Az eseményen a témában jártas hozzáértők – Durkó Albert, az Országos Pünkösdi Cigánymisszió vezetője, Káli-Horváth Kálmán író festőművész, a RefoRom – Református Roma Szakkollégium igazgatója, Makkai László görögkatolikus pap, pasztorálpszichológus, a Miskolci Görögkatolikus Roma Szakkollégium igazgatója, Oláh Zsolt, a magyar jezsuiták romaügyi delegátusa, a Jezsuita Roma Szakkollégium igazgatója vett részt. A végig izgalmas, a hallgatóság figyelmét fenntartó, sokfelé ágazó esten a szakértőket Szigeti Szabolcs közgazdász-szociológus kérdezte.

Mielőtt elkezdődött volna a kerekasztal-beszélgetés, a jelenlévőket arra kérték, osszák meg a mellettük ülővel, hogy látják a cigánypasztoráció kérdését, milyen fejlődést tapasztalnak.

A fórumon Durkó Albert azt mondta, hogy az egyházak az elmúlt évtizedekben megértették, feladatuk van a romákkal. Annál is inkább, mert az evangélium üzenete a perifériára kerültekhez szól.

A Jászapáti szegregált részéből származó Oláh Zsolt megjegyezte, komoly eredmény, hogy csatlakoztak a romapasztorációhoz az egyházak, a különböző felekezetek. Szerinte sok romára jellemző, hogy van hite anélkül, hogy kötődne bármelyik felekezethez. Jó példaként hozta fel Sója Miklós görögkatolikus papot, aki a rendszerváltás előtti időszakban kiment Hodászon a cigánytelepre és missziós feladatokat végzett. Egyre többen látnak el manapság hasonló munkát, akárcsak Hofher József jezsuita atya.

Káli-Horváth Kálmán, A cigányok pasztorációjának teológiája című tavaly megjelent kiadvány szerzője azt mondta, az összes felekezetben akadtak olyan „szent őrültek”, akiket Isten prófétaként küldött e területre. Beszélt az egyház romák felé tett gesztusairól, a roma szakkollégiumok jelentőségéről, a közösség és a kölcsönösség erejéről. 

Makkai László számos eredményt tud felmutatni a romák pasztorációját illetően. „Tizenegy szakkollégium működik országszerte” – mondta. A roma szakkollégium volt diákjai a mai napig keresik őt, meghívják az esküvőjükre, a keresztelőkre. „Egyetlen egy nem roma fiatal sem költözött ki azért a kollégiumból, mert ide roma tanulók érkeztek. Sőt, nagyon jól tudnak együttműködni.”

Oláh Zsolt szerint a roma szakkollégiumok esetében történt áttörés, több száz roma származású diplomásról beszélhetünk. Az is egy mérföldkő, hogy a roma szakkollégiumok nyitni fognak a középiskolások felé is.

Durkó Albert megélte, hogy a roma közösségekben valódi változást hoz a Jézus Krisztussal történő találkozás, és ez érezhető felemelkedéssel jár együtt. Felidézte az 1978-as békési földrengést, ami után a cigányok elkezdtek járni a gyülekezetbe. „Jött egy fizikai rengés, ami az ő szívüket is megrengette, és az előtte elvetett magok hirtelen kikeltek” – mondta az akkoriban a cigánytelepre kijáró Durkó Albert. „Itt van a küszöbön az áttörés, valami nagyon nagy dolog készül, a cigány ébredés közel van.”

„Kiemelt területe a mi munkánknak, hogy lássunk túl határidőkön és projekteken. Ha a jezsuitáktól valamit megtanultam, az az, hogy a rövid távú cél harmincöt év” – mondta Makkai László, hozzátéve, hogy ezt az időintervallumot kell megragadnunk, és úgy lesz eredménye a munkánknak.

„A hit, magának a közösségnek a léte óriási változást hozhat el az egyén életében” – mondta Oláh Zsolt, aki beszélt a történelmi egyházak részéről elvárható szélesebb körűbb nyitottságról, odafordulásról is.

Káli-Horváth Kálmán szerint az lenne a normális, ha nem lenne kirívó eset, hogy egy cigány fiatal továbbtanul. Durkó Albert szerint az egyházak közös hivatása, hogy az egész cigányságot Jézus Krisztus tanítványává tegyék. Fenntartható felemelkedés együttesen létesülhet a keresztény közösségek hathatós támogatásával és a többségi társadalom elfogadásával.

A közönség soraiban ülő, a cigánypasztorációban aktívan részt vevő Dúl Géza atya azt mondta, az áttörés hosszú távú folyamat, ne felejtsük el, jelenleg hogy s mint állunk, s hogy a feladat még koránt sincs befejezve.

Fotók: Mile Máté