„A gyermekemet minden feltétel nélkül szeretem. Ugye te is a tiédet?”, kérdezi Gyémánt Ágnes a plakáton. Miért érdemel ez az evidencia plakátot? Mert Ágnes lánya húszévesen jelentette be, hogy egy másik lánnyal él, amit egy szülőnek meg kell emésztenie. Erről is beszélt nekünk podcastunkban.
Ágnes mondata a Magyar LMBT Szövetség Itt vagyunk és itt leszünk! kampányának a része, ahol olyanok álltak ki arccal és névvel az országos nyilvánosság elé, akik így vagy úgy személyesen érintettek a homoszexualitás ügyében. Zsirka Hella azt mondja, „az én identitásomat nem lehet eltörölni”, Ivák Bence pedig azt kérdezi, „tudod az embert látni bennem?”. Budapest mellett Békéscsabán, Győrben, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon és Szolnokon láthatóak a plakátok.
A július 1-gyel indult kommunikációs kampány arra mutat rá, hogy az LMBTQ emberek mindig is a társadalom részét képezték, és ez minden politikai indíttatású támadás ellenére továbbra is így lesz: az LMBTQ embereket nem lehet láthatatlanná tenni és kiradírozni a múltból, a jelenből és a jövőből, írja a szövetség híre.
A plakátokon feltűnik Gyémánt Ágnes, Ivák Bence, Juhász Veronika, Kanicsár Ádám András, Kőnig Egres Ármin, Kövesi Györgyi, Milanovich Domi, Nádasdy Ádám, Rédai Dorottya, Waliduda Dániel és Zsirka Hella. A szlogenhez kapcsolódva mindannyian megfogalmazták saját gondolataikat is.
A kampány nyilván reakció a kormányzati homofób hullámra, a Pride-vonulás sikertelen betiltására. Apropó, Pride, hétfőtől lehet kapni a Városháza parkban a szivárványszín Budapest-címeres pólókat.
Még egy kapcsolódó hír: az Alkotmánybíróság döntése értelmében a kormánynak el kell fogadnia bejegyzett élettársi kapcsolatnak a külföldön köttetett melegházasságokat. A HVG információi szerint egy magyar és egy vele azonos nemű német állampolgár fordult az Alkotmánybírósághoz, akik Németországban kötöttek házasságot, és ezt itthon bejegyzett élettársi kapcsolatként szerették volna elismertetni. A hivatalok, majd a bíróságok azonban elutasították őket, mivel a magyar jog csak a nő és férfi közti házasságot ismeri el, a külföldi házassági anyakönyvi kivonat érvénytelen okiratnak minősült. Ezt a döntést bírálta felül az Alkotmánybíróság.
