Zsiga Ottó megálmodta a Budapesti Cigányzenekar megalapítását, mégpedig oly módon, hogy az a főváros hivatalos zenekara legyen. Úgy tartotta, a cigányzenészek méltón tudnák reprezentálni a főváros hivatalos ünnepségein, különböző eseményein azt a zenét, amely a két nép egymásra találása nyomán jött létre.
Rögvest felkereste az ötlettel az egyik prímás barátját, Fehér Istvánt, akit becenevén mindenki Bunyónak ismer. Meghányták-vetették, hogyan is kezdjenek hozzá. Először a zenekar létszámát határozták meg, majd összeállították a tagok listáját. Az összes zenész józsefvárosi.
Miután mindezzel végeztek, április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon bejelentették, hogy 15 fővel megalakult a Budapesti Cigányzenekar, melynek élén Fehér Istvánon kívül id. Sárközi Lajos, ifj. Kállai Kiss Ernő, valamint Sicki Farkas Jenő prímások szerepelnek. Ezt megelőzően Zsiga Ottó felkereste Radics Bélát, a fővárosi képviselő-testület Fidesz–KDNP-frakciójának tagját. Zsiga Ottó írt egy vázlatot, az alapján Radics Béla megfogalmazta az előterjesztést, amit aztán egyeztetett a frakcióval. A frakció lelkesen támogatta az ötletet. Úgy tervezték, hogy júniusban már tárgyalják a Fővárosi Közgyűlésben, de ez rajtuk kívül álló okok miatt meghiúsult. Ehelyett szeptemberre sikerült a közgyűlés elé vinni a javaslatot.
Megtörtént a csoda, történelmi eseményt írtak: a közgyűlésben először muzsikáltak romák, hogy bemutassák tudásukat és elkötelezettségüket. Fehér István ifj. Járóka Sándor szerzeményét is elénekelte, annak szövege a cigányok magyar érzelmét hangsúlyozza. A Fidesz-frakciót vezető Szentkirályi Alexandra a Facebook-oldalára feltöltött másfél percet a zenészek produkciójából. „Ez nem csak egy zenei projekt: a magyar kultúra és zenei örökség védelme, a város jó hírnevének erősítése, és tisztelgés a cigány muzsikusok évszázados munkája előtt. Budapest ismét megmutathatja a világnak, hogy a cigányzene a magyar identitás egyik legszebb, legegyedibb kincse” – írta.
A rendszerváltás után a cigányzenészek helyzetével, tömeges munkanélkülivé válásukkal évtizedekig nem foglalkoztak, ez még a szociológusok figyelmét is elkerülte, más cigány csoportokra fókuszáltak. Aztán valahogy az utóbbi 5-6-7 évben egyre másra jelennek meg róluk tanulmányok, a múltjukat történészek kutatják. Felfedezték, mennyire fontos és jelentős szerepük volt a magyar történelmi események sodrában. Felfedezték, hogy a külföldiek a magyarországi zenét a cigányzenével azonosítják, és nem is tévednek. Mert a cigányzene valójában magyar zene, de cigányosan előadva, amely előadásmódot talán meg sem lehet tanulni, amibe bele kell születni. Most, hogy készítem a muzsikus romák albumát, bizony majd minden muzsikus elmondja, hogy a családjukban évszázadokra visszamenőleg a férfiak mind muzsikusok voltak, sok esetben a nők is.
A Budapesti Cigányzenekarral kapcsolatos adminisztratív ügyekben még nem állapodtak meg. A további tárgyalások során derül ki, milyen formában alkalmazzák és finanszírozzák őket. Remélhetőleg havi méltányos juttatásban részesül a 15 fő. A zenekart érintő mindennemű feladatot Zsiga Ottó tartja kézben, a zenei felállásról és repertoárról Fehér István a zenekarral közösen dönt.
Egy ilyen létszámú zenekar erőteljesen szólal meg. Lesz mivel büszkélkedni a fővárosnak a külföldi vendégek fogadásakor, és az sem utolsó szempont, hogy a nyilvános állami ünnepeken, fővárosi rendezvényeken cigányzenekar szolgáltatja majd a zenét. Ez a jelenlegi cigányellenes hangulatban enyhítheti a gyűlölet hullámait.
