A névadó Rudolf főherceg 1858-ban született, I. Ferenc József császár és Erzsébet királyné egyetlen fiaként. A magyarok különös reményeket fűztek a trónörökös személyéhez. Nevéből még anagrammát is képeztek – Rudolf → Fordul –, bízva abban, hogy személye fordulatot hoz majd a magyar ügyekben.
A főherceg kivételes
intellektussal és műveltséggel
rendelkezett. A katonai képzés mellett jogot, művészetet és irodalmat tanult, valamint több nyelven beszélt, köztük magyarul is. Természettudományos érdeklődése, különösen az ornitológia terén végzett munkássága nemzetközi elismerést szerzett számára. Tudományos tevékenységét olyan neves szakemberek is elismerték, mint Alfred Brehm, aki Az állatok világa című művében több helyen is felhasználta Rudolf megfigyeléseit. A trónörökös rendszeresen vezetett madártani naplót, különösen a ragadozómadarak érdekelték.
Politikai nézetei markánsan eltértek apjáétól. Liberális gondolkodású volt, kritikusan szemlélte az arisztokráciát és az egyházat,
támogatta a sajtószabadságot,
Julius Felix álnéven maga is publikált újságcikkeket. Különösen foglalkoztatta a Monarchia népeinek békés együttélése, és ellenezte a növekvő nacionalizmust. Antiklerikális nézetei miatt az apja kizárta az államügyek intézéséből.
1881-ben vette feleségül Stefánia belga királyi hercegnőt. A kezdetben boldog házasság azonban fokozatosan megromlott, Rudolf egészségi állapota is hanyatlott, és egyre inkább az alkoholban és különböző kapcsolatokban keresett vigasztalást. Súlyos depresszió kínozta, fájdalmaira morfint kezdett szedni, s beleszeretett a 17 éves Vetsera Mária bárónőbe.
1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastélyban, tragikus körülmények között hunyt el szeretőjével, Maria von Vetserával együtt. A hivatalos verzió szerint
közös öngyilkosságot követtek el,
amit a 2015-ben előkerült búcsúlevelek is megerősítenek. Anyja, Erzsébet királyné különösen nehezen viselte fia elvesztését, ezután mindig feketében járt és még visszavonultabban élt.
Az utcanevek változásai jól mutatják Magyarország történelmi korszakait és uralkodó ideológiáit. A Rezső tér történetében is több fordulat következett: 1938-ban az itt álló, 1924 és 1931 között épült templom után Magyarok Nagyasszonya térre keresztelték át. 1953-ban – talán mert a döntéshozók
nem voltak tisztában a névadás Habsburg-vonatkozásával
– visszakapta a Rezső tér nevet.
A 2016-os átnevezés Szenes Andrea kezdeményezésére indult, aki az édesapja, Szenes Iván emlékére kérte a tér egy részének átnevezését, mivel itt élt a neves dalszövegíró és zeneszerző. A józsefvárosi képviselő-testület 2016 áprilisában támogatta ezt, ugyanakkor Ferencz Orsolya önkormányzati képviselő javaslatára a tér másik részét Magyarok Nagyasszonya térré nevezték át. A Fővárosi Közgyűlés
jóváhagyta mindkét névváltoztatást,
a lebonyolítással Kocsis Mátét, az akkori józsefvárosi polgármestert bízták meg.
A Habsburg-örökséget azonban nem hagyták feledésbe merülni: az önkormányzat emléktáblát helyezett el a templom falán Rudolf trónörökös tiszteletére. A főherceg budapesti emlékét elsősorban Ligeti Miklós 1908-ban felavatott városligeti szobra őrzi. A szobor sorsa is kalandos volt: az 50-es években eltávolították, 1980-ban Balatonfenyves mellett állították fel „Vadász” néven, majd 1995-ben került vissza eredeti helyére, a Városligetbe.
A Habsburg-trónörökös emlékét őrzi a kispesti, eredetileg Rudolf fogadalmi templomként 1904-ben épült Nagyboldogasszony-templom is. Korábban Budapesten nyolc utca is viselte a nevét, ezeket azonban még a Tanácsköztársaság idején átnevezték.
Nyitókép: Huszár Boglárka. Szövegközi kép: Wikimedia Commons.