi bizottság MSZP-és elnökét, és Gutjahr Zsuzsannát, a bizottság civileket képviselő C8-as tagját kérdeztük, ők sok mindenben másként látják ezt az ügyet.
Amiben azonban egyetértettek, hogy az iskolaépület eladása halaszthatatlan, és az eladás időzítésének nem a választásokhoz van köze, hanem ahhoz, hogy az évek óta üresen álló épület állaga vészesen romlik, s nem szabad megvárni, amíg helyrehozhatatlan kár éri. Azzal is egyetértettek, hogy az önkormányzatnak nincs most arra több mint 2 milliárd forintja, hogy felújítson egy olyan épületet, aminek nincs meghatározott funkciója, ezért igencsak időszerű értékesíteni.
Veres Gábor azt mondta, a bizottság elvi álláspontja volt, hogy az épületet „szerencsés lenne megőrizni iskolának”, és hogy ha van egy vevő, aki milliárdokat költene arra, hogy itt iskolát hozzon létre, „szerintem az egy csoda”. De hogy kiről van szó, azt nem tudja, valószínű, hogy a JGK-nál vagy a polgármesternél jelezte valaki a vételi szándékot. A kérdésre, hogy az Avicenna iskola lenne talán az érdeklődő, aminek alapítója, igazgatója, Mirza Hosseini ott volt az önkormányzat sikeres ingatlanbefektetői reggelijén 2023-ban, és arról beszélt, magunkat idézem, hogy „főleg oktatási célú beruházások érdeklik, a Diószegi utcában kollégiumot is épít”, Veres azt mondta, nem is ismeri őt. Végül kiderült, mégis lekezeltek akkor (én mutattam be őket egymásnak), de mint mondta, ilyesmiről nem beszéltek.
Veres személyes meggyőződése is, hogy mivel ez a kerület egyik ikonikus épülete, kötelességünk az eredeti funkcióját megtartani iskolának. És ebben a bizottság mind a 10 jelenlevő tagja egyetértett, így javasolják az eladást. Ezért is szállt szembe Pikóval, mert a polgármester módosítójával 10 ember munkáját, megfontolt döntését vonta kétségbe.
Pikó András ugyanis azt javasolta, hogy emeljék fel az ajánlati árat 1,61 milliárdra (ennél olcsóbban nem lehetne eladni, a vevőknek licitálniuk kell), a felhasználás körét pedig bővítsék ki, és oktatási tevékenységen felül kulturális, szociális vagy egészségügyi célra is igénybe lehessen venni. Ezt végül határozatba is foglalták, és azóta ki is írták a pályázatot a házra:
Gutjahr Zsuzsanna is részt vett a bizottság munkájában, de pont akkor volt külföldön, amikor a Dugonics iskoláról döntöttek. Az ő álláspontja azonban az volt, hogy ne kössék meg a felhasználás körét, szerinte még a határozatba foglaltak is túlságosan szűkítik a lehetőségeket.
Elmondta, hogy volt régebben az önkormányzatnak egy elképzelése, hogy inkubációs házat hozzon létre, akkor felmérték a Lakatos Menyhért iskolát is (ami alkalmas lett volna, és bár a Lakatost bezárták, a Csia Lajos Iskola megkapta bérletbe a helyet) és a Dugonics utcai iskolát is, ami azonban nem felelt volna meg a célra, és annyira sokba került volna a rendbetétele, hogy az vállalhatatlan volt.
Gutjahr szerint az önkormányzat érdeke, hogy amit nem tud hasznosítani, azt adja el, mert csak a pénzt viszi, és ezek az ingatlanok olyan „hosszan pörögnek ki”, 2-3 év mire vevőre találnak, hogy nem éri meg lekorlátozni a felhasználást. Úgy gondolja, akár szálloda is lehetne, ha a beruházó elfogadja, hogy a védett épületet hogyan alakítja át.
A KT-ülésen vita volt arról, hogy lehet-e itt kollégium, de a C8-as külső tag szerint az oktatási célba ez is belefér. Veres szerint viszont az épület kialakítása olyan, hogy nem lehet kollégiummá alakítani.
A Pikó-féle álláspont győzött
Lényegében győzött Pikó érvelése, és határozatot hoztak arról, hogy többért és több célra pályázható az iskola. És Veres Gábor is elfogadtatott egy határozatot, miszerint a pályázatok érvényességének értékelésére bizottság jön létre a tulajdonosi bizottság tagjaiból.
A Fidesz ebben a vitában meglehetősen visszafogott volt. Vörös Tamás frakcióvezető, bár a fideszesek is megszavazták az alacsonyabb árat és a kötött felhasználást a bizottságban, még rá is licitált Pikóra, szerinte a legmagasabb, 1,9 milliárd közeli áron szabadna csak eladni az ingatlant, majd a vita hevességét látva azt javasolták, tegyék el ezt az ügyet egy másik alkalomra.
Erre végül nem került sor, de három szünetet is tartottak, mire végül lecsendesültek a kedélyek, s a legvégén Vörös Tamás végre elmondhatta, hogy milyen pipogya társaság ez, még egymás között sem tudnak megegyezni.
Nyitókép: Mile Máté