A pert eredetileg az önkormányzat, az érintett Szentkirályi utcai házak és egy helyi lakos, Márkus Ferenc indította, a három felperesi keresetet egy üggyé egyesítette a bíróság. Bár a felperesek korábban kérték a bontás leállítását, és azonnali jogvédelemért fordultak, ezt az Ítélőtábla korábban elutasította, így a munkálatok a per lezárása előtt megkezdődhettek. A bíróság a csütörtöki tárgyalást

A helyzet összetettségét mutatja, hogy miközben folytatódik az eljárás, a bontási munkálatok már javában zajlanak, ami érdekes jogi helyzetet teremt, ha esetleg a felperes javára ítél a bíróság.

Az ítélet elhalasztása azzal jár, hogy a bontás valószínűleg folytatódik tovább. A bontáshoz egy hete már nekikezdtek, eltűnt a legendás és világhírű 6-os stúdió, melyet a Nobel-díjas Békési György tervei alapján építettek, s most sitthalom. A civil aktivisták, bár elismerik, hogy egyes épületeket már végleg elvesztettek, továbbra is küzdenek több épület megmentéséért. Ezek közé tartozik a Stúdiópalota, néhány Szentkirályi utcai épület és a 22-es stúdió. Hangsúlyozzák, hogy az irodaház egyes részei, például a bunkerstúdió, még megőrizhetők lennének.

A bírósági ítélet elnapolása tehát azért is probléma, mert a munkagépek nem fognak megállni – eddig sem nagyon zavarta a beruházó WHB Kft.-t, hogy ha végül visszavonják az érvényes bontási engedélyt, akkor bizony nem lenne egyszerű visszaépíteni mindazt, amit ledózeroltak.

A csütörtöki tárgyalás után azt nyilatkozta a bíróság, hogy visszavonulnak az ügyről dönteni, és kiértesítik a feleket írásban. Elképzelhető, hogy szakértőt rendelnek ki – bár nem teljesen világos, hogy ezt miért nem tudták megtenni az előző tárgyalási nap után. Ha szakértőt rendelnek ki, akkor még tovább halasztódhat a tárgyalás; ha nem, akkor viszont várhatóan ítéletnek kell születni november 7-én, Józsefváros születésnapján.

A civilek a romboláson túl aggódnak az azbeszt jelenléte, a bontással járó por egészségügyi hatásai miatt is. Külön problémát jelent, hogy az egyik bontandó épület fala közös egy lakott házzal. Az azbesztről egyébként tudható, ha nem bolygatják, nem veszélyes, de amikor megbontják az azbeszttartalmú anyagokat, akkor a levegőbe kerülhet rengeteg rákkeltő anyag, amit belélegezhetünk.

A bontási munkálatok megkezdése után tüntetések zajlottak, sőt egy alkalommal a tiltakozók és egy kamionsofőr között is konfliktus alakult ki. Lázár János építési és közlekedési miniszter váratlanul meglátogatta a tiltakozókat, de érdemi megegyezés nem született köztük.

A bontási munkálatok komoly problémákat okoznak a környéken élőknek: jelentős zaj- és porterheléssel jár, a lakók a házaik rezgésére és szerkezeti károkra panaszkodnak.

Egy esetben egy szomszédos ház kertjébe több köbméter tégla is átzúdult. A projekt örökségvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen a bontásra ítélt épületek között vannak olyanok, amely jelentős történelmi és kulturális értéket képvisel.

A megnövekedett teherforgalom nemcsak a közvetlen környezetre, de tágabb értelemben Budapest úthálózatára is terhelést jelent. Az önkormányzat szerint nem kapnak megfelelő tájékoztatást a munkálatokról, információikat gyakran közvetett forrásokból szerzik. Pikó András, Józsefváros polgármestere politikai dimenzióba helyezi a kérdést, szerinte a projekt a Fidesz és a katolikus egyház erőltetett akaratának eredménye, amely figyelmen kívül hagyja a helyi érdekeket.

A helyi civilek és az önkormányzat rendszeresen dokumentálják és nyilvánosságra hozzák a munkálatok menetét és azok hatásait. Bár a minisztérium állítja, hogy minden szükséges engedéllyel rendelkeznek és nyitottak a párbeszédre, a helyi közösség egy része továbbra is ellenzi a projektet.

Fotó: Mile Máté