A fórumra, bár meghívást kaptak a törvényjavaslat beterjesztői, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Csák János miniszter, valamint Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora is, nem jelentek meg. Részt vett az esten viszont Jámbor András, a kerület országgyűlési képviselője és Karácsony Gergely főpolgármester, akik Pikó Andrással, Józsefváros polgármesterével közösen hirdettek tüntetést a törvényjavaslat visszavonásáért a lakógyűlést megelőzőleg a Ludovika téren.

A fórumon elsőként felszólaló Pikó András elmondta, semmiféle előzetes tájékoztatást nem kaptak a kormányzattól és az NKE-től sem, hogy az egyetemnek tervében áll a törvényben jelzett terjeszkedés. Sőt, véleménye szerint az egyetemi projektnek semmiféle előkészítése nem történt meg, az NKE-nek nincs olyan fejlesztési terve, ami indokolttá tenné, hogy a lakásukat a lakóknak akár október 31-ig, akár január 31-ig el kellene hagyniuk.

A polgármester arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy amennyiben a törvénytervezetet elfogadják, hatályba lépésével az önkormányzat tulajdonjoga megszűnik, vele együtt pedig az épületekben élők bérleti szerződése is érvényét veszti. Hogy milyen cserelakást biztosítana az állam, arról a törvény nem rendelkezik – mondta Pikó. Bár az önkormányzat nagyszámú üres lakással rendelkezik, ám azok közül jelenleg

Hogy az államnak mennyi bérlakása van Budapesten (tudomásuk szerint Józsefvárosban nincsen), azt pedig most próbálják kideríteni – tette hozzá a polgármester.

Az önkormányzat szeretné elérni, hogy

„Nem lehet emberekkel így bánni, hogy egyik pillanatról a másikra kisajátítják az életüket, elveszik az otthonukat. Sokan ezekbe a lakásokba nagyon sok pénzt öltek. Ezek az energiák is veszélybe kerültek” – mondta Pikó. Szerinte nemcsak a lakók, hanem az önkormányzat érdekeit is sárba tiporja az állam ezzel a törvénnyel.

Ha a törvény mégis átmegy, azért fog küzdeni, hogy az épületekben lakó 210 család mindegyike a jelenleginél jobb minőségű lakást kapjon Józsefvárosban (ezt persze egyénileg módosíthatja bárki az igényeinek megfelelően), és ha az államnak nincs itt lakása, vásároljon. „Ők hozták a döntést, akkor álljanak jót érte.”

Másfelől azért is lobbizik majd, hogy módosítsák (tolják ki) a törvényjavaslatban szereplő dátumokat. (Ezt egyébként Kocsis Máté már belengette.)

Hozzátette, a kerületi önkormányzat nem tud felújítani kellő mennyiségű lakást belátható időn belül, de nem is szolgálná Józsefváros érdekeit, hogy egy kormányzati döntés miatt az önkormányzat feladni kényszerüljön a lakhatási programját. Azt ígérte, az illetékesekkel való tárgyaláson részvételi lehetőséget fog biztosítani a bérlői csoport képviselői számára is.

A fővárosi önkormányzat, amiben tudja, segíteni fogja a lakók ügyének előmozdítását, ígérte Karácsony Gergely.

„A parlamentben kértem, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot, legyen egyeztetés az önkormányzat, az NKE és az állam között, hallgassák meg a lakókat egyenként, mérjék fel az igényeiket, és ehhez mérten hozzanak döntést” – mondta el Jámbor András, Józsefváros parlamenti képviselője. „A magyar törvények is előírják, hogy előzetes egyeztetést kellene tenni az államnak az ilyen ügyekben.”

Arra is javaslatot tett az országgyűlésben, hogy ha átmegy a törvény, az értékbecslés a felújított áron történjen, hiszen a DIÓ2030 projektben megújulnának ezek a lakások, továbbá, aki szeretne, az Józsefvárosban maradhasson, tette hozzá a politikus.

Szili-Darók Ildikó alpolgármester is a felek közti párbeszédet látja megoldásnak. Azt mondta: „5 hónap alatt kitelepítést lehet csinálni, nem fejlesztést. A fejlődésnek van egy időkorlátja.” A Corvin sétány átalakítását hozta példaként.

A továbbiakban Borbás Gabriella, a Kerületgazdálkodási Ügyosztály vezetője arról beszélt, a törvényjavaslat 10 józsefvárosi ingatlant érint. Ezek pedig a Diószegi utca 18., 22–28., a Sárkány utca 1. és 5., a Dugonics utca 11. és 17–21. és a Korányi Sándor utca 20. alatt találhatók. Az önkormányzat meglátása az, hogy a Diószegi utca 20. vélhetően adminisztrációs hiba miatt maradhatott ki a kisajátítandó épületek listájából.

