Szántó-Várnagy Binjomin ez év tavasza óta az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) Bét Jehuda zsinagógájának rabbija. Ő hívott meg minket azzal a szándékkal, hogy elmondhassa a terveit és bemutatkozhasson a józsefvárosiaknak.
Alig kezdünk beszélgetni, máris elkalandozunk kitűzött célunktól, és elmerültünk a vallási, spirituális kérdésekben –
de lehet egy rabbit ilyen kérdések nélkül hagyni?
Ezekből most legfeljebb morzsákat idézek fel, inkább arra biztatom az olvasót, kérdezze ő is Binjomin rabbit. Ő már igencsak ahhoz a generációhoz tartozik, aki számítógép mellett nőtt fel – 36 éves –, ezért éjjel-nappal el lehet érni a személyes honlapján, a binjomin.hu-n, amit főleg a zsidó tanítások forrásának szánt.
A Rabbiképző zsinagógája hosszabb ideje volt már rabbi nélkül – miközben válságos korszakát élte a Mazsihisz –, és bátor döntéssel
ezt a fiatal ortodox rabbit hívta meg a zsinagóga hagyományosan neológ közössége a rabbijának.
Ráadásul Szántó-Várnagy Binjomin némileg körön kívüli is, mert a berlini ortodox rabbiképzőben végzett, csak távolról figyelte a Mazsihisz körüli eseményeket. A Bét Jehuda zsinagóga az OR-ZSE tanzsinagógája, de évek óta a Budapesti Zsidó Hitközség körzeteként működik, a Rabbiképzőnek nincs érdemi beleszólása a zsinagóga életébe, a neológia hagyományában elkötelezett tanintézmény és az ortodox rabbi között azonban szívélyes a kapcsolat. Az egyetem szívesen együttműködik vele, neki meg részben alma matere is a Rabbiképző, hiszen itt tanult kántornak (2010–14-ig a Páva utcai zsinagóga kántora volt).
Mielőtt leültünk volna beszélgetni a Zsidó Egyetem könyvtárában, Binjomin rabbi körbevezetett a zsinagógában, ahol egy éve már jártunk egy sábáti istentiszteleten (péntek este, a szombat eljövetelének idején).
Most üres volt a terem, jobban szemügyre vehettük a sok emléktáblát a falakon, az ismerős neveket, megnézhettük a tórát is, az egyik tekercset most fogják felújítani, és konstatálhattuk, hogy kint van a magyar és az izraeli zászló is. Rá is kérdeztünk a zászlókra, de ő is csak akkor vette észre, hogy ott vannak.
Már ahhoz a generációhoz tartozik, aki
nem a cionizmus vagy az üldöztetés felől közelít a saját zsidóságához,
az ezekben rejlő feszültségeket kerüli, „nem érzem bennük a produktivitást”, mondja.
A zsidóság neológ-ortodox megoszlása magyar sajátság. A XIX. század végi nagy zsidó asszimiláció hozta magával az igényt, hogy legyen a vallásgyakorlásnak a modern társadalomba szervesebben illeszkedő formája is, ez lett a neológia. A rabbi úgy gondolja, a zsidó vallást egyszerűbb megérteni az ilyen különbségtételt kevéssé ismerő külföldi zsidóság alapján, mert a Tóra, a Talmud és az egységes rabbinikus hagyomány az, ami minden vallásos közösséget összefog. Az, hogy netán az egyik rabbi mást gondol, mint a másik, nem okoz szakadást. A hit alapjaiban a neológ és az ortodox között sincs különbség. Jelentős eltérés akkor van, amikor egy csoport nem fogadja el a Tóra isteni szerzőségét, mint egyes modern liberális reformirányzatok esetében.
Matematika, fizika, Isten
Szántó-Várnagy Ádám, Binjomin Zeév a héber neve, hagyományt követő zsidó családban született. „Magyarországon a mi családunk már hagyománykövetőnek számít, mert hanuka idején gyertyát gyújtunk, jom kippurkor templomba megyünk, az első szédereste pedig a nagymamihoz. Ezzel már bekerültünk a magyar zsidóság élvonalába”, mondja. Ez körülbelül a vasárnapi kereszténységnek felel meg? – kérdezem. Igen, válaszol, „hú, vasárnapi, ez erős”, teszi halkan hozzá.
Hanukán a Teleki téri ortodox lakászsinagógában jártunk néhány éve:
A nagyszülők és a család külföldön élő ága azonban mélyen vallásosak voltak, és amikor Binjomin gyermekkorában könyvekből megismerte a zsidó hagyományt, közben az is ott volt a tudatában, hogy a vallás komoly megélése valódi opció.
