„Több mint 30 éve szervezem a World Press Photo kiállítást Magyarországon, de ilyen kanosszát még nem jártam, mint idén”
– mondta a HVG-nek kedden Révész Tamás, a kiállítás szervezője.
Idén nem az eddig megszokott helyszínen, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM), hanem a Biodómban látható ősszel a World Press Photo kiállítás. Tavaly a Fidesz „gyermekvédelmi” törvényére hivatkozva a Mi Hazánk botrányt keltett a kiállítás körül, mert felkerült az MNM termeinek falára egy Melegek idősek otthona (Home for the Golden Gays) című fotósorozat is, ami egy fülöp-szigeteki intézmény mindennapjaiba engedett betekintést nyerni.
A Mi Hazánk minisztériumi vizsgálatot követelt a gyerekvédelminek nevezett törvényre hivatkozva, mely szerint a homoszexuális tematika miatt csak 18 éven felülieket lehetne beengedni a kiállításra. A törvény a homoszexualitás megjelenítését is korlátozza. L. Simon László akkori főigazgató kitett egy 18 éven felüliek belépését tiltó táblát, de nem állt ki azzal, hogy a sajtófotó által a világot ismerjük meg, hanem széttárta a kezét: nem kérhetnek el igazolványt, nem tudják ellenőrizni, ki múlt el 18 éves. Azaz azt ismerte el, hogy nem tudja betartani a törvényt. (Egyébként Orbán Balázs, a miniszterelnökség politikai igazgatója megnyitó beszédében még úgy fogalmazott: „Szeretném megköszönni a kiállítás szervezőinek, hogy elhozták nekünk ezt a tárlatot. S szeretném megköszönni minden kiállított fotó alkotójának a munkáját. Rendkívül fontos munkát végeznek, mert cselekvésre sarkallnak. Ők figyelmeztetnek minket feltétlen kötelességeinkre!”)
Ezt követően Csák János innovációs és kulturális miniszter mint a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatójának munkáltatója azonnali hatállyal megszüntette L. Simon László munkaviszonyát.
Idén a helyszínválasztáskor az MNM és a Néprajzi Múzeum is visszakozott. Révész elmondta, Demeter Szilárd volt MNM-főigazgató, majd utána nem sokkal már az MNM-ot is magában foglaló kulturális holding, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ vezetője sok sikert kívánt a kiállításhoz, de jelezte, hogy
„profilváltás” miatt
a Nemzeti Múzeum idén nem tudja vállalni a helyszín biztosítását (2018 óta itt volt a kiállítás). Az MNM új főigazgatója, Zsigmond Gábor azt nyilatkozta az indexnek, nagy missziójának tekinti, hogy nyissanak a fiatalok felé, megszólítsák a jövő generációit. „Iszonyú nehéz, mert folyton változik a világ, éppen ezért fel kell nőnünk ahhoz, hogy a magyar családok időt és pénzt áldozzanak ránk a szabadidőért vívott verseny közepette.” Ezt a törekvést nem feltétlenül segíti az évről évre 40–50 ezres látogatószámot elérő World Press Photo kiállítás elutasítása.
A Néprajzi Múzeum jelezte, hogy „váratlan karbantartási és belsőépítészeti munkálatok” miatt mégsem tud helyszínt biztosítani a kiállításnak.
Révész Tamás a 24.hu-nak azt nyilatkozta, tárgyalt egy általa megnevezni nem kívánt újabb múzeummal is, amely előbb örömmel biztosított volna helyszínt a kiállításnak, majd egy héttel később jelezték, mégsem tudják vállalni.
Végül Karácsony Gergely főpolgármesterrel egyeztek meg a szervezők, és a főváros biztosítja a helyszínt 2024-ben a nemzetközi kiállításnak.
A tárlat szeptember 20-ától lesz látható a fővárosi Állatkerthez tartozó Biodóm területén. Forráshiány okán a hatalmas állatkerti célokkal épülő, illetve torzóban maradt (és a Fővárosi Állatkerthez tartozó) Biodóm még mindig nem készült el, de a szervező Révész Tamás szerint „van egy közel 1000 négyzetméteres látogatói tér”, amely alkalmas lehet kiállítótérnek, amennyiben a megfelelő világítást kialakítják hozzá.
Révész elmondta, semmiféle korlátozást nem vezetnek be a Biodómban, sem kordon vagy más szabályozás, személyazonosság-igazolási előírás sem lesz. A helyszínen és az online jegyvásárláskor feliratokon hívják majd fel a figyelmet arra, hogy a World Press Photo kiállításon „érzékeny tartalommal” lehet majd találkozni – írta meg a 24.hu.
A World Press Photo kiállítás minden évben a világ legjobb sajtófotóit és dokumentarista fényképeit mutatja be. A versenyre a világban hat régió zsűrije választ győztest négy kategóriában – egyedi fotók, fotósorozat, hosszú távú projekt, szabad formátum –, a fotók témájának, készítésének helyszíne alapján osztják be a képeket. Ebből a 24 győztesből választ ki a World Press Photo központi zsűrije négy fődíjast. A tavalyi pályázaton 127 ország 3752 fotósának 60 448 képe indult. 2023-ban közel 100 felvételt mutatattak be a világ minden tájáról.
Ahogy korábban megírtuk, a tavalyi botrányt követően a szokásosnál több látogatót vonzott be a kiállítás, sorban álltak az érdeklődők, hogy láthassák a nagy por kavart fotókat.
Nyitókép: Huszár Boglárka (illusztráció)