A továbbiakban egy levelet mutatott, amiben az NKE rektora 2020 októberében azt írta az önkormányzatnak, hogy az egyetem beruházásai folytatódnak különböző helyeken, de azok közt nem volt a Diószegi és a Dugonics utca.

Az önkormányzat apparátusa tehát ennek megfelelően készítette el a vagyongazdálkodási tervet, amiben kijelölték, hogy az önkormányzat 130 bérházából 50 ház felújítandó épület, 3 bontandó, a többi pedig részben felújítandó. Ennek a tervnek része a DIÓ2030 koncepció, amit 2023 szeptemberében fogadott el a képviselő-testület – mondta Borbás.

A kisajátításban szereplő ingatlanok közül a Diószegi utca 18–20. szám alatti épületek tervezőjének kiválasztása zajlik, a tervezés pedig júniusban kezdődne.

A Dugonics utca 11-ben jövő héten kötnének szerződést az elektromos fővezeték felújítására, a kivitelezés május közepén indulna. A Korányi 20-ban tetőfelújítást terveztek, 2025-ben került volna rá sor, míg a Sárkány utca 1-ben tetőfelújítás és az elektromos vezetékek felújításának tervezése kezdődne idén. A Dugonics iskola épületét értékesítenék, a bevételből fedeznék a Diószegi 18–20. felújítását – foglalta össze a vezető.

Eme eladás körül vita is volt:

Arról is beszélt, hogy ha a törvény május 3-án életbe lép, akkor a lakók bérleti jogviszonya az önkormányzattal megszűnik. A törvény szerint cserelakást az önkormányzatnak kell felajánlania október 31-ig. A lakóknak 75 napjuk van azt elfogadni. Amennyiben az önkormányzat nem tud lakást biztosítani vagy a lakók nem fogadják el a csereingatlant, akkor az államnak kell megoldania a lakhatást, ez nagyjából 2025. januárban lenne esedékes. A törvényben azonban nincs szabályozva, hogy mikor és meddig kell ezt megtennie az államnak. Mindenesetre, ha az állami ajánlás megérkezett, a lakóknak onnantól kezdve ismét 75 napjuk van a döntésig. Ha azt sem fogadták el, kártalanítást kell, hogy kapjanak az államtól. Hogy ez mekkora összeget takar, azt sem tudni.

A törvény nyitva hagy továbbá olyan kérdéseket is, minthogy átveszi-e a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jelenlegi bérleti szerződéseket? Borbás szerint ez elképzelhető, a törvény nem zárja ki. Hogy hány cserelakást ajánl fel az állam a bérlő részére, hol ajánlja fel azt egyáltalán, hol van az államnak beköltözhető bérlakása, van-e Józsefvárosban állami tulajdonú bérlakás, végül milyen műszaki állapotú, milyen méretű cserelakást ajánlhat fel az állam – ezeket a kérdéseket nyitva hagyja a törvény.

A tájékoztató rész után a lakosság tehette fel a kérdéseit vagy mondhatták el észrevételeiket. Többen, a Sárkány utca 1-ből arra panaszkodtak, hogy az épület szinte magától összeomlik. A lakók azt a választ kapták, hogy ez egy olyan épület, ami széles körű felújításra szorulna, és ugyan a 2020-as vizsgálat szerint felújíthatónak titulálták, meglehet, hogy az újabb műszaki vizsgálat alapján már bontandónak ítélnék.

Valaki arról érdeklődött, mi történne, ha a kilakoltatás napjáig nem fogadna el lakást? Milyen jogi lépések védik azokat a lakókat, akik nem kaptak elfogadható lakást? Borbás Gabriella elmondta, 2025. április 30-ig kilakoltatási moratórium lenne érvényben, ezután az állam lakáskiürítési pert indíthat, de addig nem rakhatják ki a lakosokat, még az le nem zajlik, és az akár évekig húzódhat.

Más arról érdeklődött, hogy a főpolgármester segít-e majd lakáshoz jutni a főváros lakásállományából? „Nem lehet egy kormánydöntéssel a lakáspolitikát egész Budapesten leamortizálni” – válaszolt Pikó András. Szerinte kerületek közötti szolidaritásra nem lehet számítani ilyenformán, mert egyfelől erre nincs ilyen kötelezvény, másfelől a többi kerületeknek nincsen olyan nagyszámú bérlakásállománya sem.

