„Különleges élmény volt, hogy amikor 10 órakor nyitott a Központi Könyvtár, a szokásos szerint nagy számban érkező olvasók egy pillanatra megtorpantak látva a terített asztalt, a két gyönyörű Sacher tortát, a szülinapi gyertyákat és a felsorakozott könyvtárosokat. Majd, amikor megértették, mi történik, nagy mosollyal fogadták az invitálásunkat. Többen is mondták, milyen nagyra értékelik, hogy mi, szülinaposok adunk nekik ajándékot” – idézte fel az intézmény vezetője, hogyan ünnepelte október 15-én a Központi Könyvtár és a 47 tagkönyvtár a születésnapot.
Volt tagkönyvtár, ahova gyerekcsoportokat hívtak meg, máshol az egész évben segítő önkénteseket köszöntötték, vagy éppen a régi kollégákat látták vendégül. A könyvtárosok kiállításokkal, kvízekkel és író-olvasó találkozókkal tették emlékezetessé a napot.
A könyv szentélye egyben közösségi hely is
A könyvtár ma már közösségi hely is, ez a szemlélet viszonylag új, az 1990-es évek végén jelent meg, de a legfontosabb feladata továbbra is az információhoz és a könyvekhez való hozzáférés biztosítása.
„Minden mást emellett, ezen felül, ehhez kapcsolva csinálunk. A könyvtárban a legfontosabb, a mindent meghatározó továbbra is az információ. Az mindegy, hogy milyen formában, hagyományos nyomtatott könyvként, hangoskönyvként, e-könyvként, diafilmként vagy számítógépes adatbázisban fellelhető tartalomként.”
A fővárosi könyvtárhálózat impresszív számokkal büszkélkedhet: tavaly több mint 4300 rendezvényt szerveztek, amelyeken mintegy 370 ezer ember vett részt. 2023-ban közel 214 millió forintot költöttek gyűjteményfejlesztésre, amiből több mint 110 millió forintot könyvek beszerzésére fordítottak.
A könyvtárhasználók száma az elmúlt tíz évben folyamatosan 300 ezer körül mozgott, s a járvány elmúlta óta ez a szám folyamatosan növekszik.
A szolgáltatások árai a széles körű hozzáférhetőséget szolgálják. A legmagasabb szintű, akár mind a 48 tagkönyvtárra érvényesíthető bérletes tagság évi 10 ezer forintba kerül, de a kisebb könyvtárakba egy negyedévre már 1500-3000 forintért is be lehet iratkozni. Aki pedig, például kutatóként, csak az előfizetett online adatbázisokat szeretné használni, nekik az online tagságot ajánlják harminc napra 1650 forintért. A Központi Könyvtárba 4000 forint a negyedéves bérlet.
Az intézmény a covidjárvány alatt is bizonyította rugalmasságát: a könyvtárosok online meséltek a gyerekeknek és Skype-os tájékoztató szolgálatot működtettek, amikor a bejárás tilos volt. A rezsiválság idején pedig befogadó helyként, menedékhelyként szolgált a könyvtár mindazoknak, akik otthon nem tudtak fűteni.
2025 a könyvtár és Józsefváros együttműködésének éve lesz
Az utóbbi időben jelentős előrelépés történt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) és a Józsefvárosi Önkormányzat együttműködésében: a kerület vezetésével közös terveket dolgoznak ki, amelyek között szerepel a kerületi lakosoknak járó beiratkozási kedvezmények bevezetése, a szociális alapú könyv-házhozszállítás és különböző kulturális programok közös szervezése is. A tervek megvalósítása a költségvetés elfogadása után, várhatóan 2025 februárjában kezdődhet meg.
Az együttműködés része az is, hogy az FSZEK Központi Könyvtár Wenckheim-palotája ad otthont november 7-én, Józsefváros születésnapján a kerületi díjátadó ünnepségnek.
Október végén egy időre bezárt a helyi közösség életében fontos szerepet betöltő, jelentős roma nyelvű gyűjteménnyel bíró Kálvária téri tagkönyvtár. A felújítás során átszervezik a tereket, nagyobb gyerekkönyvtári részt alakítanak ki, és nem marad el az utolsó felújítás, a 2002 óta jelentősen megkopott padló cseréje, a tisztasági festés, valamint számos bútor és eszköz cseréje sem. A várhatóan 2025. február 3-án újranyíló tagkönyvtár olvasói az átmeneti időszakban olvasójegyükkel a Kőbányai Könyvtár szolgáltatásait vehetik igénybe.
A könyvtár társadalmi szerepvállalása is figyelemre méltó. Miközben állampolgári jogként biztosítják a könyvtárhasználatot mindenkinek, igyekeznek megtalálni az egyensúlyt a különböző igények között. A hajléktalan vagy nehéz helyzetben lévő emberek számára menedéket nyújtanak, ugyanakkor ügyelnek arra is, hogy minden látogató kulturált körülmények között használhassa a szolgáltatásokat.
Kölcsönözhető magazin, diafilm és e-könyv
Figyelnek a változó olvasói igényekre is. Idén májusban elindították az e-könyv-kölcsönzési szolgáltatást, már több mint 300 cím érhető el, két hétre lehet őket kikölcsönözni az olvasójegyük vonalkódjával akár otthonról is. A Laptapír szolgáltatásban pedig mintegy 150 lapot, magazint, folyóiratot olvashatnak szintén otthonról. Mivel reneszánszukat élik a diafilmek (2023-ban közel 53 ezer diafilmkölcsönzés történt a könyvtárban), az FSZEK egyre többet költ ezek beszerzésére is.
A covidjárvány óta folyamatosan növekszik a személyes látogatottság, emelkednek a kölcsönzési adatok. 2023-ban a könyvtárlátogatások száma jó 11 millió volt, ebből személyes látogatás közel 2 millió. A nyugdíjasok ritkábban járnak be, de akkor több könyvet kölcsönöznek egyszerre. A budapestiek 2023-ban 3,2 millió, idén szeptember végéig pedig már több mint 1,5 millió dokumentumot kölcsönöztek ki.
Érezze jól magát, aki betér
Az online szolgáltatások bővítése mellett nagy hangsúlyt fektetnek a személyes kapcsolatokra is. A könyvtárosok nemcsak információszolgáltatók, hanem gyakran fontos társadalmi kapcsolatot is jelentenek, különösen az idősebb olvasók számára. A turistaforgalom is erősen nőtt, mióta a könyvtár bekerült különböző nemzetközi ajánlókba – szeptember végéig közel 33 ezer turista látogatót fogadott a Központi Könyvtár.
Budapest 120 éves könyvtára tehát folyamatosan alakul, fejlődik. A könyvtár vezetése szerint a siker kulcsa az,
„ha bejön a könyvtárba valaki, szinte mindegy, hogy miért, az érezze ott jól magát, jó élménnyel távozzon és jöjjön vissza legközelebb is. Előbb-utóbb úgyis olvasó ember lesz belőle, legalábbis mi ezen dolgozunk.”
Fotó: Karancsi-Albert Rudolf