Kezdjük rögtön a legkézenfekvőbbel, a képviselőfánkkal!

Sajnos nevének eredete egyáltalán nem ismert, inkább csak legenda lehet, hogy a Parlamentben már az 1800-as években is lehetett kapni, amikor is a szendvics mintájára egy gyorsan, könnyen elfogyasztható süteményt szerettek volna kínálni az ülések közti szünetekben a képviselőknek. Sokkal valószínűbb, hogy ez a Juhani Nagy János által szerkesztett Nevető kislexikon által terjesztett legenda: „KÉPVISELŐFÁNK: a Parlament büféjében kapható országgyűlési édesség”.

Amit viszont tényként kezelhetünk, hogy Krúdy Gyula már 1929-ben említi, Magyar Elek, az Ínyesmester pedig 1932-ben a receptjét is megosztja, mi pedig azóta is szeretjük, bárkire is szavazunk.

A képviselőfánk egy égetett tésztából sütött üreges fánkféle, főzött angolkrémmel és friss tejszínhabbal töltve.

Deák-kuglóf – egy kis édesség a haza bölcséről elnevezve

Deák Ferenc nemcsak országgyűlési képviselő, de a Batthyány-kormány alatt igazságügy-minisztere is volt hazánknak. 1865-ben az Angol Királynő Szállodában írta meg híres húsvéti cikkét, ami után létrejött a kiegyezés a Habsburgokkal. A szálloda tulajdonosa Palkovics Ede volt, aki Deák étkezési szokásairól is írt az A kiegyezés szülőháza című művében.

Mint megtudtuk, Deák szívesen fogyasztott reggelire füstölt húst vagy szalonnát, ebédre pedig gyakran rendelt több adag rostélyost vagy bifszteket, de nem vetette meg a hagyományos zalai ételeket és a disznótorost sem, sőt nagy rajongója volt a hotel specialitásának, a paradicsommal sült csirkének is.

A Deák-kuglófot viszont a legenda szerint nem más, mint Erzsébet királyné készíttette Deáknak 1869-ben a Deák tiszteletére adott vacsorára. Ez a vajas, csokoládés kuglóf azóta is népszerű, könnyen elkészíthető sütemény.

Kossuth kiflije elég sokat változott

Bár Kossuth Lajosról kenyeret (ami inkább kekszféle) és rostélyost is elneveztek, a legnépszerűbb mégis a kifli lett.

Kossuth ifjú ügyvédként Pozsonyban gyakran ebédelt Palugyay Jakab Vasforrás nevű vendéglőjében, ami akkoriban az országgyűlési képviselők egyik kedvenc helyének számított. Az étlapon állandó desszertként szerepelt a pozsonyi kifli is. A legenda szerint ennek mandulás változatáért rajongott Kossuth, amit manapság már nem is nagyon készítünk. Hogy miként változott a pozsonyi kifli mára piskótává, azt nem tudjuk, mindenesetre egy jó Kossuth-kiflire bármikor mi is vevők vagyunk!

Az ismeretlen polgármester szelete

Végére hagytuk a polgármesterszeletet, aminek sajnos homály fedi a történetét, de arra tökéletes, hogy választások előtt, vagy esetleg pont a választás napján megsüssük majd a családnak – tökéletesen pártsemleges.

Sárga lap:

• 10 tojássárgája
• 25 dkg porcukor
• 15 evőkanál víz
• 35 dkg liszt
• 1/2 csomag sütőpor

A tojássárgáját a porcukorral és a kanalanként hozzáadott vízzel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet. A masszát megfelezzük, és 180 fokra előmelegített sütőben, laponként megsütjük.

Fehér lap:

• 10 tojásfehérje
• 25 dkg porcukor
• 10 dkg durvára vágott csokoládé
• 10 dkg zselés cukorka
• 10 dkg durvára vágott dió
• 25 dkg liszt
• 1/2 csomag sütőpor

A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, beleforgatjuk a csokit, zselés cukrot, diót, végül a sütőporral elvegyített lisztet. Ugyanúgy megsütjük, mint az első tésztát.

Krém:

• 9 dl tej
• 3 tasak vaníliás pudingpor
• 30 dkg vaj
• 25 dkg porcukor

A krémhez megfőzzük a pudingport a tejben, s hagyjuk kihűlni.

A vajat a porcukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a kihűlt pudingot.

Megtöltjük a lapokat: sárga lap, krém, fehér lap, krém, sárga lap. A tetejét bevonjuk csokimázzal.

Nyitókép: Freepik (illusztráció)