A jelenlévők azt is szerették volna tudni, hogy az Európai Unióhoz lehet-e fordulni segítségért? Pikó András elmondta, hogy

Uniós bírósági fórumokhoz fordulnak, mivel ez önkormányzati jogot és autonómiát is sért – tette hozzá.

Egy hölgy arról érdeklődött, hogy ha elfogadják az állam által kínált lakást, akkor az államtól fogják bérelni a lakást és az államnak fizetnek piaci lakbért? Hozzátette, hogy a Sárkány utca 1-ben, hozzá hasonlóan, sok nyugdíjas él, akik nem tudják piaci alapon megfizetni az ingatlanokat. Pikó András elmondta, azt szeretné elérni, hogy az önkormányzat kapjon annyi pénzt, amiből 210 lakást tud majd vásárolni az érintett családoknak, ebben az esetben maradnának az önkormányzat bérlői.

A Diószegi 20-ból kérdezték, van-e olyan jogszabály, ami az államra vonatkozik abban az esetben, ha olyan ingatlant sajátít ki, ami lakott? Kerékgyártó Anna, a Vagyongazdálkodási Iroda vezetője elmondta az ide vonatkozó

Például nem világos, hogy ebben a konkrét ügyben milyen kötelezettségei vannak az államnak.

Hány olyan önkormányzati bérlakás van a kerületben, ami kis felújítást igényel? – érkezett egy másik kérdés. A kérdező szerint beköltözhetnének ilyen lakásokba, amit aztán maguk felújítanak, később pedig az önkormányzat rendezné feléjük. Borbás Gabriella elmondta, hogy az ilyen jellegű lakások az elmúlt éveken „elfogytak”, már vannak bérlőik. Hozzátette, jelenleg már csak olyan üres bérlakások állnak rendelkezésre, amikben nagyságrendileg

Egy férfi a Dugonics 20-ból nehezményezte, hogy az NKE rektora nem volt jelen a lakossági fórumon. A polgármester elmondta, hogy folyamatosan egyeztet az NKE rektorával: azt próbálja megtudni, elindult-e már a tervezési folyamat vagy bármilyen közbeszerzés, mikor indulna el a bontás és az építkezés. Pikó András felolvasta a rektor válaszlevelét, melyben úgy fogalmazott: „Az egyetem a beruházás keretében kollégiumi, oktatási, és az oktatók számára irodai kapacitást tervez létrehozni, amelyekhez kapcsolódóan mélygarázst kívánunk létesíteni, és tovább szeretnénk növelni a Ludovika campuson a józsefvárosiak által is ingyenesen igénybe vehető rekreációs sport infrastruktúrát.”

A Dugonics utca 11. házmestere arról érdeklődött, átminősítik-e az ő lakását? „A házmestereknek szintén bérleti jogviszonyuk van, ugyanúgy, ahogy bárki másnak a házban, így ugyanazok a lehetőségek megilletik, mint az összes többi bérlőt” – fogalmazott Pikó András.

Egy fiatal nő azt szerette volna megtudni a polgármestertől, mit tervez azokkal a bérlőkkel, akik nem jelentek meg a lakossági fórumon, mert nem szimpatizálnak a jelenlegi kerületvezetéssel? Pikó András úgy fogalmazott: „Nekem egy fideszes Józsefvárosi érdekében is ki kell harcolnom garanciát arra, hogy ne érje méltánytalanság a kerületet.”

Egy fiatal férfi a Sárkány 1-ből az időközben lejáró bérleti szerződésekről érdeklődött. Kerékgyártó Anna elmondta, hogy a DIÓ2030 kapcsán már elkezdte vizsgálni az önkormányzat a bérleti jogviszonyokat, de ezt a listát most kibővítették. „Nem szeretnénk, hogy bárki elveszítse a lakhatását, főleg úgy, hogy tudnánk rendezni a jogviszonyát.” Mindezt bonyolítja és nehezíti, hogy a törvénytervezet életbelépésétől már nem az önkormányzat az ingatlanok tulajdonosa, hanem az állam.

Mi lesz azokkal az önkormányzati kedvezményekkel, amiket jelenleg bizonyos bérlők kapnak? – hangzott a következő kérdés. Pikó András elmondta, ezért szeretne az önkormányzat pénzhez jutni lakásvásárlásokhoz, hogy például a rezsitámogatás és egyéb kedvezmények tovább élhessenek az érintett lakók számára.

Fotók: Huszár Boglárka