Powered by RedCircle

Téglaégető, serfőző, vályogházak, baromvásár, tömegsír, prostitúció – mi nem volt a Rákóczi téren?

A 18. században a mostani Rákóczi tér környékén téglaégetőt hoztak létre egészen addig, amíg túl közelinek nem érezték a város lüktető belsejéhez. Serfőző és salétromfőző is működött, a környéket pedig csordogáló patakok keresztezték.

Ráadásul itt működött hosszan az úgynevezett „baromvásár”, erről is nevezték el a teret egy időben, meséli Bálint Angelika, várostörténész, az Imagine Budapest túravezetője a Csakugyan legújabb adásában.

Hatalmas változást jelentett az 1838-as árvíz, ez az összes házat elsöpörte a környékről, illetve a körút megépítése.

A podcastból elképesztő titkokat tudhatunk meg a tér életéről, például, hogy

• miért a cselédeikkel jöttek a polgárasszonyok a baromvásárra, és hogyan kellett „jó” cselédet választani;
• hogyan is nézett ki az 1838-as árvíz, amikor a Duna nem kiöntött, hanem rárobbant a város két oldalára;
• mit kellett tudni a Nemzeti Múzeum szomszédságában álló Két pisztoly fogadóról, és hogyan volt ajánlatos ott megjelenni azoknak, akik minimálisan is féltették az életüket;
• a körúton innen a kőfaragók hogyan házasodtak a körúton túli hintó- és kocsigyártókkal, miért lett sok szép frigy Kauzer Józsefek és Kölber Lujzák között;
• hogyan is néz ki egy igazi luxushintó, amit a Kölber kocsigyár készített, és ki utazott rajta;
• hogyan lettek tömegsírok a tér alatt 1956-ban;
• miért volt lehetetlen felszámolni a prostitúciót és a szervezett bűnözést a szocializmus idején a környéken, és mi köze volt ehhez a párttitkárok érintettségének.

Ha érdeklik a válaszok, hallgassa meg adásunkat, és iratkozzon fel csatornánkra, hogy minden héten értesüljön a legújabb beszélgetésekről.

Spotify / Apple Podcasts / Google Podcasts

Fotók: Mile Máté