Kocsis Máté volt fideszes polgármester, a kerület jelenlegi országgyűlési képviselője, fideszes parlamenti frakcióvezető még egy tavaly januári Facebook-bejegyzése miatt perelte be Pikó Andrást, mert az szerinte a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát megsértette. Pikó ugyanis azt írta, hogy „a józsefvárosi gyerekeken áll bosszút a Fidesz”, amikor a káptalanfüredi gyermeküdülő támogatását visszavonta az Emmi. Pikó magyarázatot is várt a kerület országgyűlési képviselőjétől.
Kocsis beperelt három sajtóterméket is, amely erről a vitáról beszámolt: a Klubrádiót, a Magyar Narancsot és a Népszavát is. Velük szemben ugyancsak az volt a vádja, hogy megsértették a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, amikor tudósítottak a polgármester kijelentéséről. (A csörtéről egyébként mi is beszámoltunk – ahogy sok más médium is –, de csak a fenti hármat perelte Kocsis Máté.) A kettővel ezelőtti polgármester emellett sérelemdíjra is igényt tartott, mely „a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése”.
Még aznap, amikor Pikó posztja megjelent, Kocsis Máté jelezte a Facebookon, hogy beperli a polgármestert, és arra tett ígéretet, hogy a támogatást újra ki fogja lobbizni a kormánynál.
Eredetileg Sára Botond is beszállt a történetbe, hogy csatlakozik és ő is feljelenti Pikót, de ez a posztja már nem elérhető.
A január 20-i ítélethirdetés elutasította a felperes keresetét, a bíróság 28 oldalas indoklásban fejtette ki, miért nem tartja megalapozottnak. Eleve politikai vitáról volt szó, melyben nem ez volt az első pengeváltás, Kocsis például facebookos viszontválaszában nyavalygással és hazudozással vádolta a polgármestert.
A két politikus közötti vita a 2019-es önkormányzati választások kampányáig megy vissza. Pikó szerint Kocsis a legdurvább sértésekkel támadta őt mind polgármester-jelölti, mind pedig később polgármesteri
minőségében, és ez a durva közéleti politikai vita a mai napig is tart, a bíróság szerint a vita stílusa egyre markánsabb és személyeskedőbb.
Mivel közszereplőkről van szó, eleve más szabályok vonatkoznak rájuk – többet kell elviselniük egy átlagos földi halandónál.
„A közéletben részt vevő személyeknek ugyanis számolniuk kell azzal, hogy politikai ellenfeleik tevékenységüket, szereplésüket kritikával illetik, és erről a közvéleményt tájékoztatják. A közélet szereplőinek pedig el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt, kritikát is.”
Az egyik téma, amit a bíróságnak vizsgálnia kellett, az a vélemények és tényállítások kérdése, ennek része volt a bosszú szó értelmezése. Kocsis szerint ugyanis az az állítás, hogy ő direkt akar kiszúrni a józsefvárosiakkal, nem igaz.
A bíróság megítélésése szerint a bosszú kifejezés véleménynyilvánításnak minősül.
„Jelentése: vélt vagy valós sérelmek megtorlása, revans, elégtétel. Egy bizonyos cselekvésnek, vagy attól való tartózkodásnak bosszúként történő minősítése minden esetben egyfajta értékelést hordoz magában. A bosszú kifejezés tartalmában alapvetően nem értékelhető tényállításként, mivel értékelését fejezi ki”
– mondja ki az ítélet.
A bíróság azt is kimondta, hogy egy jogsértés elbírálásánál
„nem lehet a használt kifejezéseket elszigetelten vizsgálni, tekintettel kell lenni a szövegkörnyezetre is, és az egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódó, egymással összetartozó részeket összefüggésükben kell vizsgálni”.
Pikó posztját egyértelműen véleményállításnak tartja a bíróság, melyet kifejezetten egy kiemelt közéleti téma tekintetében fogalmazott meg Kocsis Máté, illetőleg a Fidesz vonatkozásában. Bár a bírálat erőteljes és markáns, nem haladja meg az Alaptörvény által biztosított szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, „stílusában nem értékelhetőek indokolatlanul sértőnek, bántónak vagy megalázónak”, így a felperesnek mint közszereplőnek az alperes politikai közbeszédben megtett véleményét
fokozottan tűrnie kell.
Ami a sajtótermékek elleni keresetet illeti, ott sem adott a bíróság igazat Kocsisnak. Az indoklásban a bíró kiemelte, a sajtónak az a feladata, hogy a közéletet érintő, érdeklő kérdésekről tájékoztasson. Pikó és Kocsis politikai közszereplők, vitájuk – a vita alapjául szolgáló tény is – közérdeklődésre számot tartó eseménynek minősül,
amiről a sajtónak nem csak joga, hanem kötelessége is beszámolni.
Kocsis Máté első fokon tehát elvesztette a pert, a döntés ellen 15 napon belül fellebbezhet. A bíróság kötelezte őt az alperesek perrel felmerült költségeinek megtérítésére: Kocsisnak a zsebébe kell nyúlnia, mert Pikó Andrásnak 400.000 Ft + áfa perköltséget, a Klubrádiónak 100.000 Ft perköltséget, a Magyar Narancsnak 150.000 Ft + áfa, a Népszavának 30.000 Ft +áfa ügyvédi munkadíjat kell lerójon. Emellett Kocsis Máténak az államnak a NAV külön felhívására 36.000 Ft perköltséget is meg kell térítenie – összesen 700 ezer forintot kell kifizessen. Nagyon azért nem vágja haza ez az összeg, hiszen parlamenti képviselőként bruttó havi 2,2 millió forintot keres.
Nyitókép: Nagy Dániel, Ványi Ákos
