A cigány történelmet a közelmúltig szinte kizárólag kívülállók jegyezték le, háttérbe szorítva a saját narratívánkat. Nemrég olvastam Raduly József A cigánykunyhóból Hollywoodig című önéletrajzát, amit a Napkiadó jelentetett meg tavaly a Polgári Magyarország Alapítvány, a Belügyminisztérium és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság támogatásával. Fontos látni a saját történeteket, de az is ugyanolyan káros, ha átírják, vagy eltorzítják a múltat.

Végsőnek szánt számvetés, langyos sör, 56 démoni emlékezete, súlyos áthallások a jelenbe.

Budapest 1946. április 4-én, Magyarország szovjet csapatok általi felszabadításának első évfordulóján nagyszabású ünnepségeket tartott. A Szabadság téren, a Vigadó téren, a Gellért téren, a Ludovika-kertben és a Városligetben egyaránt óriási tömegek gyűltek össze; az ünnepségsorozat a reggeli óráktól egészen késő estéig tartott.

1989-ben egyetlen év alatt gyökeresen megváltozott a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 21-es parcellája. A korábbi gizgaz és szemét helyét átvette egy nemzeti színű szalaggal átkötött kopjafa, és a rendőrség abbahagyta a látogatók vegzálását. Az 1956-os forradalom eseményei során elhunytakat temették ide, akikről még a hozzátartozóknak sem volt szabad megemlékezniük.

Közlekedési miniszterekről nemigen neveznek el közterületeket, de Baross Gábor neve néhány utcatáblán és a Keleti pályaudvar előtti téren él tovább. Kevés olyan politikusa volt Magyarországnak, aki ilyen rövid idő alatt ilyen maradandót alkotott volna – és közben ennyire önpusztítóan égett. Jókai Mór írta róla, hogy olyan ember volt, amilyen 100 évben egyszer születik.

Vér, ellenállás, eltévesztett vonatok, súlyos golyónyomok, fegyverek a pult alatt.

Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja, 1945-ben ekkor szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor. A Teleki tér kedvelt alakjának, az Auschwitzot megjárt Willig Eszternek és családjának történetét Fris E. Kata a Gláser Jakab Emlékalapítvány Teleki’44 kutatása keretében tárta fel.

A józsefvárosi közterületek névadóiról szóló cikksorozatunkban bő 300 évet megyünk vissza a múltba, hogy bemutassuk Vay Ádámot.

Papp László szeptemberben váltotta Orlóci Lászlót a Füvészkert élén. A kert sajátos működéséről, a közeljövő terveiről, a 250 éves múlt örökségéről is kérdeztük.

A Csakugyanban Bendl Vera és Saly Noémi beszélgetett. Visszarepülünk az időben a XX. század elejére, a kávéházak és kávékimérések világába, ide pedig a téma legavatottabb szakértője kalauzol el minket, akit novemberben a főváros díszpolgárává választottak.