Bácstól Bécsig
Déri Miksa – Deutsch néven – 1854. október 24-én született a ma Szerbiához tartozó Bácson tehetős zsidó kereskedőcsalád sarjaként. Apja, Deutsch Móricz földbérlő, felismerve a gabonakivitelben rejlő lehetőségeket, családjával Bajára költözött, ahol feleségének rokonai, a befolyásos Weindingerék éltek. S nemcsak az üzleti élet fontosságát ismerte fel, hanem azt is, hogy gyermekei számára a tudás jelenti a jövőt. Így lett a családban több testvér is elismert szakember: Déri Kálmán festőművész, Déry Julianna írónő, Déri György műgyűjtő és Déri Frigyes selyemgyáros, aki később a debreceni Déri Múzeumot alapította gyűjteményének adományozásával.
Miksa a középiskolai tanulmányait Baján végezte, majd a budapesti József Műegyetem mérnöki karán folytatta. Diplomáját végül a bécsi műegyetemen szerezte meg vízépítő mérnökként 1877-ben. Pályája kezdetén a Folyammérnöki Hivatalban dolgozott, részt vett a Duna és a Tisza szabályozási terveinek elkészítésében, azonban már ekkor megragadta az elektrotechnika, amely végül egész életpályáját meghatározta.
1882-ben Zipernowsky Károly hívására a Ganz gyár elektrotechnikai osztályára került, ahol hamarosan Bláthy Ottó Titusz is csatlakozott hozzájuk. E három tudós alkotta a
későbbi világhírű „agytrösztöt”,
melynek első közös munkája egy öngerjesztésű váltakozó áramú generátor volt. 1883-ban Déri Miksa a Ganz gyár bécsi képviselője lett.
Akinek Edison is behódolt
Az igazi áttörés 1885-ben következett be, amikor Zipernowsky, Déri és Bláthy megalkották a zárt vasmagú transzformátort. A találmány, amelyet ZBD transzformátor néven ismer a világ – a három feltaláló nevének kezdőbetűiből –, forradalmasította az elektromos energia szállítását és elosztását. A transzformátor tette lehetővé a villamos áram nagy távolságra történő gazdaságos továbbítását, megnyitva az utat a modern városi elektromos hálózatok előtt. Az eszközt bemutató kiállításon 98%-os hatásfokot mértek, ami akkoriban rendkívülinek számított.
A magyar transzformátor felfedezésének híre világszerte nagy visszhangot váltott ki. Thomas Edison, a kor híres amerikai feltalálója kezdetben hitetlenkedéssel fogadta a hírt. Az 1890-es évek elején, amikor Edison Bécsben járt, ahol a magyar mérnökök készültek bemutatni találmányukat, szkeptikus volt a váltakozó áramú rendszer miatt, ő ugyanis az egyenáram elkötelezett híve volt és
„áramháborút” folytatott a váltakozó áram ellen.
Végül azonban a transzformátor és a váltakozó áramú rendszer előnyei nyilvánvalóvá váltak, és ez a technológia vált uralkodóvá az elektromos energia továbbításában.
Motorok és kitüntetések – egy feltaláló diadala
Déri Miksa nevéhez további jelentős találmányok fűződnek. 1889-ben igazgatóként szervezte meg a bécsi villamos erőművet, majd az 1890-es években szabadalmaztatta örvényáramú fékrendszerét. Az 1903–1904-es években alkotta meg kétkeferendszerű egyfázisú repulziós motorját, amelyet a szakirodalom máig Déri-motorként ismer. Ez különösen fontos volt a felvonók biztonságos üzemeltetésében, mivel az addig használt motorok erre alkalmatlannak bizonyultak.
Munkássága során számos elismerésben részesült: 1900-ban a párizsi világkiállításon Grand Prix díjat nyert, 1908-ban magyar királyi udvari tanácsosi címet kapott, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és több külföldi szakmai szervezet tiszteletbeli tagja lett, a brnói műegyetem pedig tiszteletbeli műszaki doktorrá avatta.
1923-ban vonult nyugalomba, élete hátralévő részét a dél-tiroli Meranóban töltötte, ahonnan élénk figyelemmel kísérte a műszaki fejlődést. 1938. március 3-án hunyt el 84 évesen.
Déri emlékezete
Déri Miksa emlékét több intézmény és közterület őrzi. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület díjat alapított emlékére, Szegeden és Mátészalkán (ahol először gyulladt fel villanylámpa Magyarországon) ipari szakközépiskola viseli a nevét.
Józsefvárosban pedig utcát neveztek el róla
a II. világháború után, kicsit megúszósan a korábbi Déry utcát nevezték át Déri Miksa utcára. 1975-ben a feltaláló itt, a 2. számú ház falán is kapott emléktáblát a Magyar Elektrotechnikai Egyesület jóvoltából. A gesztus mégis méltón őrzi annak a tudósnak az emlékét, aki társaival együtt olyan alapvető technológiát alkotott meg, amely nélkül modern életünk elképzelhetetlen lenne.
Nyitókép: Elektrotechnika