Kaposi Dávid szociálpszichológus és pszichoterapeuta a Csakugyanban

csakugyan12
2024. február 18.

 „A szadizmus légköre észrevétlenül épül fel”

Stanley Milgram, a tudós, kicsalogatta az emberekben rejlő gyilkost, tudni szerette volna, miként érhető el, hogy embertömegek vegyenek részt mások megsemmisítésében. Meg akarta érteni, hogyan vehető rá bárki arra, hogy szabad akaratából megöljön és kínozzon egy másik embert. Világhírű szociálpszichológiai kísérlete hatvan év után is kísért. Tudósok generációi akarták megérteni, mi is történt a laboratóriumában, aminek köszönhetően a résztvevők elvileg halálos sokkot mértek egymásra. Egy fiatal magyar tudós most úgy tűnik, rátalált a válaszra – Bendl Vera interjúja Kaposi Dávid szociálpszichológussal a Csakugyanban.

Powered by RedCircle

Az egyesült államokbeli Yale Egyetemen végzett világhírű szociálpszichológiai kísérlet résztvevőinek hatvanöt százaléka halálos elektrosokkot mért a szomszéd szobában kétségbeesetten kiabáló ártatlan és számára ismeretlen emberre. Mindezt úgy, hogy látszólag semmi nem kényszerítette őket erre, egyszerűen csak a kísérletvezető utasításait követték.

A Milgram-kísérlet - Fotó: Yale University Manuscripts and Archives
A Milgram-kísérlet – Fotó: Yale University Manuscripts and Archives

Vajon lehetséges, hogy a pusztítás és a kegyetlenség ilyen egyszerűen felébreszthető bármelyikünkben? Hiszen Milgram kísérletében hétköznapi emberek vettek részt, akik a mindennapi életükben semmi kiemelkedően gonoszat nem követtek el. A kísérletben viszont húsz perc leforgása után 450 voltos sokkot mértek egy ismeretlenre csupán azért, mert az nem válaszolt megfelelően a kérdéseikre. Ennyi lenne az egész?

A Milgram-kísérlet - Fotó: Yale University Manuscripts and Archives
A Milgram-kísérlet – Fotó: Yale University Manuscripts and Archives

Az utóbbi évtizedekben számos tudós tett kísérletet arra, hogy megmagyarázza, miként alakulhatott ki olyan helyzet, hogy – kísérleti körülmények között – ilyen mértékű pusztítás létrejöjjön. A magyarázatuk viszont mindig kétségesnek bizonyult, valahol léket kapott, nem fedte le a kísérlet egészét. Holott igazán jó lenne tudni, hogyan jön létre az erőszak és hogyan kondicionálható egy ember a kegyetlenségre. Például azért, hogy ne történjen meg már többször, és azért is, hogy aki tud, kiléphessen belőle. Hiszen egy dolog laboratóriumi körülmények között vizsgálni, s más az életben tapasztalni az erőszakhullámokat, háborúban vagy bántalmazó kapcsolatban.

Bendl Vera és Kaposi Dávid – Fotó: Mile Máté
Bendl Vera és Kaposi Dávid – Fotó: Mile Máté

Kaposi Dávid szociálpszichológus és pszichoterapeuta, hogy többet megtudjon a laborban előállított gonoszról, új módszerrel vizsgálja évek óta Stanley Milgram kísérleteit. Módszere a kísérleti ülések lehető legalaposabb elemzése az ottani interakciók – mondatok, szünetek, csendek – alapján. A nagy mennyiségű kinyert adat alapján egy új, összefüggő elmélettel állt elő, ami magyarázatot ad arra, hogyan történhetett meg ekkora kegyetlenség egy amerikai egyetem kutatólaboratóriumában 1961-ben és 1962-ben, és hogy miképpen kondicionálható az átlagember csendes lelki terrorral arra, hogy a legdurvább parancsoknak is engedelmeskedjen.

Kaposi Dávid – Fotó: Mile Máté
Kaposi Dávid – Fotó: Mile Máté

A beszélgetésből kiderül, hogy

  • hogyan épül fel az erőszaknak az a közege, ami senki számára nem észrevehető, főleg nem a résztvevők számára;
  • mi szükséges ahhoz, hogy egy másik személyt csendesen megsemmisítsen valaki, teljesen észrevétlenül;
  • miért nem vették észre még a résztvevők sem, hogy erőszakot követtek el rajtuk;
  • hogyan kapcsolható a „Tekintélynek való engedelmesség” kísérlete a bántalmazás kutatásához;
  • hány sötét éjszakát okozott a kutatónak kutatása tárgya, az elektrosokkolós kísérlet.

Bendl Vera és Kaposi Dávid – Fotó: Mile Máté
Bendl Vera és Kaposi Dávid – Fotó: Mile Máté

Hallgassa meg a Csakugyan legújabb adását, és iratkozzon fel csatornáinkra, hogy minden beszélgetésről értesüljön: Spotify / Apple Podcasts / Google Podcasts

Kapcsolódó cikkek

2026. november 20.
Szalkai Dániel kutató, designer szakembernek a Felépülés kultúrája című kiállítása ma este hattól nyílik meg a Lehetőségek terében.
2026. november 20.
Huszonöt európai országban tartanak megmozdulásokat a mai napon. Követelik a jobb oktatási rendszert, a könnyebb megélhetést és a megfizethető lakhatást. A tüntetés délután háromkor indul a Fővám térről, áthalad a Kálvinon, majd a Március 15. téren ér véget.
2026. november 20.
Harmadszor rendezték meg a Corvin moziban a BIFF – Budapesti Nemzetközi Filmfesztivált. A kilenc nap mérlege: negyvenöt nemzetközi nagyjátékfilm, rekordszámú néző, sorozatos telt ház.

További cikkek

2026. november 15.
Közel száz fa kivágása vált szükségessé Józsefvárosban, de az önkormányzat újabb fásításra készül: elég-e új fákat ültetni?
2026. november 14.
Az ingyenes korcsolyapálya november végétől január végéig lesz elérhető. Már ha az időjárás ezt lehetővé teszi.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.