Idén három szervezet szállt ringbe a romák szavazataiért Józsefvárosban:
- a Phralipe,
- az MCF (Magyarországi Cigány Közösség Fóruma), valamint
- a CiKöSz (Cigány Közösségek Szövetsége), jelenleg az ez utóbbi szervezethez köthető személyek vannak a Józsefvárosi Roma Kisebbségi Önkormányzat vezetőségében.
A választás a CiKöSz teljes sikerét hozta: a megszerezhető öt nemzetiségi önkormányzati helyre elvben akármelyik szervezetből bekerülhetett volna az öt legtöbb szavazatot kapó képviselő, ezeket mind a CiKöSz képviselői hozták el:
- Oláh Tibor (48,24%, 301 szavazat),
- Csikós Éva (40,38%, 252 szavazat),
- Boros György (39,42%, 246 szavazat),
- Kathy-Horváth Lajos (39,26%, 245 szavazat) és
- Mészáros Gyula (34,94%, 218 szavazat).
A választók helyben maximum 5 jelöltre adhatták le voksukat, a hatodik Szilvási István (27,56%, 172 szavazat) már nem nyert mandátumot.
A CiKöSz Fidesz-kötődését nem nagyon kell bizonygatni: elnöke Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, fideszes képviselő. Ő maga június 1-jén a békemenetről posztolt a Facebookon, és kiírta: „Csak a Fidesz, csak a CiKöSz!”.
A CiKöSz a fővárosi roma nemzetiségi választáson 51,43%-kal elvitte a többséget jelentő 4 helyet a 7-ből, az országos választáson pedig még jobban tarolt: 74,37%-ot kapott (a másik tömörülés, a Roma Polgárjogi Mozgalom BAZ Megye 25,63%-ot).
Itt írtunk arról, hogy a cigány szervezetek mivel kampányoltak – a CiKöSz akkor nem volt hajlandó nyilatkozni nekünk.
„A Phralipe független cigányszervezet kampánya veszített a hamis ígéretekkel, a háborús uszítással, illetve a pénzért megvett cigány szavazatokkal szemben” – jelenti ki Szilvási István, a Phralipe tagja. Szerinte velük ellentétben a CiKöSz nem sok energiát fektetett a választásba: „Nulla kampánnyal, nulla mozgósítással, nulla programmal, nulla társadalmi megjelenéssel, nulla információval tudott nyerni, miközben mi politikai kerekasztal-beszélgetéseket, programismertető vitákat rendeztünk, kampányfilmet csináltunk, egy óriási, 3000 fős kampányrendezvényt tartottunk, és persze végigkopogtattuk a nyolcadik kerületi cigányságot” – sorolja Szilvási.
Elmondása szerint sokan támogatták őket, de ez mégsem volt elég: „Rengetegen támogattak szóban,
de a legvégén győzött a pénz ellenünk,
győzött a magyar cigányságnak az a fajta oldala, akik nem szerettek volna más cigány közösségekkel karöltve együtt élni, együtt dolgozni. Ezt tudom bizonyítani is, mert vannak képernyőfotóink olyan facebookos üzenetekről, ahol olyanokat mondanak, hogy én el fogom oláh cigányosítani a kerületet.”
Szerinte a CiKöSz nem nyitott a cigányság különböző rétegei felé. „Kizárólag a zenész cigánysággal akarnak együttműködni, és csak őket támogatják, csak ők számítanak nekik. Ez a fajta gondolkodás győzött a mi nyitott, sokszínű, befogadó, érték- és együttműködés alapú gondolkodásunkkal szemben. Nagyon sokféle roma közösség él a kerületben, az egyszerű, hétköznapi munkások, az építőiparban dolgozó cigány közösségek, de van itt oláh, beás, ukrajnai cigány közösség is, román cigányok is, olyanok, akik nem cigány muzsikusok, már nem a zenével foglalkoznak, és a munka világában próbálnak több-kevesebb sikerrel megmaradni,
tehát ezekkel a cigányokkal nem szerettek volna ők semmilyen formában sem foglalkozni”
– vélekedik Szilvási.
A nemzetiségi választáson csak az szavazhat, aki előzetesen regisztrált a nemzetiségi névjegyzékbe. A VIII. kerületben márciusban még csak 947 roma szavazó regisztrált, de a választások előtt ez a szám 1534-re nőtt, ez igen jelentős növekmény. „Mi közel 600 cigány embert regisztráltunk, de abból csak 172 szavazat érkezett ránk. Volt azonban egy csomó visszásság a választási irodákban, például
nem kapták meg a szavazók mind a három szavazólapot, csak az országos listáét,
ahol ugye nem is lehetett a mi jelöltjeinkről szavazni, vagy pedig azt mondták nekik, hogy nem szerepelnek a névjegyzékben, miközben én magam személyesen adtam le a névjegyzékbe a nevüket.”
„Láncszavazás is volt, amit Balogh Fruzsina végül le is állított, de a többi visszaélést nagyon nehéz tetten érni és bizonyítani” – sorolja Szilvási a furcsaságokat. (Baloghot Pikó András is említette interjújában, mint olyan jelöltjét, aki szavazatvásárlások miatt vesztette el a választókerületét. Pikó feljelentéseket és bizonyítékokat is ígért. – a szerk.)
A jövőt illetően Szilvási elmondta, civil formában folytatják a Phralipe munkáját: együttműködéseket fognak kötni az önkormányzattal és civil formában fogják segíteni az integrációt, „erről már szóbeli megerősítést kaptam a polgármestertől, munkánkat a választási kampány célkitűzései mentén végeznénk”.
Pénzt a kampányra a Phralipe nem kapott: „Saját pénzeket raktunk bele, valamint sok adomány érkezett, a kampánybuliban a birkapörkölthöz a birkát kaptuk, a színpadot, a technikát a barátaim hozták, de még a csipetkét a gulyásba is ingyen kaptuk a Teleki téri piac fűszeresétől” – mondja Szilvási István.
Bangó Attila, az MCF képviseletében sem elégedett a választások lefolyásával. „Legelsőnek is a választások tisztaságára jobban oda kellene figyelni, sok helyen nem voltak meg a szavazólapok, ez pedig sok csalásra ad lehetőséget. Sokan csak az országos listát kapták meg,
100–120 embertől kaptam visszajelzést, hogy nem kaptak szavazólapot”
– mondja Bangó, aki másféle visszásságokról is beszámolt. „A Diószegi utcában 20 ezer forintokat fizettek 50–100 családnak, ami így 2–300 szavazót jelentett, és oké, hogy ezeknek az embereknek egy napig meg van oldva a kenyérgondjuk, de mi lesz az elkövetkező 5 évben?” – teszi fel a kérdést.
Szerinte több ezer cigány lakos meg lett szólítva, de ez nem volt elég a fideszhez köthető szervezet leváltására: „Még most sem élnek azzal a jogukkal, hogy változtassanak 5 évente.
Ugyanaz az 50-60 család van megszólítva a zenészektől,
akik, mint a katonatiszt, elmennek szavazni, és ez befolyásolja a választások lefolyását. Pedig én is elvittem több mint 200 embert, de mire az urnába kerül a voksuk, ez nekem 44 szavazatot jelentett.” (Bangó ezzel a 11. legtöbb szavazatot kapta.)
Bangó a választói aktivitást sem hagyta szó nélkül: „Amikor szavazni kell, akkor neki mosnia, főznie kell, meg a gyereket vinni a játszótérre, de azért mi segítsünk neki egyébként az élelmiszerhez jutásban, a lakhatásban, az iskolában, a gyámhivatalban, de hogy legyen neki egy perce szavazni, arról szó sem lehet” – panaszolja Bangó.
Nem palástolta meglehetősen lesújtó véleményét a CiKöSzről. „Benga és klientúrája egy 40-50 fős csapatot jelent, akikről mindenki tudja, hogy a fideszes Kocsis Máté fizeti őket. El vagyok szontyolodva, hogy 31 éve Benga-Oláh Tibor van a nemzetiségi önkormányzat élén,
csak nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel tudnám illetni az tevékenységét.
Semmilyen látható munkát nem folytat a CiKöSz, egy emlékestet nem tudnak összehozni például az 1956-os cigány hős, Kócos emlékezésére vagy a cigányok elleni sorozatgyilkosságokra emlékezve Csorba Robikáért. A rasszizmus ellen soha nem szólalnak meg (Szarvas Koppány Bendegúz egykori képviselő egyik posztja ellen rasszizmust kiáltva kikeltek – a szerk.), mindenki változást szeretne, de mindig ő nyer, nem is értem a társadalmat.”
„Nincs programjuk, nem szólítják meg az embereket, nincs megállapodási szerződésük az önkormányzattal, ez így baró? Nem tudjuk, mi a véleményük a lakhatási viszonyokról, az iskoláról, van-e náluk tanszertámogatás, segítik-e az élelmiszerhez jutást, csináltak-e akár egyetlenegy karácsonyi ajándékozást a szegény sorsúaknak, egy táboroztatást, van-e programtervezetük a kultúrára, semmilyen lehetőséget nem is akarnak kezdeményezni” – összegzi véleményét Bangó Attila.
Természetesen meg akartuk hallgatni a másik oldalt is, de a CiKöSz helyi vezetőjét, Oláh Tibort cikkünk megjelenéséig nem tudtuk elérni, amint ez változik, frissítjük a cikket.