A 2023-as adóévre vonatkozó bevallásban 2024. május 21-ig lehetett rendelkezni az szja 1+1%-ának felhasználásáról. Az egyházaknak felajánlott összegekben több figyelemreméltó változás is történt az előző évhez képest.

A legnagyobb figyelem kétségtelenül a két legnagyobb történelmi egyházra, a Magyar Katolikus Egyházra és a Magyar Református Egyházra irányul. A katolikus egyház, amely hagyományosan a lista élén áll, idén 3%-os csökkenést tapasztalt a felajánlók számában: 803.070 főről 778.391 főre csökkent a támogatóik száma. Ugyanakkor a nekik juttatott összeg 15%-kal nőtt és 6,05 milliárd forintról közel 7 milliárd forintra emelkedett. Ez az ellentmondásos tendencia arra utalhat, hogy bár kevesebben választották őket, a támogatóik magasabb jövedelemmel rendelkeznek vagy nagyobb összegű adót fizettek.

A februárban kirobbant kegyelmi botrányban Balog Zoltán püspök személyén keresztül közvetlenül érintett református egyház esetében szintén csökkenés mutatkozott a felajánlók számában, 5%-kal, 348.482 főről 329.943 főre csökkent a támogatóik száma. Az összeg azonban náluk is nőtt, bár kisebb mértékben: 11%-kal, 2,66 milliárd forintról 2,95 milliárd forintra. Ez a tendencia hasonló a katolikusokéhoz, bár a növekedés mértéke kisebb.

Érdekes kontrasztot mutat a Magyarországi Evangélikus Egyház helyzete. Náluk mind a felajánlók száma, mind a felajánlott összeg növekedett. A támogatók száma 1%-kal nőtt, 92.581-ről 93.895 főre, míg az összeg jelentős, 22%-os növekedést mutatott, 743 millió forintról 907 millió forintra emelkedve. Ez a pozitív tendencia különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök februárban nyilvánosan bocsánatot kért a nevelőintézetekben bántalmazott fiataloktól. Bár az evangélikus egyház nem volt közvetlenül érintett a botrányban, ez a gesztus pozitívan befolyásolhatta megítélésüket.

„Éppen azok fordítanak nekik hátat, akiktől védelmet remélhettek volna. Az egyházra is ráég a szégyen, amiért szolgái nem vették időben észre a jeleket. Vagy ha sejtettek is valamit, inkább elfordították a fejüket. Hallgattak, amikor kiáltani kellett volna. Zavartan magyarázkodtak, amikor jobb lett volna mélyen hallgatni”

– nyilatkozta a püspök a Kossuth Rádióban február közepén.

A kisebb egyházak közül kiemelkedik a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, ahol 9%-os növekedés volt tapasztalható a felajánlók számában (86.005-ről 93.621-re), és még jelentősebb, 31%-os növekedés a felajánlott összegben (691 millió forintról 907 millió forintra).

A legjelentősebb növekedést azonban az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) mutatta fel. A nekik felajánlók száma kiemelkedő, 27%-os növekedést mutatott, 73.381-ről 92.963 főre emelkedve. A felajánlott összeg pedig még ennél is drasztikusabban, 45%-kal nőtt, 718 millió forintról több mint 1 milliárd forintra. Ez a jelentős növekedés több tényezőnek is betudható: egyrészt a MET által végzett szociális és oktatási munka széles körű elismerésének, másrészt valószínűleg annak a szolidaritásnak, amit az egyház állami zaklatása és finanszírozásának megvonása váltott ki sokakból.

Fontos megjegyezni, hogy a MET

az adótartozásai miatt, bár az állam Iványi szerint jóval nagyobb összeggel tartozik nekik, mint amennyi az egyház adótartozása.

A Nemzeti Tehetség Program, amely egy kiemelt költségvetési előirányzat, szintén figyelemre méltó növekedést mutatott. Ez a program alternatívát kínál azoknak, akik nem egyházat kívánnak közvetlenül támogatni, de nem szeretnék, ha az állam szabadon rendelkezne az 1%-ukkal. A felajánlók száma itt 8%-kal nőtt (251.731-ről 271.860 főre), míg a felajánlott összeg 25%-os növekedést mutatott, meghaladva a 2,5 milliárd forintot.

A nem vallásosak – vagy legalábbis a felekezethez nem tartozók – aránya folyamatosan nő, derült ki a 2022-es népszámlálás adataiból. Ez a tendencia jelezheti, hogy egyre többen keresnek „semleges” megoldást az 1% felajánlására.

Ugyanakkor azt is lehet tudni, hogy Iványi Gáborék egyházát sok ateista/nem hívő/más egyházbeli is támogatja, mert elismerik azt a munkát, melyet végeznek, és sokan szolidárisak velük már csak az őket ért támadások miatt is. Szeptember 20-án pénteken a Blaha Lujza téren lesz adománygyűjtés és szolidaritási demonstráció mellettük.

Az adatok mélyebb elemzése rávilágít néhány fontos társadalmi és politikai folyamatra is. A nagy történelmi egyházak (katolikus, református) felajánlóinak csökkenése utalhat egy bizonyos fokú bizalomvesztésre vagy hitelességi válságra, különösen a kegyelmi botrány fényében. Egyre gyakrabban téma a politikai kereszténység kérdése, amikor egyházak vagy vezetőik nyíltan beállnak az uralkodó kormányzat mögé, amit sokan tartanak helytelennek.

A visszaesés azonban nem drasztikus és demográfiai okok is állhatnak a háttérben, ezeknek a történelmi egyházaknak a tagjai idősebbek és a nyugdíjasok nem adóznak. (Valójában a nyugdíj olyan adóköteles jövedelem, amely adókedvezményben részesül, azaz a nyugdíjra eső adót nem kell megfizetnie a magánszemélynek, de ha dolgoznak is mellette, akkor a nyugdíj emeli az adóalapot.)

Összességében elmondható, hogy bár a kegyelmi botrány nem okozott földrengésszerű változásokat az egyházi felajánlásokban, mégis érezhető átrendeződés. A hagyományos nagy egyházaktól való enyhe elfordulás és a kisebb, alternatív lehetőségek felé való orientálódás olyan társadalmi folyamatot jelezhet, amelyben az emberek kritikusabban és tudatosabban választják meg, hogy kit támogatnak az adójuk 1%-ával.

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf