Budapest a világ egyik legszebb városa, közkedvelt turistacélpont, jellemzően mély nyomot hagy az idelátogatókban. Pezsgő, színes kulturális élete, csodás látnivalói méltán vonzzák a különféle nemzetiségű embereket. A benne élők, bár meglehet elismerik túlzsúfoltságát, élhetetlenségét, fárasztó dinamizmusát, ugyanakkor rabul ejtő miliőjét is. Aki kiköltözött a fővárosból, voksát a vidék mellett tette le hosszú távon, elengedni, hátat fordítani teljesen mégsem tud annak.

Régi szép idők

A város több mint ezer éves múltra tekint vissza, már az őskorban is lakták emberek, az ókorban a római hódítók. A várost kettészelő folyó, a Duna, a római kori Pannon tartomány természetes határvonalát jelentette, átkelőhelyek is létesültek ebben az időben, a rómaiak a pesti parton is megkezdték az építkezést, lerakva ezzel a város kialakulásának alapjait. Majd megjelentek itt többek között a hunok, később a magyar törzsek is. Árpád vezér Aquincumot választotta szálláshelyéül – olvasható a Budapest.hu-n.

A város területén a XIII. században épült királyi vár. Az Árpád-háziak már Budán tartották udvarukat, Nagy Lajosnak pedig az volt állandó székhelye. Buda és Pest kulturális felvirágoztatása elsősorban Mátyás nevéhez fűződik. Miután a törökök 1541. augusztus 29-én elfoglalták a budai várat, hódoltságuk idején más kultúra és életforma honosodott meg a két város falai között, ám az ország hadszíntérré változása lassanként lezüllesztette Pestet és Budát egyaránt.

A XVI. század közepétől a Habsburg-uralkodók többször próbálkoztak a két város visszafoglalásával, ez volt a célja Buda 1684. évi, ám sikertelen ostromának is, a felszabadítás még 3 évet váratott magára. Azután, míg a budai lakosság főleg szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott, addig Pestet a kereskedelem és iparosodás jellemezte.

Budát először II. Lipót 1703-ban nevezte fővárosnak, Mária Terézia és II. József korában Buda és Pest az ország igazgatási központjának számított, ám az igazi városiasodás útján ekkor még nem, csak az 1867-es kiegyezést követően indult el. Az urbanizáció az infrastruktúra és a tömegközlekedés kialakítását, a kulturális épületek felhúzását, hídépítést, városrendezést, hajózást, folyószabályozást is magába foglalta. A város dinamikusan fejlődött.

A két part egyesítését Budapest néven Széchenyi István javasolta először 1829-ben nyilvánosan, de az országgyűlés csak 1872-ben szavazta meg az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt. A városban összpontosult ekkorra az ország gazdasági, szellemi és politikai élete is. Az I. világháború után továbbra is Budapest volt a központ, ekkor alakult ki a város agglomerációs gyűrűje is. A II. világháború egyik leglepusztítottabb világvárosa Budapest volt, ráadásul alig több mint egy évtizeddel később, 1956-ban, a forradalom idején ismét szétbombázták a város belterületét. A találatok nyomait egyes házfalak mindmáig őrzik, habár a város folyamatosan épül és fejlődik.

Jól jön töriórán is

Bár őrzünk különféle emlékeket, köztük régészeti leleteket, leiratokat, emlékiratokat, képeket, amik segítenek leképezni, elképzelni, milyen is lehetett a város korábban, egy-egy időszakban a város korhű ábrázolása igen nagy vállalkozás.

Mégis megpróbálkozott ezzel a Történelmi Animációs Egyesület, akik máskülönben oktatásfejlesztéssel, történelmi oktatási segédanyagok elkészítésével, dokumentumfilmekkel és interaktív programok, játékok fejlesztésével foglalkoznak, hogy a magyar történelmi múltat nemcsak hogy megelevenítsék, de népszerűsítsék a multimédia modern eszközeivel. Azaz véget lehet vetni az unalmasan elbeszélt, monoton történelemóráknak, mert olyan nyelven szólnak az ifjúsághoz (is), ami a legközelebb áll hozzájuk.

A YouTube-csatornájukon több animáció is megtekinthető különböző történelmi korokból, az egyik például a Pest a török hódoltság idején, amiben több józsefvárosi helyszínt is felvillant, mint az Astoriát, a Kálvin teret, de felsejlik a Váci utca, a Belgrád rakpart, az Egyetem tér, a Kossuth Lajos út is. Látható a város távlati képe, a Duna, rajta a kezdetleges átkelővel. Érdemes megfigyelni az épületek állapotát, az emberek ruházkodását és a foglalkozását is. Na meg amellett sem mehetünk el szó nélkül, mennyivel zöldebb volt akkoriban a város.

Más motivációval, ám ugyanúgy élethű élményt nyújt az Eltűnt Budapest alkotóinak bemutató rövidfilmje is.

A számítógépes játék a 30-as évek Budapestjén játszódik, a még le nem rombolt II. világháború előtti modernizálódó város képe rajzolódik ki a játék előzetesében. Panorámaképen tekinthetjük meg Pestet és Budát, az őket összekötő hidakkal, majd a körutakon utazhatunk tovább (képzeletben) autóülés-magasság fölött kicsivel a Ferenciek terén át az Erzsébet híd irányába. Elidőzhetünk a régi Corvin Áruháznál, aztán ennek belterébe is kapunk némi betekintést. Körbefordulhatunk a Blaha Lujza téren, majd a sötétedés utáni, városi fényekbe öltöztetett város tárul elénk.

Az animáció ötletgazdája, a gépészmérnök végzettségű Handler Tamás a Budapest 1944-es ostroma előtti boldog békeidők megjelenítésére törekedett csapatával együtt az animációban – írta meg az Octogon.hu. A játékról az alkotó azt is elárulta a portálnak, hogy átélhetőbbé tegyék a városi barangolást, korhű zenékkel, fotókkal, plakátokkal, rádióadásokkal idézik meg a korabeli hangulatot.