Fórumot tartott Sára Botond a Diószegi utcában, a téma az volt, hogy az állam – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tervezett bővülése miatt – kisajátítaná a Diószegi utca 18–22–24–26–28-as tömböt.
Emiatt több mint 200 családnak kellene kiköltöznie a lakásokból.
Az intézkedés terve felkavarta a lakóközösséget, Pikó András polgármester többször is járt a Diószegi utcában.
Sára Botond volt polgármester – és a jelenlegi fideszes jelölt (fizetés nélküli szabadságát töltő fővárosi főispán) – is kivonult a terepre és a kedélyek lehűtésére vállalkozott.
Sára Botond először is azt mondta az összegyűlt 10-15 lakónak: nem gondolja, hogy akik ezekben a házakban ilyen körülmények között élnek, azok elégedettek lehetnének a helyzetükkel. „Ennél azért van jobb, ha én leszek a polgármester, akkor elérjük, hogy akik itt élnek, azok a lehető legjobb helyekre tudjanak elköltözni, sokkal jobb helyre, sokkal jobb lakásokba.”
Sára Botond erre személyes garanciát vállalt, és azt mondta, abban az esetben, ha az önkormányzat nem képes arra, hogy megfelelő mennyiségű cserelakást biztosítson, az állam ajánlana fel ilyeneket a lakóknak.
Ez a kitétel azonban – azaz Sára Botond ígérete – a törvényjavaslat szövegében nem szerepel konkrétan. Szerinte Pikó András feleslegesen kelt hisztériát azzal, hogy azt mondja, családok kerülhetnek az utcára, de ha mégis így történne, ő sem maradna tétlen.
„Akár a Pikóval együtt fogom ideláncolni magam a kapuhoz, ha valakit innen erőszakkal akarnak kiköltöztetni”
– mondta Sára Botond. Elhangzott Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének spekulációja is, miszerint Pikó Andrásék egy választási kudarc esetén „valószínűleg” akadályozni fogják a terv végrehajtását, ezért kitolták a cserelakások felajánlásának eredetileg 2024. október 31-i határidejét jövő év január végére.
Sára Botond a határidőről megjegyezte, hogy ez akár tovább is változhat: „Semmi sincsen kőbe vésve, csak
valamilyen határidőt be kellett írni a javaslatba.”
Rémhírterjesztésnek nevezte a felvetést, hogy a lakóknak (a budapesti és főleg józsefvárosi cserelakások számának szűkössége miatt) vidékre kell majd költözniük: „Ezt jogszabály szabályozza, mindig illetékességi területen belül kell elhelyezni a lakókat, tehát, ha nem is a kerületben, de a fővárosban mindenképp.”
A fórum után vállalkozott arra, hogy válaszoljon a Józsefváros Újság kérdéseire. Azt mondta, a törvénytervezetről a sajtóból értesült: „Az Innovációs és Kulturális minisztérium
sajnos elfelejtette tájékoztatni akár a frakcióvezetőt, aki korábban polgármester volt (Kocsis Mátét), és egyébként engem is, aki a budapesti főispán vagyok,
tehát azokat, akiknek a kerülethez azért némi közük van. Én tehát nem tudtam arról, hogy ez a projekt ilyen stádiumban van, ez csak a törvény elfogadását követően került volna be a kormányhivatalhoz”. De szerinte a javaslat benyújtásának ideje független az önkormányzati választások időpontjától: „Semmilyen összefüggés nincsen, semmilyen összeesküvés nincs. Szerintem most ért ide ez a projekt, új rektor van, új elképzelések vannak, és szerintem most jutottak el oda, hogy egyébként ez meg fog valósulni.”
Deli Gergely amúgy 2022. február 1-től rektor az NKE-n.
Sára Botond tehát nem tudott arról, hogy a terv ilyen fázisban van, de szerinte a kerületvezetés megfelelően tájékoztatva lett a tervezett bővülésről: „Volt már képviselő-testületi (KT) döntés erről, amiben az önkormányzat jóváhagyta ezt a fejlesztési tervet. És arról is lehet tudni, hogy 2023 novemberében a polgármester személyesen egyeztetett az egyetem képviselőivel, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel a projektről, és akkor minden rendben volt, tehát ő sem ellenezte ezt.”
Megkérdeztük az önkormányzatot is. Azt írták, hogy nem hagyott jóvá a KT ilyen terveket. Az NKE–Önkormányzat találkozóról pedig azt írták, hogy „a novemberi egyeztetésen az egyetem főigazgatója és főtitkára, Józsefváros polgármestere, Rádai Dániel alpolgármester és a kabinetvezető vettek részt. Az informális megbeszélést az NKE kezdeményezte, előzetes agendát nem küldtek. A megbeszélésen az NKE Campus használatáról volt szó, az önkormányzat pedig bemutatta a DIÓ2030 koncepciót és annak részleteit” – írták, valamint megjegyezték: „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a megbeszélésen nem vett részt, így egyeztetés sem lehetett a projektről”.
Az NKE levelét is elküldte az önkormányzat, ebben az olvasható: a ludovikás fejlesztések egy 2020-as kormányrendelet jegyében folynak tovább, egyéb józsefvárosi ingatlanokat nem érintenek.
Nyitókép: Bujdosó János
