Az inkluzív oktatás nem csak szemlélet kérdése, a jól működő gyakorlathoz elegendő számú szakemberre, megfelelő kapacitásra, időre, és nem utolsósorban pénzre is szükség van. A Deák Diák iskola gyakorlatán keresztül néztük meg, milyen nehézségekkel kell szembenéznie, és milyen korlátokba ütközhet – még a legnagyobb elhivatottság mellett is – egy befogadó iskola. Az új oktatásirányítás most országos szinten is változtatásokat ígér ezen a területen.

Egy év alatt is jelentősen emelkedett a sajátos nevelési igényű gyerekek száma Magyarországon. A legtöbben súlyos tanulási zavarokkal küzdenek, de azoknak a száma is több mint kétezer fővel nőtt, akiket autizmusspektrum-zavarral diagnosztizáltak – derül ki a KSH adataiból.

Az iskolák nagy része nem tudja kezelni a bullying-helyzeteket, ahogy a szigorú rendszerbe nem illő gyerekeket sem.

Megújítják az eszközkészletet, továbbképzéseket biztosítanak a tanároknak a sajátos fejlesztési igényű gyerekek sikeresebb tanulása, beilleszkedése érdekében.

Fehérvári Csillában és Gömbösné Hideg Vikiben közös, hogy mindketten autista gyermeket nevelnek. Közösen küzdenek és szólalnak fel a gyerekeik mellett minden sajátos nevelési igényű (SNI) gyerek érdekeiért: a speciális ellátásáért, a méltó oktatásáért, hogy ugyanolyan esélyekkel futhassanak neki az életnek, mint bárki más – gondoljunk erre különösen az autizmus világnapján.