Rabb Marcell a séf és az üzletvezető, a tulajdonos, Moczó Valentin kérte fel, hogy együtt vágjanak bele a nyitásba. Marcell és Valentin általános iskolai osztálytársak voltak, később együtt is vízilabdáztak, innen az ismeretség.
Valentin nagyjából tudta, mit szeretne, Marcell pedig megálmodta a Namizuban kapható menüt és a konyhát. Ketten viszik az üzletet, Marcell és helyettese Norbi, ők ketten már korábban is dolgoztak együtt konyhán.
„A Namizu nagyon távol áll attól, amit korábban csináltam, de most visszacsatolást keresek arra, hogy én magam tudok működőképes helyet üzemeltetni, és hogy el tudjam mondani magamnak, volt értelme az elmúlt 10 évnek” – tesz egy vallomást Marcell.
Marcell a képzés után a legendás Gundel étteremben volt tanuló. Ausztriában és Angliában is élt, volt sous chef, azaz konyhafőnök-helyettes, egy Michelin-csillagos étteremben pedig szakács. Itthon az Erzsébet téri Nobu Budapestben dolgozott.
Rántott húsos kacu és társai
Lássuk, mit lehet a Namizuban enni! Van hideg és meleg előétel, vannak főételek, desszert is. Cégprofiljuk az egészséges gyorsételek. „Lehetőség szerint teljesen allergénmentesen.” Ahol tudják, a glutént kiiktatják az ételekből. A panírozott húsok viszont hagyományos morzsával vannak panírozva. Marcell szerint fontos, hogy ne adják nagyon drágán az ételeket, állandó törzsvendégi kör kialakítására törekszenek.
A legolcsóbb főétel 1990 forinttól indul, ezek vegák, a rántott húsos kacuk 2200 forintba kerülnek. Van még nyers és sült lazacos táljuk is 2590 forintért. 9 dekagramm (nyersen mért) húst tesznek egy adag ételbe, és 13-14 deka rizst és zöldséget. A srácok szerint jól lehet lakni egy adag étellel, nekem vannak efelől kétségeim. Ők a nagyobb étkűeknek javasolnak még egy szusit választani a főétel mellé.
A japán konyha nem használ sok fűszert, a frissen őrölt fekete bors az egyik alap, illetve vevői igényekhez igazodva elkezdtek a rizshez több sót használni. Volt olyan vendég, aki szezámmag nélkül szerette volna enni a húst, „természetesen ilyenkor elkészítjük így” – meséli Marcell, hogy mennyire fontosak a vendégek kérései.
Kétfajta házi szószuk van, az egyik édes, majonézes, enyhén pikáns, a másik pedig tonkacu szósz, utóbbit főleg sertéssel ajánlják. Én is megkóstoltam, valóban nagyon finom. Norbi meséli, hogy az első munkahetén egy vendég „annyira rákattant a szószra, hogy tripla adagot kért belőle, és még elvitelre is kért utána”. Több mint tízféle japán teájuk van, a legtöbb cukormentes. Árulnak még mocsit is desszert gyanánt. Kicsi az alapterület, de helyben is meg lehet enni az ételt, van egy galéria is.
„Aki egyszer eljön ide, azt valószínűleg megfogjuk” – hangzik el a szerénységgel nem vádolható tételmondatuk.
Ide jár egyetemre, nem volt jó ebédelőhely, csinált egyet
Moczó Valentinnek a Namizu már a harmadik gasztronómiai vállalkozása, egyébként orvostanhallgató. „A környéken járok egyetemre, de nem ismertem olyan helyet, ahol egészségeset tudok enni gyorsan, jó ár-érték arányban.” Tehát a lokáció és kínálat is saját igényeken alapul, és úgy tűnik, másoknak is szimpatikus az elgondolás – amíg bent beszélgetünk, több vásárló is érkezik. Japánból és Koreából jött az ötlet, ott vannak hasonló boltok, mint most itt a Namizu: a polcról le lehet venni a jó, minőségi ételeket. Egyébként a Várban és Leányfalun van hagyományos, erdélyi faszénen sült kürtőskalácsot áruló üzlete és van egy fagyizója is.
Terasz is várható
Valentin büszke a Namizura, ő még nem látott hasonló helyet itthon, szerinte úttörők a műfajban. Egyébként „mindennap innen viszem magammal az ebédet”. Terveik között szerepel, hogy a jó időre lesz teraszuk, és kiszállítást is szeretnének. Az egyetemisták mellett a környező irodaházakból is lassan felfedezik a helyet, mondja Valentin, és van, aki már nem csak magának, a kollégáinak is visz ételt.
Fotók: Huszár Boglárka
