Az Illés utca 36-ban a Stereo Művház adott helyet július 2-án a Józsefvárosi Önkormányzat és a Semmelweis Egyetem (SE) lakossági fórumának, amin az egyetem bemutatta új kutatóközpontjának terveit, és mindjárt nyilvános vitára is bocsátotta.

A helyszín nem véletlen: a közvetlen szomszédságban, a Dugonics – Diószegi – Kőris – Kálvária utcák tömbjében valósul meg az építkezés. A projekt kezdetéről és az önkormányzat tulajdonában álló, a Kőris, Kálvária és Dugonics utcát érintő 145-ös tömb eladásáról mi is beszámoltunk.

A keddi fórumon Pikó András polgármester szólalt meg elsőként, és elmondta, a kerületben működő egyetemekkel az önkormányzat

és ez a Semmelweis Egyetemmel megvalósult. „Ezt elképesztően nagy örömmel tudom mondani”, jelentette ki, érzékeltetve, hogy a közelben párhuzamosan elindult másik egyetemi fejlesztés, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kisajátításokkal járó kampuszbővítése milyen nehéz helyzetet idézett elő. A „SOTE-tömbként” is emlegetett, több telekből álló területet azonban úgy vette meg az SE, hogy a bontásra váró házakban lakók korrekt elhelyezése is zavartalanul megvalósult.

Ahogy ezt részletesen is írtuk annak idején, az önkormányzat az SE-től kapott 2,9 milliárd forintos vételár terhére, 400 millió forintért meg tudta oldani a bontásra ítélt épületekben élő mintegy 40 önkormányzati bérlakás lakóinak elhelyezését felújított cserelakásokban, kellő időt kapva a felújításra és költöztetésre is.

Rádai Dániel városfejlesztésért felelős alpolgármester megemlítette, hogy a projekt hosszú folyamat eredménye, 2019 tavaszán indult, a szándéknyilatkozatot még az egykori fideszes polgármester, Sára Botond írta alá az egyetemmel, és folyamatos egyeztetések sorozatán keresztül formálódik. „Miközben úgy tűnik, sok energiát igényelnek az egyeztetések, addig azt is tapasztalni (erre példa az NKE, akikkel szintén egyfajta fejlesztési viszonyban vagyunk), hogy mennyivel több energiát jelent akár a lakóknak is, ha nem teljes a konszenzus.” Az önkormányzat a beruházásokat társadalmi egyeztetésekkel folytatja, hogy a lakosság érdekei is érvényesüljenek. Az SE esetében ez nem csupán elv, mondta, „a folyamat részleteit papírra is fektettük, és így megyünk tovább” (éppen aznap írták alá ezt a megállapodást).

Feketéné dr. Szabó Éva, az SE stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese beszélt arról, hogy már az eddigi munkában is figyelembe vették a kérdőíves felmérésben megjelent észrevételeket. Röviden vázolta, hogy az egyetem mérete és nemzetközi jelentősége (a világ 250 legnagyobb egyetemének egyike) igényli az új kutatóközpont létrehozását. Prezentációban mutatta be azt is, milyen erős a Semmelweis Egyetem és Józsefváros kapcsolata.

Itt most csak a legfontosabbakra tudunk kitérni a másfél órás fórumon elhangzottakból. Akit érdekel, a közzétett felvételen részletesen végigveheti a fórumon elhangzottakat, már csak azért is, mert a bemutatott tervet nemcsak a helyszínen lehetett véleményezni, hanem július 10-ig online formában is lehet.

Három utcát is érint

A rektorhelyettes után Balogh Ferenc építész, a tervezésért felelős CÉH Zrt. képviselője vette át a szót. Részleteiben is bemutatta a terveket, aminek összefoglaló leírását színes füzet formájában is megkapta minden résztvevő. Ez is elolvasható: itt letölthető.

