Ma már leginkább csak keresztrejtvényben találkozni az OTI névvel: ha „az SZTK elődje” meghatározást látják, ezt a hárombetűs szót kell beírni. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet 1927-ben jött létre még Országos Munkásbiztosító Pénztár néven. Az OTI a Belügyminisztérium, illetve a Népjóléti Minisztérium felügyelete alá tartozott, egészen 1950-es megszűnéséig, amikor is az SZTK, azaz a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ vette át a szerepét.
Az első világháború és az azt követő infláció szétzilálta a társadalombiztosítási ellátásokat, ezért az 1920-as években újjászervezték a rendszert, bővítették az igénybe vehető ellátások számát és a jogosultak körét is. Ehhez szükség volt új egészségügyi intézményekre is. Az OTI első kórháza az Uzsoki utcai kórház lett, amely 1927-ben nyitott meg 405 ággyal. A növekvő biztosítotti taglétszámmal a zsúfoltság is egyre nagyobb lett. Koltói Anna szociáldemokrata politikus – akiről a Fiumei út közelében teret készül elnevezni az önkormányzat – vezetőségi tag volt az OTI-ban, az ő javaslatára hozták létre a Baleseti Kórházat a Fiumei úton, az OTI székháza közelében.
Az új kórház 1937 és 1939 között Gerlóczy Gedeon, Grundböck Béla és Körmendy Nándor tervei alapján épült. Különlegessége a teljesen acélvázas szerkezet, ezt töltötték ki betonfalakkal. Az 1984-es teljes felújítással átalakított, műemléki részleteket is tartalmazó épületet látva ma már nehéz elképzelni, hogy eredetileg milyen képet is mutatott. Homlokzatát valaha türkiz Zsolnay-kerámiák burkolták, a lépcsőházak természetes fényt kaptak az üvegbeton falakon keresztül, és a nyílászárók is különleges pompát adtak az épületnek. Az 1970-es évek végére sajnos annyira leromlott az állaga, hogy a kórháznak ki kellett költöznie, és két évig üresen állt.
Gerlóczynak nem ez az egyetlen jelentős épülete Budapesten, de ez tekinthető főművének. Az 1895-ben orvosdinasztiában született építész Münchenben tanult a Bauhaus-előfutárnak tekintett Politechnikumban. 1919-ben egy este a Hadik-ház Szatyor bárjába indult jazzt hallgatni, és meglátott egy hirdetést, hogy az épületben műterem kiadó. A helyet ugyan már kivették, de amikor kiderült, hogy ott korábban a frissen elhunyt ismeretlen festő, Csontváry Kosztka Tivadar alkotott, úgy döntött, megvásárolja az értéktelennek tartott gyűjteményt a rokonoktól. Az árverésen a versenytárs fuvaros a jó minőségű vásznakra pályázott, amiből ponyvát akart készíteni, de a fiatal építész pénzzé tette örökségét, és megvásárolta a komplett Csontváry-hagyatékot 9600 koronáért. Ha nem tesz így, ma nem ismernénk a korábban patikusként dolgozó festő életművét.
Jó referencia lehetett Gerlóczynak, hogy 1930-ban az ő tervei alapján készült el a békéscsabai százágyas sebészeti pavilon. A Baleseti Kórház épületére beadott tervei is impozánsak voltak, ezért is nyerhette el társaival a nem egyszerű munkát. A szűk terület és a forgalmas Fiumei út miatt az akkoriban elterjedt pavilonos elrendezés helyett emeleti blokkos megoldásban gondolkodtak. Ez praktikusan megoldotta az osztályok elválasztását, a betegszállítást és a gyógyulók rehabilitációját is, mivel rengeteg fényt igyekeztek beengedni.
Az épület korábbi nevei OTI „Koltói Anna” Baleseti Kórház, Mária-Magdolna kórház, Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Országos Traumatológiai Intézet, Országos Baleseti Intézet, Mező Imre úti Baleseti Kórház.
Fotók: Fortepan, Hungaricana Közgyűjteményi portál és Arcanum Digitális Tudománytár (Magyar Művészet Könyv (1919-1945/2) / Forrás: Tér és Forma 1940 / Forrás: Magyar Építőipar 1986)
