Aki hozzátartozók nélkül vagy nagy szegénységben hal meg, s nincs aki eltemesse, arról az önkormányzat gondoskodik. Hogy létezik köztemetés, az talán közismert, de hogy miként zajlik, mi történik ilyenkor, az szinte titok. Ennek jártunk utána.
A Lakótér szervezésében, a Józsefvárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) Zrt. támogatásával, valamint a lakók összefogásával megújult a Kőris utca 10. szám alatti önkormányzati bérház udvara.
A harmincas generáció már csak gazos pusztaságként ismeri a Diószegi és Kőris utca által közrefogott területet. Ha minden jól megy, néhány év múlva diákok és pályakezdők laknak majd itt, és megszűnik a külvárosi hangulat.
Sok-sok év után ismét komoly szándék mutatkozik Józsefváros egyik legnagyobb szabad telkének beépítésére, ami a Diószegi Sámuel, Szeszgyár és Kőris utcák között terül el. Az önkormányzat most lakossági véleményezésre bocsátja a terveket.
A XIX. század végi Budapest sok mindenben az akkori New York-hoz hasonlított: őrületes iramban fejlődő metropolisz volt, amit sokféle nép lakott. Az akkori Baross utca pedig akár mintája is lehet annak a gazdasági pezsgésnek és sokszínűségnek, ami a várost jellemezte – és a modernitásnak is, mert az itteni villamosvonal az úttörők közé tartozott.