Áprilisban mutatkozott be az újjáalakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar. A józsefvárosi központú együttes most újabb erőpróbára készül a Vajdahunyad várában.
A Muzsikáló Magyarország program a hagyományos magyar kávéházi és éttermi cigányzenei kultúra megőrzése, támogatása és népszerűsítése érdekében jött létre. A szezon általában június közepén indult, és négy hónapon át biztos megélhetést garantált a résztvevő művészeknek. Tavaly Dankó Pista születésnapján, június 14-én nagyszabású ünnepi eseménnyel indították el azt.
Johan Jánosnak már a dédapja is prímás volt, a Nemzeti Cigányzenekar felélesztésének apropóján találkoztunk. Szívügye a magyar cigányzene életben tartása, de a jövőt, a muzsikusok sorsát nagyon is realistán látja.
A nemzeti cigányzenekar ötlete már a 80-as években felmerült, a zenekar ifj. Sánta Ferenc vezetésével indult el 1994-ben. Most Johan János prímás irányítása alatt szerveződött újra, és április 1-én mutatkoznak be a Hagyományok Házában.
Farkas Gyula zeneszerző-karmesterre (1921–1990), a rajkók atyjára emlékeztünk születésnapján, augusztus 18-án, és halálának 35. évfordulóján a Muzsikus cigányok parkjában, a művész reliefje előtt.
A kávéházi cigányzenei hagyományt életben tartó, a megújulásra nyitott zenészeket Budapest legelegánsabb helyeire kiközvetítő Rom'Art Művészeti és Kulturális Egyesület vezetőivel, Lakatos Lejlával és Lakatos Lászlóval beszélgettünk.
Józsefváros neve miért Józsefváros? Melyik cigányzenész muzsikált a Viki című, 1937-es magyar filmben? Hogyan dolgozik egy helytörténeti múzeum? Ezekre és egyéb érdekes kérdésekre kaphatott választ, aki a Múzeumok Éjszakáján betért a Józsefvárosi Múzeumba, ahol a kávéházi cigányzene hangulatából szintén nem maradhatott ki.
Idén is a Cigányzene éjszakájának közönségkedvence volt Puka Károly, aki hangosítás nélkül játszott zenekarával a Krúdy utcában. A magyar cigányzenéről, a muzsikus létről, zenetanulásról, a műfaj helyzetéről beszélgettünk sok más mellett.
