November 27-én volt a Roma Önkormányzat közmeghallgatása, ahol Oláh Tibor (Cikösz – Cigány Közösségek Szövetsége), az önkormányzat elnöke számolt be a szervezet 2024-es tevékenységéről. A júniusi önkormányzati választásokon a Cikösz országosan és a kerületben is tarolt, és javarészt ugyanazok a képviselők kerültek be a testületbe, akik korábban is ott voltak (a Cikösz elnöke egyébként Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, fideszes képviselő).

Az eseményen megtudhattuk, hogy milyen, elsősorban kulturális és hagyományőrző programot szerveztek az önkormányzat Vajdahunyad utcai épületében, valamint ismertették, hogy milyen forrásokból gazdálkodik a szervezet. Röviden szólva annyit mondhatunk, hogy sok-sok közösségi programot szerveztek a kerületi romák számára, a működési forrásaikat pedig majd a cikk végén részletezzük, azonban számunkra fontosabb volt az, hogy

hiszen a Roma Önkormányzat előző testülete viszonylag ritkán nyilvánult meg lapunknak, ám a kerület legnagyobb kisebbségének képviseletét ellátó szervezet működése talán méltán számíthat közérdeklődésre.

A legnagyobb nóvumnak az tekinthető az októbertől induló új önkormányzati ciklusban, hogy elindul egy együttműködés a roma és a „sima” önkormányzat között, ez korábban nem igazán volt így: „az a tisztességes roma önkormányzat, amelyik együttműködik a városvezetéssel, mindegy, hogy az milyen színű, vagy honnan jött” – mondja Oláh Tibor, aki szerint Pikó András polgármester is pozitívan értékelte a kapcsolatfelvételt: „nagy öröm volt András részéről, ő is tudja, hogy

Ez nem a III. kerület, ahol él mondjuk 120 roma, itt azért majdnem 20 ezren élnek.”  

Az együttműködés részleteiről egyelőre nem tudott beszámolni, annyit lehet tudni, hogy a polgármester kérésére elindítanak egy telefonos ügyfélszolgálatot: „az volt András kérése, hogy tegyük rendszeresen elérhetővé magunkat. A romák nagyon igénylik a személyes kapcsolatfelvételt, ezért azzal, ha nyitok egy Facebook-oldalt, és oda fölirkálnak, még nem érek el semmit. Lesznek ügyfélfogadási napok is, ezek időpontjai felkerülnek majd a józsefvárosi weboldalra is”.

A Roma Önkormányzat elsősorban kulturális tevékenységet fejt ki:

Azonkívül van még az oktatás, és egy enyhe szociális vonalunk is van, amikor szociális ügyekben járunk közben valaki érdekében.” Oláh szerint sokan „félénkek” egyedül hivatali ügyeket intézni, ezért az ilyen esetekben hasznos lehet az önkormányzati segítség: „van, hogy mondjuk egy általános ügyintézőhöz nem mernek odamenni, és segítséget kérnek tőlem, járjak már közben az ügyükben, mert én talán előbbre jutok, mondjuk például egy ügyintézés esetében a Józsefvárosi Gazdálkodási Központnál (JGK)”.

Oktatási és kulturális kérdésekben az önkormányzatnak véleményezési és hozzájárulási joga van, erre Oláh Tibor, az óvodai körzethatások kijelölésének kérdéskörét hozza példának: „ha nem hagyjuk jóvá ezeket, akkor megállás van az ügyben, lévén ez elég fontos kérdés, mert ha olyanok a körzethatárok, hogy túl sok roma esik egy körzetre,

A Roma Önkormányzat Vajdahunyad utca 14. alatti helyisége a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában van egyébként, színháztermét időről időre kulturális rendezvényekkel töltik meg, de ifjúsági és nyugdíjasklubokat is tartanak itt: „kevés hely van már, ahova el lehet menni, fölhívnak, hogy szeretnének valahol eltölteni egy pár órát. Van, amikor hangszereket is hoznak, vagy csak beszélgetnek, veszünk nekik szendvicseket, meg mondjuk két üveg bort. Ez tök jól működik, van egy jó napjuk biztonságban, tuti jó helyen, senki nem bántja őket, senki nem köt beléjük.

– mondja az önkormányzat elnöke.

A hely próbateremként is működik, sok tradicionális cigányzenekar próbál itt: „például a Zenélő Budapest programban való részvételhez minden zenekarnak kellett készítenie egy videót magáról. Mind a 60 zenekarnak kellett egy 5 perces anyagot megcsinálni, és azt benyújtani a minisztériumba, meg az étterem vezetőinek is, hogy mégis kikről van szó. A hatvan zenekarnak több mint a fele itt csinálta meg ezt az anyagot, csak jöttek sorozatba a hívások, persze, gyertek,

óriási segítség volt ez nekik.” (A Zenélő Budapest koncertsorozat Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos turisztikai- és fesztiválszervező cége, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szervezésében, Budapest Főváros Önkormányzata és a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásával valósul meg.)

A színházterem virrasztásoknak is helyet ad (amikor egy családtag elhalálozik, meghirdetnek egy időpontot a megemlékezésre, amire meghívás nélkül érkezhet bárki, aki szeretne elbúcsúzni a halottól, ez a virrasztás): „október 14-én volt a hivatalos megalakuló ülésünk, azóta hat virrasztás volt, mondom, hat alkalom 14. óta. Ez őrület sajnos, nem megy le hónap virrasztás nélkül. A virrasztás hozzátartozik a kultúránkhoz, de ugye egy virrasztás nem öt ember, általában 50-60-80-100 fős virrasztások vannak.

hol nevetnek egy sztorin, hol sírnak órákig, de nagyon nagy segítség, hogy van egy olyan helyiség, ahol ezeket megtarthatják, mivel a lakásban nem tudnak ötven embert fogadni.”

Egyébként korábban a Józsefvárosi Önkormányzat is kötött egy megállapodást a Roma Önkormányzattal arra, hogy ingyen helyiséget biztosítson a virrasztó roma családoknak, ez is tovább él Oláh Tibor szerint.

A Roma Önkormányzat elnöke egyébként 50 éves múlt, érettségije van, a Wesley János Lelkészképző Főiskolát nem tudta elvégezni kisgyermeke érkezése miatt: „jöttek a gyerekek, és el kellett döntenem, hogy tanulok vagy dolgozok és gyerekeket nevelek a feleségemmel, abbahagytam az iskolát és beálltam dolgozni”. Három gyereke és két unokája van.

A Roma Önkormányzat forrásai a 2024-es évben:

• Központi működési támogatás: 1.000.040 forint

• Központi feladatalapú támogatás: 631.750 forint

• Települési önkormányzati működési támogatás: 11.180.875 forint

• Települési önkormányzati nemzetiségi pályázati támogatás: 1.600.000 forint

• Roma modell program pályázat: 1.600.000 forint

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf