A gondolat nem új keletű. Kristófék már 2006 óta foglalkoznak analóg fotózással, és 2010-ben nyitották meg első üzletüket a legendás Fogasházban a Lomography-gépek magyarországi forgalmazóiként. Azóta bejártak minden lehetséges kacskaringót: a Fogasház átalakulása után a VII. kerületi Kazinczy utcában vetették meg a lábukat, ahol ma is megtalálható az üzlet – itt veszik át a filmeket, és a bulinegyed turistái is rácuppanhatnak az analóg fényképezőkre. A Somogyi Béla utcában viszont „minden is” van, ami egy analóg fotósnak kell: fotópapír, vegyszer, miegymás.
A labormunka korábban a Horánszky utcában zajlott, ahol a beérkező filmtekercseket kidolgozták. Ez azonban zárt műhely volt – a leadott filmek bekerültek, az elkészült képek kikerültek, a folyamat maga láthatatlan maradt. A palotanegyedi új üzlet és kiállítótér megnyitásával mindez megváltozott: most már bárki beléphet,
megnézheti, hogyan születik meg egy kép a vegyszerek között, sőt maga is kipróbálhatja.
A kávégép és a hívógép egymást segítik: bejön a vendég egy tekercs filmmel, aminek az előhívása akár egy-másfél óra alatt megvan, ami éppen elég egy jó kávéhoz, meg néhány elintézetlen e-mailhez. Van wifi is, így aki dolgozni szeretne, az is megtalálja a számítását.
A labor azonban korántsem csupán váróterem. A Somogyi Béla utcai helyiségben ötállomásos bérelhető labor áll az amatőrök rendelkezésére, ahol saját kezűleg lehet fekete-fehér és színes képeket nagyítani, tapasztalatokat cserélni egymással; de művészek is bejárnak, hogy profi és nyugodt körülmények közt készítsék el egy kiállításuk képeit. A hátsó részlegben dobszkenner, félautomata hívógépek és az ország talán legváltozatosabb analóg vegyszerraktára gondoskodik arról, hogy a leadott filmek – legyenek azok divatfotók, öreg üvegnegatívok vagy Super 8-as tekercsek – a lehető legjobb kezekbe kerüljenek. A vegyszerekkel való bánásmód is komolyan vett ügy: a használt oldatokat szerződéses partner szállítja el, nem a lefolyóba kerülnek.
A falakat időszakos kiállítások díszítik:
jelenleg egy olyan különleges sorozat látható, amit egy szemétbe dobott, ismeretlen tulajdonosú negatívból nagyítottak elő. Hetvenes évek, névtelen emberek, névtelen pillanatok – mégis megrendítően szép kompozíciók. A tervek szerint 1-2 havonta cserélődnek majd a képek.
Váczi Kristóf sokat mesél arról, mi teszi az analóg fotózást mássá, és szebbé a digitálisnál. Nem pusztán nosztalgiáról van szó, hanem egyfajta gondolkodásmódbeli különbségről. „Ha filmre fotózok egy eseményt, harmincöt kockából harminchárom biztosan jó lesz. Digitálisan ugyanolyan körülmények között talán három-négy igazán jó kép születik.” Az ok részben az, hogy az ember másképp áll a gép mögé, ha tudja, hogy a keret véges. Részben pedig abban rejlik, amit ő a digitális képek „elszoftveresedéseként” emleget: a mai telefonok és kompaktkamerák egyre inkább algoritmusokkal rajzolják meg a képet, nem optikával – a szoftver korrigál, simít, kiszámol. Az analóg gép lencsehiányai, a széleken sötétedő kép, a film szemcsézete – ezek nem hibák, hanem egy más, organikusabb vizualitás jelei.
Workshopok, fotós garázsvásárok, archaikus fotótechnikai bemutatók – a nedves kollódiumtól a cianotípiáig – egészítik ki a programkínálatot, amit a csapat folyamatosan bővít. Az archaikus technikákat rendszerint olyan külső szakemberek tanítják, akik évek óta a Café Analóg berkein belül adják át tudásukat. A cél nem csupán a meglévő közösség kiszolgálása, hanem az is, hogy minél több ember számára elérhetővé tegyék ezt a világot.
Aki még soha nem tartott kezében filmtekercset, itt megtudhatja, miért érdemes.
Az analóg fotózás ma tudatos választás – egyre több fiatal is rátalál, és a Café Analóg pontosan azoknak nyitott ajtót, akik ezt komolyan gondolják.
Café Analóg
- Somogyi Béla u. 19.
- Nyitva: H-P 9:00 – 17:00
Fotók: Mile Máté
