The World Happiness Report címen látott napvilágot múlt héten az a kutatás, melyet az ENSZ egyik szervezete – a fenntartható fejlődési megoldások hálózata (U.N. Sustainable Development Solutions Network) – jelentetett meg immár tizedik alkalommal. A jubileumi kiadványból kiderül, hogy a vizsgálatban résztvevő 156 országból melynek a lakosai a legboldogabbak.
Amikor a boldogság szintjét vizsgálják a kutatók, nem pusztán a megkérdezettek szubjektív boldogságérzetét veszik figyelembe a végső sorrend meghatározásához, de az adott ország egyéb mutatóit is. Ilyenek a várható életkor, a társadalmi szolidaritás és a közéleti korrupció szintje, és utóbbiakra olyan indexeket hoztak létre, melyek összevethetők nemzetközileg is. Idén először változott a módszertan annyiban, hogy a vizsgált nemzetek közül 117-nél a bevándorlók boldogsága és jóléte alapján is értékeltek.
A boldogságindexet a kutatók egy tízes skálán határozzák meg, melyen a nagyobb érték magasabb boldogsági szintet jelent. Megkérik a kutatásban résztvevőket, hogy gondoljanak egy létrára, ahol a legmagasabb fok a lehetséges legjobb életet (10 pont), a legalsó pedig a legrosszabbat szimbolizálja (0 pont), majd helyezzék el saját jelenlegi életüket ezen a skálán. Ezeket az országonkénti értékeket ezután egyéb, egy társadalom boldogságára erősen kiható egyéb mutatókkal korrigálják:
- egy főre jutó bruttó hazai termék
- társadalmi támogatottság
- egészségben várható élettartam
- életválasztások szabadsága
- a lakosság nagylelkűsége
- a belső és külső korrupció szintjének megítélése
Hosszú ideje megfigyelhető, hogy a skandináv országok vezetik ezt a listát, a legfrissebb riportban sincs ez másképp, az öt ország (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország) ezúttal is a top10-ben szerepelt. Idén a legboldogabb országnak Finnország nevezhető, és az első 8 helyen is csupa európai ország található, de az elmúlt években is rendre valamelyik észak-európai állam, illetve Svájc végzett az élen.
Magyarország az 51. helyen szerepel, ami
két hely előrelépés a tavalyi adatokhoz képest.
2020-ban ugyancsak az 53. helyen, 2019-ben pedig a 62. helyen szerepeltünk. A 6,088-os érték az 5,554-es világátlag fölött van – ez kb. Peru és Montenegró szintje
Nagyot lépett előre Románia, akik tavaly a 46. helyen szerepeltek, idén a 28. pozíciót érték el. Előttünk szerepelnek a 48. helyen a lengyelek (tavaly 44.), a szlovákok a 35. (34. 2021-ben), a csehek pedig a 18 (tavaly is 18.) helyen. De szomszédaink közül előz minket Ausztria (11.), Szlovénia (22.), Horvátország (47.) és még Szerbia (43.) is, egyedül Ukrajnát (98.) sikerült magunk mögé utasítanunk.
A nemzetközi kutatás egyik érdekes felfedezése, hogy mennyire hasonlít egy ország különböző társadalmi csoportjainak boldogsági szintje. Mint említettük, ezúttal külön vizsgálták egy adott ország bevándorlóinak is a boldogságérzetét, és ez ugyanúgy mozgott, mint a többségi társadalomé.
Az első tíz nemzet mindegyike a legmagasabb pontszámot érte el az általános boldogság és a bevándorlók boldogsága terén. A kutatók szerint egy társadalom boldogsága ragályosnak tűnik. A skandinávok évről évre az élen végeznek, és bár
a világon az egyik legmagasabb adóját fizetik az ott élők, cserébe a magas bérek mellett a személyes szabadság és a szociális biztonság egészséges mértéke okozza a kimagasló boldogságértékeket.
A koppenhágai székhelyű Boldogságkutató Intézet vezérigazgatója, Meik Wiking szerint ezek a társadalmak „valamit jól csinálnak a jó élethez szükséges jó feltételek megteremtése terén”, amit az újonnan érkezők is észrevettek.
„A skandináv országok jók abban, hogy a gazdagságot jólétre váltsák.”
Az etnikailag viszonylag homogénnek számító Finnország 5,5 millió lakosából mintegy 300 ezer a külföldi vagy külföldi gyökerű, a legnagyobb bevándorlócsoportok más európai nemzetekből származnak, de vannak afganisztáni, kínai, iraki és szomáliai közösségek is.
A boldogságkutatásoknak természetesen egyéb módszertanai is léteznek, akit ez érdekel, az alábbi linken tájékozódhat erről.
Nyitókép: Andrea Piacquadio / Pexels