A budai Szilágyi Erzsébet gimnázium után a BME matematika szakán tanult, majd fizikából (hálózattudományból) doktorált az ELTE-n, de végül nem a tudományt választotta. Harmadéves matematikusként iratkozott be a Rabbiképző kántor szakára, a Páva utcai évek után a Magyarországi Autonóm Ortodox Hitközség tagja lett. Talmudi tanulmányokat folytatott Budapesten a Lativ Kolelben 2012–17 között. Kilenc hónapot töltött Jeruzsálemben az Or Száméách jesiva bét midrásban, hagyományos zsidó vallási iskolában tanult. 2018-ban iratkozott be a berlini ortodox rabbiképzőbe, ahol 2023 januárjában végzett.
Amit Berlinben látott, valami olyat szeretne megvalósítani a Scheiber Sándor utcában is. Berlin nagy hátrányból indult Budapesthez képest, de úgy látja, az ottani közösség már előrehaladottabb állapotban van. Pedig Budapest a külföldi zsidók szemében szent hely.
Közösség, tanulás
Egy pillanatra megfordulnak a szerepek, Binjomin rabbi ugyanis azt mondja, azért is keresett minket, mert ötleteket remél ahhoz, hogyan alapozza meg itteni munkáját,
miként lásson neki a közösség felépítéséhez.
Azonnal átéreztem a viccbéli rabbi helyzetét, aki mindennap új tanácsot adott a beteg jószággal bajlódó gazdának, és amikor mind elhullott, sajnálkozva jelentette ki, hogy kár, még annyi jó ötlete lett volna.
Végigvettük, hogy mi van a kezében: úgy gondolom, ezek között talán a szerénység, alázat a legértékesebb, ami a kérését is megszülte. S mindjárt a második a családja. Felesége, Eszter is később lett vallásos, „egy hullámhosszon vagyunk”. Hogy a rabbit mennyire segítheti a családja, arra idézi berlini rabbitanárát, aki azt mondta a hallgatóknak, „odaadom a diplomát, de csak akkor menj egy közösséghez rabbinak, ha már van feleséged”. Eszter visszahúzódó természetű, néha azt mondja,
„egy programozóhoz mentem feleségül, nem rabbihoz”,
de látni való, fontos Binjominnak, erős hátteret jelent.
A rabbi nem pap, hanem tanító, és ezt Binjomin igen komolyan veszi. Kicsit vitatkozom vele, hogy nem állít-e túl magas mércét azoknak, akiket a közösségbe vár, ugyanis úgy gondolja, elsőként héberül kell tanulniuk. De ebben nagyon hisz, s már Berlinben nekikezdett héber nyelvű szövegeket tanítani az interneten, kialakított egy online tanulási anyagot az élőben tartott előadásokból, ez már két éve működik. A szándéka nem irreális, „meghúztam a vonalat, hogy mi a célunk, nulláról eljuttatni az érdeklődőt odáig, hogy a szombati tóraolvasást követni tudja”. Egy hébertanárnővel is konzultált, aki szerint ez öt hónap alatt elérhető a tervezett háromszor tízperces online foglalkozásokkal is.
A héber írást egy hét alatt el lehet sajátítani,
és a tanulás végére már érteni is fogják a szöveget.
Vannak, akik úgy tanítanak hébert, hogy kecsegtetik a tanulókat, hogy azzal kivándorolhatnak Izraelbe, de Binjomin rabbi nem akar így híveket toborozni, „nem árulok zsákbamacskát, ez egy zsinagóga”. A héberhez azért ragaszkodik, mert ez az istentisztelet, az imák, zsoltárok nyelve, és azokat a zsidó hagyományban az eredeti nyelven kell mondani, énekelni. Aki tud valamelyest héberül, az érti is, mi történik a szertartáson. „Attól kezdve, hogy megkaptuk, mindig használtuk a Tóra nyelvét, de nem azért, hogy tejet kérjenek a boltban, hanem a vallási célokra. Állami nyelvként csak Izrael állam létrejötte óta él a héber.”
Úgy belemelegedtünk a beszélgetésbe, hogy közben zárni kezd az egyetem, a rabbi is fogja a kalapját, elindulunk kifelé, az utcán még egy jó órát beszélgetünk. Ennyit kell csak tennie, mondom, látogassa meg az embereket, vagy hívja meg őket, akár otthoni ebédre is, és beszélgessenek, fognak jönni. Még a hébert is megtanulják, mert ezekből a beszélgetésekből rajzolódik ki, hogy milyen szép és vonzó a zsidó hagyomány.
De fordítsuk meg a helyzetet:
keressék meg önök a rabbit, és beszélgessenek vele,
megbánni nem fogják. Aki pedig a zsidóságát szeretné feltámasztani, jobb társat nem is találhat, mint ezt az elkötelezett rabbit a Scheiber Sándor utcában. Vagy online, mert amilyen ortodox, olyan modern is. Van saját honlapja, a binjomin.hu, ahol nemcsak kérdezhet tőle, de rengeteg értékes tanítást is talál. Közérthető formában olvashatók tőle cikkek, tanítások az Orti.hu oldalon, és hát az már tényleg menő, de a TikTokon is ott van.
Képek: Karancsi-Albert Rudolf
