A József utca környékének egy éve nincsen önkormányzati képviselője, holott a választási törvény szerint 120 napon belül kell kiírni az időközi választást a megüresedett pozíció betöltése érdekében, méghozzá úgy, hogy onnan számítva a 70. és 90. nap közé essen a voksolás időpontja.
Ez azonban jelenleg nem lehetséges, mivel a kormány döntése szerint a veszélyhelyzet alatt tilos helyi népszavazást tartani, ahogy időközi választás sem írható ki. Ha viszont a vészhelyzet megszűnik, tizenöt napon belül ki kell hirdetni a ki nem tűzött vagy elhalasztott időközi választásokat. Jelenleg a szeptember 21-i hosszabbítás után 2022. január 1-ig él tovább a járvány miatti veszélyhelyzet.
Két választási szakértőnél is érdeklődtünk, hogy miként látják a helyzetet,
elképzelhető-e, hogy a józsefvárosi időközi önkormányzati választás csak tavasszal, az országgyűlési választásokkor lesznek-e megtartva.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője utánanézett, nem változott-e a napokban bármi – ami egyáltalán nem lenne szokatlan –, de megerősített minket abban, hogy a 2021-re tervezett helyi választások tekintetében nincs újdonság: továbbra is annyit lehet tudni, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő új időpontra tűzik ki majd az önkormányzati választásokat.
Hogy mikorra várható bármi konkrétum, az nem tudható, mivel a keddi parlamenti vitán csak népszavazási kérdésekkel foglalkoztak, az időközi választás témája nem volt napirenden.
Kedden ugyanis úgy döntött az országgyűlés, hogy lehet egyszerre parlamenti választást és népszavazást is tartani. E mögött nyilvánvaló politikai szándékok húzódnak, várhatóan a kormány által kezdeményezett gyerekvédelmi népszavazási kérdésekről is dönthetünk majd tavasszal, melyre vélhetően jóval kevesebben mentek volna el, mint úgy, ha összekapcsolják az országgyűlési választással.
Tóth Zoltán választási szakértőt, az Országos Választási Iroda egykori vezetőjét, a Horn- és első Orbán-kormány egykori államtitkárát is megkérdeztük, mire lehet számítani. Ő elmondta, hogy törvényileg nincs kizárva, hogy időközi önkormányzati választást az országgyűlési képviselőválasztás napján tartsanak, de hogy ez jövő tavasszal megvalósulhasson, ahhoz az kell, hogy a veszélyhelyzetet időben feloldják.
Mint írtuk, a veszélyhelyzetet január 1-jéig hosszabbította meg a parlament. Akkor azzal indokolták mindezt, hogy „a kormány álláspontja szerint a járvány most is zajlik, újabb hullám is várható, a rendkívüli jogrend bizonyítottan segíti a járvány elleni védekezést, és a sikeres védekezés érdekében a gyors cselekvőképességet továbbra is fenn kell tartani”.
A mostani járványadatok azonban nem arra utalnak, hogy januárban véget fog érni a veszélyhelyzet, így ha azt meghosszabbítják, végképp nem lehet tudni, mikor lehet az időközit megtartani.
A veszélyhelyzeti tilalom nem vonatkozik a parlamenti választásokra, amit törvényileg valamikor áprilisban vagy májusban kell megtartani. Ennek konkrét időpontját a köztársasági elnök jelöli ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. Ez biztosan nem április 17., mert az húsvét, és május 1. is vasárnapra esik, ami munkaszüneti napnak számít. Így a lehetséges opciók: április 3., április 10., április 24., május 8., május 15., május 22. és május 29.
Ha tehát a januári veszélyhelyzetet meghosszabbítják, és nem oldják fel azt a döntést, hogy időközi választást lehet tartani,
az a faramuci helyzet állhat elő, hogy parlamenti választást és népszavazást lehet tartani, de időközi önkormányzati voksolást nem.
Tóth Zoltán szerint egyáltalán nem lenne meglepő, ha így történne. Ha fel is oldja a kormány a tilalmat, úgy fogják tenni, hogy az önkormányzati választást már ne lehessen szimultán megtartani. Politikailag ugyanis Tóth szerint a kormánynak nem érdeke, így történjen.
Azaz még nem tudni, mikor lehet ismét képviselője az 5-ös választókörzetnek Józsefvárosban.
