Aki hozzátartozók nélkül vagy nagy szegénységben hal meg, s nincs aki eltemesse, arról az önkormányzat gondoskodik. Hogy létezik köztemetés, az talán közismert, de hogy miként zajlik, mi történik ilyenkor, az szinte titok. Ennek jártunk utána.

Rongálás okozta a Diószegi–Kőris–Szeszgyár utcai saroktelek százéves falának részleges omlását, ezt térfigyelő kamerák rögzítették.

A Lakótér szervezésében, a Józsefvárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) Zrt. támogatásával, valamint a lakók összefogásával megújult a Kőris utca 10. szám alatti önkormányzati bérház udvara.

Magaságyásokat és növényládákat helyeznek el a Kőris, Salétrom, Bérkocsis és Fecske utcákba még az ősszel.

Több józsefvárosi játszótéren is megújítják a gumiburkolatot. Csak az érintett területeket zárják le a renoválás idejére.

Néhány hónapja magas földhányások kezdtek kinőni a kerítés mögül a Diószegi – Kőris – Szeszgyár utcák határolta területen. Megtudtuk, hogy miért.

A harmincas generáció már csak gazos pusztaságként ismeri a Diószegi és Kőris utca által közrefogott területet. Ha minden jól megy, néhány év múlva diákok és pályakezdők laknak majd itt, és megszűnik a külvárosi hangulat.

Sok-sok év után ismét komoly szándék mutatkozik Józsefváros egyik legnagyobb szabad telkének beépítésére, ami a Diószegi Sámuel, Szeszgyár és Kőris utcák között terül el. Az önkormányzat most lakossági véleményezésre bocsátja a terveket.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) nekiállt felújítani a Kőris utcai buszmegállót.

A XIX. század végi Budapest sok mindenben az akkori New York-hoz hasonlított: őrületes iramban fejlődő metropolisz volt, amit sokféle nép lakott. Az akkori Baross utca pedig akár mintája is lehet annak a gazdasági pezsgésnek és sokszínűségnek, ami a várost jellemezte – és a modernitásnak is, mert az itteni villamosvonal az úttörők közé tartozott.