Egyesületet alapítottak a bárzongoristák

2021. szeptember 12.

Dalok százait kell ismerniük, rá kell érezniük a vendég hangulatára

Tavasszal alakult meg a Magyar Bárzongoristák Egyesülete. Elnökük elmondta nekünk, mi is ez a műfaj, és miért kellene átörökíteni a következő generációknak.

„Öt-hat éves lehettem, amikor arra a kérdésre, hogy milyen hangszeren szeretnék tanulni, azt feleltem: én Torma Rudi szeretnék lenni. Torma Rudi – az idősebb – hosszú ideig a Miniatűr Piano Bár zongoristája, a budapesti éjszaka ismert előadója volt a 70-es, 80-as években. Édesapám sokszor muzsikált vele, s én kisgyerekként ámulva hallgattam őt.”

Ezt Nyári Gyula László, az egyesület alapító elnöke meséli, aki egyébként a Magyar Állami Operaház zongoraművésze, a Cziffra Alapítvány kitüntetettje. Emellett húsz éve a legelőkelőbb szállodákban zongorázik esténként, illetve csak zongorázott a pandémia előtt.

A bárzongoristák a covid idején ugyanúgy munka nélkül maradtak, ahogyan a legtöbb vendéglátós és a vendéglátásban muzsikáló zenész.

Nyári Gyula László

A cigányzenészek számára kárpótlásként, áthidaló segítségként hozta létre a kormány a Muzsikáló Magyarország nevű pályázati programot. Ez a lehetőség több mint 100 zenekar tagjainak biztosított jövedelmet fél évig. Nem így a bárzongoristáknak, holott ők ugyanúgy vendéglátósok voltak. Voltaképpen ez adta az apropóját az egyesület létrehozásának. Úgy gondolták, ha megfelelő szervezettel képviselik magukat, jobban tudják érvényesíteni az érdekeiket. De ha már egyesület, akkor más, szintén fontos célokat is megfogalmaztak.

„A bárzene önálló zenei műfajt képvisel, százéves múlttal. A bárzongoristának több száz számot kell ismerni szöveggel együtt, s rá kell éreznie a vendég hangulatára is. Illik tudnia a visszatérő vendégek kedvenc számait, és kérés nélkül is elmuzsikálni (énekelni is)” – mondja az elnök.

Eisemann Mihály már az 1920-as években a Stefánia úti Admirál bárban zongorázott, ő szerezte többek között a Bástyasétány hetvennégy című Gazdag Gyula-operettfilm zenéjét, operetteket, korabeli slágereket. Cziffra György, Seress Rezső, világhírű muzsikusok képviselték valaha a bárzenét, Solymossy Lulu, Vécsey Ernő, Martiny Lajos, Turán László, Garay Attila, Szabó József, Horváth Jenő, akik közül többen zenét is szereztek, amelyekből slágerek születtek, és nem csak a Szomorú vasárnap című Seress Rezső dal, hanem például Horváth Jenő zseniális szerzeményei, melyek mára szinte teljesen feledésbe merültek.

A közelmúlt nagy nevei pedig Mártonffy Miklós, Kóródi Iván, Fűzy Gábor, Orosz János, Nádas Gábor. Sajátos bárzenei stílust alakítottak ki, rangot adtak a bárzenének. Méltatlan volna elfeledni ezt a műfajt, s azoknak az emlékét is, akik művészi szintre emelték a bárzenét.

Az egyesület egyik célja az ennek kulturális örökségnek a megóvása és továbbhagyományozása. Ezért csak olyan muzsikusokat vesznek be a szervezetbe, akik magas szinten képviselik a műfajt. Az alapító és tiszteletbeli tagok közül többen a kerületben élnek, közöttük bárzongorista-verseny győztesek.

Az egyesület alapítói

Az alapító okiratban célként fogalmazódott meg a jövő generációjának képzése az egyesület keretein belül, hogy a műfaj tovább élhessen és megmeneküljön a kihalástól.

A szervezetnek pártoló tagsága is van, jelenleg olyan neves művészek, mint Kesselyák Gergely, a Magyar Állami Operaház karmestere, Balázs János Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, Némethy Attila zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Sárközi Gyula Harangozó-díjas balettmester, koreográfus és a tudós Batta András Erkel- és Széchenyi-díjas zenetörténész azok, akik nevüket adják ehhez a fajsúlyos műfajhoz, így is emelve rangját eme zenei művészeti ágnak.

„Míg zongorista növendéktársaim a klasszikus művek gyakorlása után kikapcsolódásként fociztak, vagy más hobbijuknak hódoltak, addig számomra e műfaj muzsikálása jelentette és jelenti a pihenést, a kikapcsolódást” – folytatja Nyári Gyula László a személyes történetét a bárzongorista létével kapcsolatban. „A bárzongorázás különleges tudást igénylő műfaj, amit kulturális örökségünk részévé kell nyilvánítani és ismertté tenni a jövő generáció számára!”

Képek Nyári Gyula László – Címkép: Fortepan/Bauer Sándor (illusztráció)

Kapcsolódó cikkek

2026. november 22.
A közbiztonságot rendőrök átcsoportosításával, a rendészek bevonásával és huszonnyolc helyszínen folyamatos rendőri jelenléttel próbálja javítani a júniusban kinevezett budapesti rendőrfőkapitány. Jelenleg hatezer fő a rendőrség fővárosi létszáma.
2026. november 22.
A szerfüggőség Magyarországon tabu, népbetegség és stigma. Egy részükről fel sem ismerjük, hogy valóban függőségek, de ha igen, akkor az átlagemberek jó része szélsőséges véleménnyel van a függőkről. De hol a függőség határa? És hogyan lehet legyőzni?

További cikkek

2026. november 21.
Tízmillió forintos keretösszeggel hirdetett addikciós pályázatot a Józsefvárosi Önkormányzat civil és egyházi szervezetek számára. A támogatásból többek között utcai szociális munkát, ártalomcsökkentő szolgáltatásokat és a szerhasználók egészségügyi ellátásba jutását segítő programokat finanszírozhatnak. A pályázat a kerület idén elfogadott, 2026–2030 közötti drogstratégiájának megvalósítását szolgálja. A jelentkezési határidő december 10.
2026. november 21.
Ingyenes, kezdőknek szóló lovári nyelvi klub indult a Kesztyűgyár Közösségi Házban. A foglalkozásokat Nagy Gusztáv író, költő, műfordító vezeti, aki többek között Madách Imre Az ember tragédiáját is lefordította romani nyelvre.
2026. november 20.
Szalkai Dániel kutató, designer szakembernek A felépülés kultúrája című kiállítása ma este hattól nyílik meg a Lehetőségek terében.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.