A négy utca határolta tömbben egy három utcára nyíló szabálytalan területen épül fel a központ. Az A és B épület (a számozás a füzetet követi) a Kőris utcai református templom mellett két telken (egy meglévő társasházat közrefogva) épülne meg, ezekben előadótermek, laborok és kutatási irodák lesznek.

A Kálvária utcáról nyíló C épületben bemutatótermek, könyvtár, szemináriumi termek, „tudósklub” kap helyet, a Dugonics utcáról nyíló központi épületben, kutatóműhelyek, technológia terek, laborok és kapcsolódó irodák, számítóközpont lesz.

Az épületeket belül kert köti össze, ami napközben a lakosság számára is nyitva lesz. Az épületek alatt 3 kiszolgáló, illetve garázsszint lesz, míg közöttük az érdekes szintkiosztás miatt teljes átjárás valósul meg. Sőt, a kert egy része is egy szinttel lejjebb lesz, kellő mélységű földdel fáknak, míg a felszíni bokros, füves pihenőkert valójában az átjáró rész felett lesz. Nem könnyű ezt szóban elmondani, még a bemutató diáin is nehéz volt eligazodni, de végül kirajzolódott egy igen érdekes, sokoldalú épületegyüttes a szemünk előtt, ami szépen beépül az utcasor házai közé és igazodik is azok magasságához. (A videóból és a letölthető füzetből elég jól kiderül minden.)

Balogh a tervek bemutatása után át is adta szót a hallgatóságnak, a szomszédos házakban, a környéken élőknek. Akadálymentes lesz-e a kert megközelítése? Az egész épületegyüttes akadálymentes lesz, mondta Szabó Éva.

Balogh Ferenc beszélt a Kálvária és a Dugonics utca rendezéséről is, amiket egyirányúsítani terveznek és csillapított forgalmú, fás utcává alakítani. (Mint megtudtam, ezt is bevállalta az egyetem.) Dugonics utcai lakók aggodalmukat fejezték ki, hogy az egyirányúsítással hogyan fognak kijutni az Üllői útra, erre Balogh Ferenc és Rádai alpolgármester válaszoltak: az egyirányúsítás miatt lehet, hogy valakinek tömböt kell kerülnie, sokaknak éppen megkönnyíti a megközelítést. A központhoz kb. 350 garázshelyet terveznek, az így létrejövő többletforgalmat számítások szerint könnyedén felveszik az utcák, különösen, hogy a garázsnak két utcára is nyílik bejárata.

A Dugonics utca 12-es ház két szárnyát udvar köti össze, ha melléjük épül a kutatási épület, akadályozni fogja a levegőáramlást, vetették fel a lakók. Balogh a terveken megmutatta, hogy az új épület is udvarral folytatódik, sőt az alsó szintje részben üres lesz, éppen a levegőáramlás érdekében.

Ami a legnagyobb vitát váltotta ki, hogy a háromszintes pince túl mély a szomszédos házakhoz viszonyítva, és meg fogja zavarni a talajvíz áramlását. Balogh szerint figyeltek az áramlásra, szerinte nem fogja az épület felnyomni a talajvizet, de nem tudta megnyugtatni a jelenlevőket. A talajvíz Rádai Dániel szerint is gondot okozhat. Abban egyetértettek, hogy a terv most erre a kérdésre még nem tud végleges választ adni, a következő években kell ezt megnyugtatóan megoldani.

Merthogy, derült ki a rektorhelyettes szavaiból, 2026 előtt nem fog megindulni az építkezés, úgyhogy minimum két év van a még felmerülő kérdések megvizsgálására. Az sincs eldöntve még, hogy egyszerre vagy egymás után épülnének meg a központ épületei.

Július 10-ig lehet hozzászólni

A tervek véleményezése nem ért véget a keddi fórummal, egészen július 10-ig lehetséges véleményt mondani egy erre létesített online kérdőíven, aminek oldalát itt találja meg, magát a kérdőívet pedig itt.

Fotók: Huszár Boglárka